"A MAGYAR DRÁMA NAPJA" ÜNNEPE

A Bárka Színház, a Rádiószínház és a Drámaírói Kerekasztal szervezésében.

Szeptember 20-21-én 4  ÚJ MAGYAR DRÁMÁT hallhat a közönésg a Bárka Színházban, NYILVÁNOS RÁDIÓFELVÉTELLEL összekapcsolt felolvasó színház keretében.

Szeptember 20. (kedd)

- 18.00 - Márton László: DÉMOSZTHENÉSZ
Gárdonyi Géza Színház, Eger
rendező: Csizmadia Tibor

- 20. 30 - Egressy Zoltán: BALESET
Petőfi Színház, Veszprém
rendező: Simon Balázs

Szeptember 21. (szerda) - A Magyar Dráma Napja

- 18. 00 Nényei Pál: ŐK
Jászai Mari Színház, Tatabánya
rendező: Simon Balázs

- 20.00 Kiss Csaba: KUN LÁSZLÓ
Bárka Színház, Budapest
rendező: Pinczés István

Márton László: DÉMOSTHENÉS
Rendező:  CSIZMADIA TIBOR
Gárdonyi Géza Színház, Eger

SZEREPLŐK: ANGER ZSOLT, BALOGH ANDRÁS, BOZÓ ANDREA, CSENDES LÁSZLÓ, DIMANOPULU AFRODITÉ, FEHÉR ISTVÁN, FEKETE GYÖRGYI, GÁL KRISTÓF, GÖRÖG LÁSZLÓ, HORVÁTH FERENC, HÜSE CSABA, KELEMEN CSABA, KOVÁCS PATRÍCIA, LISZTÓCZKI PÉTER, MÉSZÁROS MÁTÉ,  MÉSZÁROS SÁRA, NAGY ADRIENN, SAFRANEK KÁROLYPÁLFI ZOLTÁN, SZÉLES LÁSZLÓ, SZÍVÓS GYŐZŐ, TUNYOGI PÉTER, VAJDA MILÁN, VENCZEL VALENTIN, VÓKÓ JÁNOS.

Egressy Zoltán: BALESET
Rendező: SIMON BALÁZS
Petőfi Színház, Veszprém

SZEREPLŐK: CSOMÓS MARI, GULA PÉTER, HAJDUK KÁROLY, MÁTYÁSSY SZABOLCS, KOVÁCS KRISTÓF, ÚJHELYI KINGA, SZALMA TAMÁS, SZOMBATHY GYULA.

Nényei Pál:  ŐK Rendező: Simon Balázs
Jászai Mari Színház, Tatabánya

SZEREPLŐK: Chován Gábor, Egyed Attila, Gecse Noémi, Honti György, Horváth Lajos Ottó, Moldvai Kiss Andrea.

Kiss Csaba: KUN LÁSZLÓ
Rendező: Pinczés István mv.
Bárka Színház

SZEREPLŐK: Bodor Richárd, Császár Réka, Dengyel Iván mv., Fülöp Zsigmond mv., Gados Béla, Jordán Tamás mv., Mesés Gáspár (gyerekszereplő) mv., Mezey Kinga, Nagypál Gábor, Pásztor Tibor, Seress Zoltán, Spolarics Andrea, Sulyok Judit, Szélyes Imre mv., Szikszai Rémusz, Talmács Márti mv., Tordy Géza mv., Varga Gabi.

Szerzői ajánlók     
 
Márton László: DEMOSZTHENESZ
Alap-helyzet
Athénban vagyunk, a "harminc zsarnok" rémuralma után két-három évtizeddel. A demokrácia helyreállt, a közintézmények ugyanúgy működnek, mint régen. A makedón óriásbirodalom közelsége sem jelent fenyegetést, mivel Alexandros makedón király jóindulattal van Athén iránt, és különben is a világ végén, valahol Indiában háborúzik. Antipatrosnak, a makedón hadvezérnek, aki a darab elején a városba látogat, merőben békés céljai vannak: a király nevében meg akarja ajándékozni Phókiont, a király régi barátját, és mellesleg szeretné elérni, hogy a város hívja haza száműzött polgárait. Ennek híve Démosthenés is, a középkorú, mérsékelt beállítottságú államférfi is, de a makedónellenes párt hevesen megtámadja, javaslatát a népgyűlésben leszavazzák. Közben Démadés, egy züllött kereskedő találkozik Antipatrosszal, és felajánlja neki szolgálatait: többek közt azt is, hogy zendülést szít, majd ennek ürügyén behívja a városba a makedón csapatokat...

Rendező: CSIZMADIA TIBOR

Egressy Zoltán: BALESET
Autóút széle. Fiatal szerelmespár száll motorbiciklire. Eszter eldobja a bukósisakot, Laci enélkül vezet. Jókedvűek, eljövendő esküvőjükről beszélgetnek útközben. Hirtelen fékcsikorgás: baleset. Eszter magához tér, Laci élettelenül fekszik az úttesten.
Vitorlás fedélzetén zajlik a gyászszertartás. Álomszerű jelenet, Laci hamvait egy fiatal pap a Balatonba dobja. A hajón Eszter egy idő után nem bírja tovább a gyászolók közhelyeit, a szemmel tartást, a kenetteljes magatartást. Levetkőzik és a vízbe veti magát.
Úszik a part felé, megmentőt keres, aki gyászmunkájában a segítségére lesz. A vízben találkozik a magányosan fürdőző hatvan éves Eddel. A magyarul akcentussal beszélő, eddig Amerikában élt disszidens hazaviszi magához a lányt. Eszternek társra volna szüksége, Ed viszont azonnal megpróbálja magáévá tenni. Eszter engedne, de vendégek érkeznek. Pál és felesége, Tera (szintén amerikás magyarok), valamint két ikerfiuk, a magyarul egyáltalán nem beszélő Tom és Jerry.
A reális jelenetek lassan csúsznak át szürreálisba... Humorral ötvözött félelmetes légkör, thriller a magányról, a kommunikáció-képtelenségről, a halálról. És az életről.

Rendező: Simon Balázs

Nényei Pál: ŐK
- Na és miről is szól a darabod? - teszik fel nekem a kérdést. Kínosan feszengek, legszívesebben elbújnék a szobanövényeim közé szégyenemben. Kitérő válaszom:
- Érdekes, mindenki ezt kérdezi.
Mikor a darabbal már régen elkészültem, de címe még mindig nem volt, egy éjszaka azt álmodtam, hogy a feleségem azt mondja, legyen a címe: Ők. Milyen rémes cím ez az Ők! Hiszen ebből nem derül ki semmi, hogy mi ez az egész, hogy miről is szól! Ennél semmitmondóbb címet elképzelni sem lehet - mondtam álmomban a feleségemnek.
Aztán fölébredtem, és beleegyeztem: legyen Ők a címe. Bár ébren is rémesnek találtam - főleg azért, mert az egész darabot, sőt, leginkább a nekem oly fontos szereplőket teljesen eltávolítja -, ma már mégis úgy látom, nem olyan rossz ez így. Hiszen nem baj, ha a távolság tudatosul - könnyebb távolról szemlélődni, s lassan közeledni, mint a közelben csalódni. Nem baj, ha a cím szándékosan nem mond ki semmit: az Ők a kimondható és a kimondhatatlan drámája.
Most, hogy a darab régen kész, a "szívem furcsán összeszorítja a gond". Az az igazság, hogy megszerettem ezeket a borzasztó szereplőket, legtöbbjükért még ma is tűzbe mennék. Nekem nagy öröm volt írni, és nemcsak azért, mert remekül szórakoztam közben, hanem mert úgy éreztem magam ebben a világban, mintha otthon lennék. Titkos vágyam az, hogy a darabom nézői is otthon éreznék egy kicsit magukat, és ha az előadás végén nem egészen idegenül állnának egymás mellett a ruhatárnál.

Rendező: Simon Balázs

Kiss Csaba: KUN LÁSZLÓ

Miért három király?
Annak ellenére, hogy Kun Lászlóról elég gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre, zaklatott, ellentmondásos, személyiségét mégis teljes homály fedi. A kortársakat is megdöbbentő "felnőttkori" kicsapongások, a minden erkölcsi normát felrúgó szilaj élet szinte bármilyen elképzelt karakterhez szépen simul: ez éppúgy lehet egy autonóm személyiség botrányt kereső lázadása, mint egy megtiport fiatal hím nemi királysága, de akár közönséges élvetegség, sunyi, önmagát sem vállaló hedonizmus is. Kun László esetében bármelyik lelki alkat elképzelhető.
Ezért a történelmi források alapján kiismerhetetlen Királyt három "alakban" jelenítettem meg: egy 12 éves, beteges, álmokba, legendákba kapaszkodó, épphogy-uralkodó Gyerek, egy erős akaratú, változtatni, uralkodni, tisztán látni próbáló 20 éves, a Fiatal, és a halál közeledtét már sejtő, mindenből kiábrándult, hit és morál nélküli, életélvező 28 éves Érett férfi. A három király nem következik egymásból, nem egy életút különböző állomásai, hanem három különböző személyiség. Három király.

Rendező: Pinczés István