Õszi bemutatók a Nemzeti Táncszínházban

Hommage á Bach - Ballada a vasgyárról - Vasgyári Capriccio - Giovanni - Rómeó és Júlia (Jeruzsálemben)

Október 5., 15.,  19.00 óra - Nemzeti Táncszínház, Színházterem
Hommage á Bach
Budapest Táncszínház

J.S. Bach a zenetörténet legnagyobb alakja, zsenialitása immáron évszázadokon át bűvöli el az emberiséget.
A balettzene alapját egy fiatalkori hegedű-zongora szonáta képezi, fuvola-zongora átiratban. Ebbe ágyazódik H-moll szvitje, valamint a híres AIR. A feldolgozás módja teljesen egyéni módon ötvözi egységbe a műveket azzal a céllal, hogy dramaturgikus alapjait képezhesse egy balettnak. /Vukán György/

Hogy milyen nyelven kommunikál Bach hangzásvilága és a koreográfia látványvilága?
Mi a közös bennük, a tiszta érintkezési felület? Az, ami nem tűr meg kompromisszumot, csalást, csak az önfeledséget szereti, időre, távolságra fittyet hány: a játék! Mert mi más a polifónia - az instrumentális kontrapunkt -, ha nem hermészi kópéság, a homo ludens igazi komolysága? Mi más a koreografált mozdulatokban testet öltő rend, ha nem maga a szabadság, a (játék) szabályoknak megfelelni-tudás titokzatos képessége? /Földi Béla/

Előadják: Horgas Eszter (fuvola), Vukán György (zongora), valamint a Budapest Táncszínház táncművészei
Hangszerelés, átirat: Vukán György
Koreográfia: Földi Béla

Október 8., 19.00 óra - Nemzeti Táncszínház, Színházterem
Gombos István "Hagyaték a harmadik évezred küszöbén" című művére:
Ballada a vasgyárról
Dunaújvárosi Bartók Táncszínház
BUDAPESTI BEMUTATÓ

"Mint a legtöbb művem, a Ballada... is a líra színháza. Tehát nehezen közelíthető meg a hagyományos drámai színház kategóriáival. Sokak szerint ezért kevesebb, szerintem meg ezért több annál. Őszintébb, verejtékesebb, kétségbeesettebb, brutálisabb. Tág teret enged az indulatoknak színpadon és nézőtéren egyaránt, az előadás elengedhetetlen kelléke a néző asszociációs készsége. A "líra színháza" nem érvel, nem ítél, nem filozofál. Csupán felmutat és vár. Bízik önmagában, tudja, hogy előbb vagy utóbb hatni fog.
S hogy miről szól a Ballada a vasgyárról? Hát a "végéről" szól... a dolgok legvégéről.
A dacos önbizalomról, mellyel  romhalmazainkat építjük nap mint nap magunk körül és önmagunkban. A dölyfös ostobaságról, ahogyan minden reggel szándékosan elfelejtjük, hogy csupán átutazók vagyunk. Na meg arról, hogy elszámolunk barátaim, el ám, de még a süketek a vakok és a némák is. Ennyit a művészetről!" /Énekes István/

Zene: Ács Gyula
Jelmez: Hevér Lili
Díszlet: Tábori Csaba
Ötvösmunkák: Gombos István
Fény: Kovács Gerzson Péter
Asszisztens: Móri Csaba
Koreográfus - rendező: Énekes István
Művészeti vezető: Szögi Csaba

Október 10., 19.00 óra - Nemzeti Táncszínház, Színházterem
Bála-Gála / Vasgyári Capriccio
Miskolci Nemzeti Színház Tánctársulata
BUDAPESTI BEMUTATÓ

Bála-Gála • proletár börleszk
Rendszerváltozás. A 90-es évek. Ezredforduló. Mit lehet ezekről mondani? Kinek? Mit?
Van, aki az illúzióit veszítette el, van, aki az állását. Van, aki mind a kettőt.
Az, ami történt, nagyon közel van hozzánk. És mindenkinek mást jelent. Azt hiszem, leginkább közhelyek élnek bennünk. Közhelyes gondolatok, képek. 56-ról is, a rendszerváltásról is, és mindarról, ami az elmúlt 15 évben történt. A közhelyek pedig, ha szerencsénk van, vagy kipukkadnak maguktól, vagy kipukkasztják őket. S akkor kiderülhet, mi az, ami a valóság, ami a mélye dolgoknak. Kiderül? A valóság? A mélye? Most úgy gondolom, ezekről kellene beszélnünk.  /Kozma Attila/

Táncolják: Majoros István, Janicsek Péter, Kürti Zita, Székely Viktória, Józsa Gabriella, Erdődi Zsolt, Bodor-Németi Gyöngyi
Koreográfia: Kozma Attila

Vasgyári capriccio • táncfantázia
Dudál a gyár. Reggel ötkor ébreszt, aztán hatkor jelzi a reggeli, kettőkor a déli, tízkor pedig az éjszakai műszak kezdetét. A kérdés az, kinek jelzi? Valaha sok ezer ember életének adott ritmust a dudaszó. Ők ma talán csak pár százan vannak. Persze a dudaszó ezrek számára jelez ma is, jelzi, hogy valami elmúlt, kimúlt.
Mire emlékezhet ma az, akinek a fiatalkora egy diktatúrában, az akkor naggyá növesztett, szimbolikusnak is tekinthető LKM (a fiatalabbak talán már nem is ismerik ezt a rövidítést: Lenin Kohászati Művek) világában? Az LKM a vas és acél országában az erőltetett iparosítás egyik zászlóshajója volt. A rendszer megbukott, kimúlt, és ezzel együtt ez a világ is eltűnt. A vas- és acélipar fellegvárának a helyén ma különféle üzemek vegetálnak, az egykori munkások ezrei munkanélküliek. /Krámer György/

Táncolják: Fekete Viktória, Fűzi Attila, Gál Lóránt, Lukács Ádám, Újhelyi István
Látvány: Krámer György
Ruhák: Kenéz Edit
Zenei munkatárs: Szakács Sára
Szcenikus: Hazsega Miklós
Asszisztens: Gribovszky Pál
Koreográfia: Krámer György

Október 11., 19.00 óra - Nemzeti Táncszínház, Színházterem
A 2004-2005 év Fülöp Viktor ösztöndíjasainak bemutatkozó előadása

A Fülöp Viktor Táncművészeti Ösztöndíjat 1998-ban a Magyar Táncművészek Szövetségének kezdeményezésére a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hozta létre a pályakezdő táncművészek és koreográfusok támogatására.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma évről évre ösztöndíjas pályázatot hirdet fiatal előadó-, alkotóművészek, valamint tánctudományokkal - elméleti, szakírói, pedagógiai tevékenységgel - foglalkozók részére. Pályázhatnak a táncművészet bármely ágában (balett, néptánc, alternatív tánc- és mozgásszínház) dolgozó előadó-, alkotóművészek, tánctudománnyal és táncpedagógiával foglalkozók, akik eddigi tevékenységükkel igazolták kiemelkedő képességeiket választott táncművészeti irányzatban. Az ösztöndíj célja: a kiemelkedő tehetségű fiatal alkotó- és előadóművészek, valamint ezen területek elméleti szakemberei pályakezdésének elősegítése, a magas színvonalú, hivatásos alkotói illetve előadóművészeti tevékenység ösztönzése, a magyar művészet utánpótlásának támogatása.
Az utóbbi években a jelentkezők nagy száma miatt 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 7-ről 10 főre emelte a Fülöp Viktor ösztöndíjasok számát.

A Gálaesten a 2004-2005 év Fülöp Viktor ösztöndíjasainak produkcióit láthatjuk.

A kuratórium elnöke:
Dózsa Imre, a Táncművészek Társasága képviselője
A kuratórium tagjai:
Bozsik Yvette, a Kortárs Táncszínházi Egyesület képviselője
Kiss János, a Magyar Táncművészek Szövetségének képviselője
Kővágó Zsuzsa, a Magyar Tánctudományi Társaság képviselője
Mucsi János, a Magyar Táncművészek Szövetségének képviselője
Uhrik Dóra, a Táncpedagógusok Országos Szövetségének képviselője

Október 15., 19.00 óra - Művészetek Palotája, Fesztivál Színház
Giovanni
Győri Balett
BUDAPESTI BEMUTATÓ

Don Giovanni valóban gátlástalan nőcsábász? Vagy a gátlástalan hölgyek vitték őt pokolra? Mozart véleménye az opera zenéjéből kicseng.
Hallgassuk csak meg az elkárhozási jelenet után felhangzó kárörvendő kar ujjongását.
Ők ujjonganak, akik Don Giovannit a pokolra kívánták. Ők, akik szerelmet, odaadást mutattak eddig. Micsoda képmutató társaság! Hozzájuk képest Don Giovanni bátor, szavát álló hős, aki felemelt fejjel vállalja hibáit, tévedését. Elképzelhető, hogy egy férfi azért esik minduntalan csapdába, mert az ideált kergeti? Mi elképzeltük.  /Gombár Judit/

Zene: W.A. Mozart
Libretto, díszlet, jelmez: Gombár Judit
Asszisztens: Horváth Gizella
Fény: Hécz Péter
Szcenika: Vidos Tibor
Koreográfus: William Fomin
Művészeti vezető, igazgató: Kiss János

Október 20., 21. és 22., 19.00 óra - Nemzeti Táncszínház, Színházterem
Rómeó és Júlia (Jeruzsálemben)
Magyar Fesztivál Balett

Markó Iván, Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, Shakespeare legendás szerelmi történetét álmodta a XXI. századi Jeruzsálemben történelmi falai közé.
A modern táncot, az arab és zsidó folklórt felhasználó előadás bemutatja, hogy a vallási és tradicionális ellentétek gyilkos indulatán is győzedelmeskedik az emberi szerelem elsöprő ereje.

A táncdráma látványában, díszleteiben és jelmezeiben a közel-keleti világ szellemiségét és hangulatát idézi.
A tradicionális zsidó zenei hagyományokra épülő muzsikát Jávori Ferenc "Fegya" komponálta a Magyar Fesztivál Balett számára, amely autentikus arab zenével váltakozik a darab folyamán.

Szereplők:
Rómeó: Nyári Gábor
Júlia: Misáczi Mónika
Tybalt: Issovits István
Mercutio: Recskó Árpád
Júlia anyja: Loósz Krisztina
Júlia apja: Sket István
Rabbi: Verebes István
valamint: Csernyi Mariann, Csizmadia Katalin, Kocsis Andrea, Krenyác Éva, Szlizs Tamara, Stetina Szonja, Dósa Réka, Csöppüs Márton, Házi Tamás, Kiss Krisztián, Kelemen Zsolt, Hegedűs Imre, Szepesi Krisztina, Hinako Shiraki

Jelmez: Velich Rita
Zene: Jávori Ferenc "Fegya", valamint arab zenei montázs
Közreműködik a Budapest Klezmer Band
Koreográfus-rendező: Markó Iván