Adalékok a magyar színészoktatáshoz

140. születésnapját tartja a rendszeres hazai színészoktatás. A története földerítetlen. Csillag Ilona: A százéves színiiskola története (Magvetõ, 1984) megírta tanulmány adatait használják azóta lexikonok, kézikönyvek és a Magyar Színháztörténet 1873-1920 (2001) sem jut tovább Csillagné adatainak elismétlésénél. A színházi újságírás most hozzájárul a színháztudósok kutatásaihoz.

Lengyel borkereskedő volt a magyar színészet első tanítómestere a Várszínházban. Józef Protasewicz, másként: Protasevitz József Benedek. Tanítónak...azaz magokviseletekben lévő útmutatónak megtették. Írja Soós Márton Pestről Aranka Györgynek. (A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig. Szerk: Kerényi Ferenc. Szépirodalmi, 1987.)  Lengyel bor-ügynökként árulta a más borát. Ráunt, fölcsapott művésznek. Nem a színészetre vállalkozott, menten irányítani kezdte a művészeket művezetőként. Állítólag működött német vándortársulatoknál. Ott holmi tapasztalatok ráragadtak. Igazi szakmája valószínűleg konkolyhintés és pártütés volt. Pesti polgárként beszélt magyarul. Rendező és színésznevelőként a társulattól megkövetelte a sírós-éneklős német-modorú szövegszavalást. Mából nézve úgy rémlik, Pane Protasewicz 8 hetes pátoszra-oktatása tette színészetünkre a legmaradandóbb hatást. Lengyel anyanyelvű, német színészek patetikus szavalósdijához igazodó borkereskedő képezte tehát a legelső hivatásos magyar társulatot. A borkereskedő az első szavallati tanár. A lengyel oktatta a "helyes" hangsúlyozást. A tiszta dikciót.

Színészképezde a zenedében
1858. március 30-án gróf Karácsonyi Guido 5000 pengős alapítványlevelében a zenedének hagyta, hogy az összeg kamataiból felállíthassanak és fenntarthassanak magyar szavalati tanszéket. Pesti vendégszereplése alkalmával ugyanezen évben Ira Aldridge, a híres színész -neki Othelló szerepéhez szükségtelen volt sminkelnie - ugyanezen célra 212 forint 49 krajcár alapítványt tett. Pályázatot hirdetett ki a választmány a magyar szavalati tanszékre. A kitűzött határidő lejárta után sem akadt az igazgatásra jelentkező. Ezért 1860. szeptember 5-én a tanszék tanárául ideiglenesen megválasztották Mátray Gábort. Mátray íveket köröztetett a nyilvános szavaláshoz nélkülözhetetlen emelvény beszerzésére. Az első tanévben 500 forintért készítettek egy nagy emelvényt. A fennmaradt összegből (175 forintért) könyveket vásároltak. A szavalati tanszék három éves volt. Sikeres elvégzése után a növendékek oklevelet kaptak.

Jakab István: Rózsaünnep című népszínművével mutatkoztak be először nyilvánosan a növendékek (1860. augusztus 5.) A zenekari kíséretet is hallgatók szolgáltatták (csak a vonósok). 1861-ben Kisfaludy Károly Fösvény című vígjátékával vizsgáztak, 1862-ben Kisfaludy Vígjáték című színművével. Az intézet igazgatójának tiszteletére rendezett ünnepségen Kisfaludy Károly Gyilkos vígjátékát, a tanév végi vizsgára részletet mutattak be a korábban már játszott Rózsaünnep népszínműből, valamint előadták Fáy András Közös ház vígjátékát.( Vajdafy Emil: A Nemzeti Zenede története, Bp., 1890.) A vizsgákat és hangversenyeket részint a Nemzeti Múzeum előcsarnokában, és dísztermében tartották, részint a pesti Lloyd társulat (korábban Nemzeti Casino) ugyancsak díjmentesen átengedett Dorottya utca 5. szám alatti nagytermében. A szavalati tanszék drámai előadásaihoz jelmezeket, díszleteket a Nemzeti és a Népszínház igazgatósága díjmentesen kölcsönzött.

A rendszeres oktatás kezdetei a Belvárosban
A városfalakon belüli várost ma Belvárosnak hívják, de a 19. században még kizárólag ez volt Pest városa. A vámsorompót a kiegyezés után tolták a Rókus-kórházig. A többi szántó, legelő, országút, zöldségeskertek, birtokok. Az már a magyar vidék. Összeszorultak hivatalok, szórakozóhelyek, egyetemek. Váradi Antal, a Színiakadémia későbbi igazgatója elregéli emlékező könyvében, hogy magyar-, német-nyelv-szakosként az egyetem központi épületében csak elenyésző része fért be a növendékeknek és a tantárgyaknak. Toldy Ferenc a Hatvani- és Újvilág-utca sarki orvoskar belgyógyászati részén, a boncolóterem mellett a földszinti sarokszobában tartotta meg előadásait. Vagyis a mai Kossuth Lajos és Semmelweis utcai kétemeletes ház alsó traktusába szorultak be a hallgatók. 1720 táján itt működött a Städtisches Wirtshaus nevezetű kocsma. Helyére épült a városi ispotály, majd az egyetem Pestre költözésekor egyetemi boncoló-intézet és kórház. Lebontották. Helyére bérpalota épült. A boncterem helyén a Magyar Világ kávéházzal. Itt töprenkedtek Hevesi Sándor vezetésével a Thália Társaság tagjai. A kávéházat átépítették filmszínházzá. Ez a mai Fórum mozi.

A filozófia enciklopédiáját, és a görög nyelv előadásait Térfy professzor a Károly kaszárnyában tartotta meg. A mai Városháza első emeletén kiürítettek a növendékeknek egy hatszáz főt is befogadó termet - később itt nyílt meg a Folies Caprice mulató -, telerakták padokkal. A latinórákat a barátok templomával szemközti háromemeletes ház első emeletén kibérelt hónapos szobákban oktatta Szepessy Imre. A központi egyetem földtani termében taglalta az esztétikát Greguss Ákos. (Váradi Antal: Emlékeim. Singer és Wolfner, 1904.) Ahol a komoly tudományoknak nem jutott hely, a komolytalan tudást hol oktatták volna? Képzelhetjük: a léha iskolának miként szorítottak életteret az egyre telelakottabb városban.

1865. január 2-án megnyílt a Színészeti Tanoda eleinte az Újvilág/ Neue Welt Gasse - ma: Semmelweis -   utca 16. (az 1904 előtti számozás szerint 14-es ház) és a Sarkantyús (Sporer Gasse) - manapság Vitkovics Mihály - utca sarkán álló kétemeletes ház második emeletén. Szegényes háromszobás lakást kibérelt a színésznevelésre apostolian elszánt gróf Festetics Leó igazgató (1800-1884).
 
A gróf művelt zeneértőként szenvedélyesen komponált. Füredy Mihálynak ajánlva megjelent Bécsben Hat magyar Nép Dal szerzeménye. Megzenésítette Petőfi, Schober, Uhland, Lenau, Rückert és Chamisso verseit. Írt 12 füzetnyi Palotás nóták és magyar dalok szó nélkül című dalkompozíciót. Népdalokat Arany János költeményeire. Spanyol szerenádját Liszt Ferenc átírta zongorára. Wajdling nevezetű öreg írnoka a színiiskolában előbbre sorolta direktorának kottamásolását a hivatalos iratok iktatásánál. Festetics nem bogaras, vén arisztokrata dilettáns. Legjobb tudásával, meggyőződésével pártolta a művészetet. Udvari összeköttetéseit a képzés kialakítására fordította. 1853-ban kinevezték a Nemzeti Színház igazgatójává. Részrehajlóan vezette az intézményt: az operákat támogatta, a próza kívül esett szemhatárán. Nagyszabású tervei között szerepelt a Nemzeti Színház átépítése, de pénztelenség okán csupán az első emeleti páholysor elé sikerült erkélyt építtetnie. A bevételt fokozta a megemelt számú férőhely. A sajtó össztüze mozdította el helyéről, mivel eltúlzottnak ítélte operakedvelését. Gróf Ráday Gedeon követte az igazgatói székben (1854. november 17.) Lekötetlen energiát ezután a színiakadémiára fordította. Járta a hivatalokat. Nyúzta a tisztségviselőket. Végre megpuhított mindenkit. Beletörődtek a Tanoda fölállításának szükségében. Nem volt hozzá pénz. Az öreg gróf kiharcolta a királynál 1863-ban a végzést a létrehozandó Thália-iskoláról. Ferenc József 1863. május 10-i leirata engedélyezi egy Színészeti Tanoda felállítását.( Faludi Antal: Komédiás karczolatok, 1907. - Váradi Antal: Ötven év után. Sz.É. 1920.  50. sz.) Fönn-tartására az országos alapból 10 (később 11) ezerforintnyi javadalmazást rendelt el. Az intézet első főigazgatója gróf Festetics Leó. Az aligazgatójául fölkért Gyulai Pállal együtt megkezdték az intézet megszervezését. A magyar királyi helytartótanács az országos színházi bizottmány javaslatára összeállította a tanári kart: Gyulai Pál, Egressy Gábor, Szigeti József, Boccolini, Böhm Gusztáv és Campilli Frigyes tanárokból. Titkár Paulay Ede.

Magyar nyelv és verstant, költészettant, az aesthetika és lélektan általános részét heti 4 órában Gyulai Pál tanított. A kiejtés szabályozását és hanggyakorlatokat, az arc- és tagjáték elemeit - "melyekhez anyagul az első félévben műpróza és költemények használtattak, később szerepek" - Egressy Gábor és Szigeti József drámai színészek oktatták.

Egressy "fő tekintettel a tragédiára", Szigeti pedig a vígjátékra. Heti 4-4 órában kapták az első osztály növendékei.
A II. osztály növendékeinek Gyulai ugyancsak heti 4 órában a drámai költészet elméletét, a magyar történelemből a különböző korszakok jellemzését és a jelesebb magyar színműveknek alapul szolgáló történelmi eseményeket magyarázta. A színművészet elméletét és gyakorlatát együtt ketten adták elő: Egressy (tragédiajátszás), Szigeti (vígjátéki gyakorlatok).
A legkitűnőbb drámaírók főbb munkáinak magyarázatát összekapcsolták a hazai és külföldi drámairodalom történetével. Gyulai tanította heti 4 órában a III. osztálynak. Itt már egész színműveket tanultak be a növendékek Egressy és Szigeti vezetésével. Hozzákapcsolták a jelmeztant és az egyéni álca - vagyis a maszk - készítést. Ugyancsak heti 4 órában a hazai és külföldi színészet történetét adta elő Szigeti József.
Külön állt az operai szak oktatása. Különös tekintettel az olasz énekes iskolára. A francia és német iskolából azt vették hozzá.
Mind a színész, mind pedig az énekes növendékek kaptak pantomim, mimika és vívás-oktatást.
A Tanodai növendékek az első évben:
A drámai szakon: Adamovics Matild, Batta Jozefa, Bogdanovics Krisztina, Budai Júlia, Eichner Anna, Gózon Ida, Hubenay Ida, Jenei Kornélia, Dulka Sarolta, Muzics Elízia, Megyeri Emília, Metszősy Paulina, Tolnai Mari, Tóth Karolina, Vahot Mari, Vass Amália, Drágus Károly, Egressy Ákos, Egressy Árpád, Mojsisovics Lajos, Tamáspolszki Gyula, Tóth Jenő, Tóth József, Udvarhelyi Lajos.
Az operai szakon: Anker Kornélia, Csepcsányi Berta, Holzer Hermina, Rotter Augusta, Rotter Anna, Szuck Elíza, Schaffer Róza, Gobbi Adél, Schlick Augusta, Majtényi Hermin, Neszwada Anna, Toperczer Ilka, Fekete Józsefné, Igercsics Katalin, Szigligeti Aranka, Széphegyi Teréz, Kúnd Vilma, Paksy Ilona, Schwartz József, Avarfi Kálmán, Halász Gyula, Serfőző Antal, Pálovics Danó, Kulifay Ede, Vajdafi Ernő, Stéger Samu.( Zenészeti Lapok, 1864-1865. p.117.)
A tanítás második évében Egressy Gábor itt vitte színre vizsgaként a Csongor és Tündét. Csongor: Körösmezey Gusztáv (aki majd Berreh szerepét játssza Paulay rendezte első Nemzeti Színházi előadáson 1879. decemberében), Tünde: Jeney Kornélia (a második előadáson: Gózon Ida), Mirígy: Vahot Mari, Ilma: Muzits Ella, Balga: Tamásy Gyula, a három manó: Toldy Ferenc, Fortuner Pál és Szigligeti József.

 

A színházgróf
A színházi gróf elméleti munkásságából kiemelendő Illemtana (A színi tanoda és a magy. színészek használatára, Pest, 1867.) A kocsmaszínpadokon és faluzásokon csiszolódott színészet elé kitűzte az illedelmes viselkedés szabályait, amint Keglevich intendáns is sokat csiszolt a vígszínházi társulat előkelő színpadi viselkedésén. A színházi viták hírlapi folytatására Délibáb címmel Nemzeti színházi lapot indít: vasárnaponkénti megjelenéssel két évfolyamon keresztül. Pest, 1853-54. Felelős szerkesztője és kiadója. A Szépirodalmi Lapoktól főmunkatársnak "briliáns ajánlatai" odacsábítják Jókai Mórt.( A magyar sajtó története 1848-1967. Szerk.: Kosáry Domokos és Németh G. Béla. Akadémiai, 1985.) A Jókai szerkesztette (és részben írta) lap népszerűségének a lapot a Nemzeti pénzéből finanszírozó gróf vitázó-védekező cikksorozata (A nemzeti színház ügyében) vetett véget. Különösen, amikor Festetics lapszerkesztőként nekirontott színháza választmányának. Döntenie kellett: lapot szerkeszt, vagy színházat igazgat? A színház volt mindene. Megvonták tőle a lapengedélyt. Jókai megnyugodhatott. Anyjának írt levelében őszintén dühöng: "Festetics intézkedéseit előmozdítani becsületes embernek nem szabad. Ő nagyon megrontotta a színházat, csinált egy év alatt 50 ezer pengő adósságot, megérdemelné, hogy minden nap huszonötöt csapjanak ezért reá, s minthogy énnekem semmi gusztusom sincs ebből a huszonötből részesülni; tehát sietek tőle minél elébb szépszerével megválni." A nagy mesemondó azonban korrekt. Leszögezi utóbb: Az egykorú világ igazságtalan volt iránta. Én igazságosabb akarok lenni (...) Festetics Leó gróf jó igazgató volt. Nem igaz, amit a Lexikon följegyez róla, hogy az operát protezsálta volna a dráma rovására. A drámát is igyekezett feleleveníteni, Szigligeti, Hegedüs, Dobsa eredeti színműveit ő hozta színpadra, az én Dalmámat is, amiben magyar dolgok vannak előadva avar cím alatt (azt csak egy olyan "grata personának" lehet merni, amilyen ő volt).( Jókai Mór: A históriai tarokkparti. Más hátrahagyott írások)

 

A tanoda vándorlásai
Az alkóvos Sporer Gasse szoba felét betöltötte az emeletes gyakorló színpad. Hátulsó végéhez lejáró lépcsőket ácsoltak, innen a színről lelépő növendékek a derékig érő szakállú, obsitos városi hajdú Farkas József intézeti szolga lakásába jutottak. Gyaníthatóan az 1838-ban épült Kasselik Ferenc Schaffer Jánosnak tervezte klasszicista épület ez. 1839-ben második emeletet is ráhúztak. Sötét, szűk lépcsőházban kacskaringós lépcsőn kellett fölmászni az ország első színiiskolájához. A gróf egyszer Erzsébet királynét kalauzolta nagy zavarban a tanodába. A korlátról elfogyott a nemzetiszín drapéria. A továbbvezető lépcsőkről hiányzott a futószőnyeg. A padlásnál megtorpant a gróf: Bocsánat, felség...egy emelettel magasabban vagyunk. Erzsébet királyné kegyes mosollyal visszafordult megvizitálni a magyar Thália tanműhelyét. A királynő többször ellenőrizte az iskolát. Sőt: őfelsége is kegyeskedett megjelenni, mivel Festetics gróf kegyeltje volt a császár és királynak. A kényelmetlenül szűk tanintézet kibővítésére a gróf egy évtized után a közelben más lakást bérelt az elméleti órák megtartásához. Átköltöztek az eredetileg barokk (kétemeletesre átépítése óta eklektikus) Vármegye utca (Comitats Gasse) 9. számú házba. A gyakorlati életben idegenül közlekedő öreg Festetics szórakozottságában csípősen rosszhírű házban bérelt szobákat a színiiskolának. A kipattant botránynak Thaisz rendőrfőkapitány segítségével kívánt véget vetni. Megpróbálta rábírni: költöztesse ki onnan a prostituáltakat. Thaisz persze inkább pártfogolta a kurvákat, mint a színészeket. Maga is obsitos ordast vezetett oltár elé. Az eset bűvöletesen előrevetíti a mát: hiszen a mai egyetemnek nevezett iskola Rákóczi úti termeiben az orfeumban fölhevültek igénybe vehették a bérszerelmi szolgáltatást. Hovatovább évszázada kiszolgált lupanárokban képződik a színészutánpótlás. Kényszerűségből továbbvándoroltak: a színészképezde a Dohány   (u 9?/- )és a Kazinczy (akkor Kereszt) utca sarkán lett albérlő /Dohány u. 20-Síp u 4./. 1865-ben kocsiszínből szabálytalan építkezéssel. 1873-ban Lőwy Móricné az építtető. Százharminchárom lépcsőn kaptattak a harmadik emeletre fürge növendékek és egyre lomhább öreg színésztanárok.
A vizsgaelőadásokat az István (ma: Klauzál) tér közepén állott fából összeácsolt Miklóssy - színházban tartották meg. A ma is színészként működő Miklóssy György szépapja kísérletezett itt színházzal.
A színészképzés összefolyt az énekesek oktatásával, lévén a Nemzeti Színház egyidejűleg prózai színház meg operaház.
Orsz. M. kir. Zeneakadémia megnyílt 1875. november 14. A Hal tér (Fischmarkt Platz) 4-ben Liszt Ferenc lakásában kezdődött meg a magyar zeneoktatás. Az Erzsébet híd beépítésekor eltűnt a halpiac. 1899-től a színészképezde helyére beköltözik a Nemzeti Zenede. Máig is ott működik a Semmelweis utcában.
1893-ban szétválik a két tagozat: az operisták és a prózisták. Önállósul a Zeneakadémia meg az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia. Igazgatója: Paulay Ede.
400 000 korona előirányzott költséggel a vallás és közoktatásügyi minisztérium 1902-es költségvetéséből közös akadémiát szerveznek. A Király és Gyár (a mai Jókai) utca sarkán lebontják a vakok intézetét. Helyébe tervezi az országos zene és színművészeti akadémia palotáját Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek. Két évet szánnak elkészítésére. (Vállalkozók Lapja, 1901. december 18.)
A következő év tavaszán már csakis Zeneakadémiának építik.

 

A Nemzetihez csatolt színiiskola

Paulay Ede szerint alkalmatlan a Dohány utcai albérlet. A grófi főigazgatónak is fullasztó feladat fölmásznia a harmadik emeletre. A színiakadémia bevonul a Nemzeti Színház Kerepesi (Rákóczi) út 1. számú újonnan megépült bérházának harmadik emeletére. Azaz csak bevonulna. A bokrétaavatót a második emelet magasában lévő ácsgerendákon állva mondják el, a harmadik emelet még nem készült el. Ideiglenesen a színház próbatermének házi színpadára költöznek. Kényelmes megoldás: a tanárok felkeltek ebédlőasztaluk mellől, mehettek a tanterembe kissé szundítani, mint Ujházi Ede, a nagy jellemszínész. (Ő többnyire a ház földszintjén és első emeletén lévő Szikszay étteremben fogyasztotta a róla elnevezett húslevest.) 
 
A növendékek meg csak lesiettek a színpadra a másodikról: sosem késték le jelenetüket a statisztálásoknál. Annál kevésbé, mert estelente a házi színpad statisztaöltözőül szolgált. Itt öltöztek a konzervatoristának nevezett színinövendékek, valamint az apróbb szerepek alakítói. (Váradi  Antal: Emlékeim, Singer és Wolfner, 1904.)
Másrészt kényelmetlen volt a zsúfoltság: a Nemzeti Színház felerészben játszott csak prózát. Műsora zöme operaelőadásokból állt. Amikor operisták próbáltak a házi-színpadon, felakadt a tanítás.

Az áldozatos és szorgalmas grófi főigazgató a színészképzésben élesen szembeállt a színész Szigeti Józseffel, aki ügyes csellel megoldhatatlan helyzet elé állította a kormányt, és az öreg grófot csúful eltávolították az iskola éléről (1880). Amikor a gróf késve érkezik a vizsgára, Szigeti korábban elindítja az előadást. Összekülönböznek.

A végleges hely
Majd csak 1905-ben költöznek a Rákóczi útra a tönkrement Oroszy Caprice orfeumépületébe, ezt akkoriban az Uránia tudományos társulat lakja. Igazgatója Váradi Antal.
1919. júniusában Lukács György közoktatásügyi népbiztos a Színművészeti Akadémia addigi vezetőtanítóját kinevezi adminisztratív vezetőnek és tanítónak, Latabár Kálmánt iskolai irodavezetőnek, Beöthy Lászlót, Beregi Oszkárt, Csortos Gyulát, T. Delly Emmát, Diósiné H. Bertát, Forgács Rózsit, Gál Gyulát, Góth Sándort, T. Halmi Margitot, Hegedűs Gyulát, Helvey Laurát, Madzsarné Jászi Alicet, Molnár Lászlót, Ódry Árpádot, Pethes Imrét, Rákosi Szidit, Rátkai Mártont, Szabados Bélát, Szacsvay Imrét, Szerémy Zoltánt, Stoll Károlyt, Törzs Jenőt, illetve Balázs Bélát, Bálint Lajost, Bánóczi Lászlót, Csathó Kálmánt, Dittrich Vilmost, Hevesi Sándort, Horváth Henriket, Kéméndy Jenőt, Kürthy Györgyöt, Laczkó Gézát, Márkus Lászlót, Pataki Józsefet, Réthey Lajost, pótlólag Vincze Zsigmondot, Bartha Istvánt, Stefanidesz Károlyt tanítókká. Augusztus 31-i hatállyal valamennyi színiiskolát - beleértve az Országos Színművészeti Akadémiát és az Országos Színészegyesület Színésziskoláját is - megszünteti. Helyükbe egységes Színművészeti Főiskolát létesít. A Főiskola tanulmányi vezetője Bánóczi László.
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a rendeletet visszavonta 1919. augusztus 10-én.
A Tanácsköztársaság elbukása után a későbbi színész Kiss Ferenc székesfehérvári franciatanára, Szabó Dezső hasonló összevonási javaslattal él, de merőben más eszmei alapról: Mert mindenekelőtt gyökeresen reformálni kell a színészképzést. Itt különösen két dologra kell vigyázni. Hogy a magyar művészet munkásait ne idegen üzleti fajok söpredékéből toborozzuk, s hogy a színészet ne csak egy kényelmes lehetőség legyen a szalonprostitúcióra. A numerus clausus elvét a legszigorúbban meg kell valósítani a színiiskolákban és csak állami színiiskolák legyenek. Az országban lévő összes iskolák vezetői, esetleg más tényezők is hívják fel évente az orsz. bizottság figyelmét azokra a fiatal magyar tehetségekre, akiknek felvétele a színiiskolákba kívánatos volna. Az iskolák programját úgy kell átdolgozni, hogy minél nagyobb általános kultúrát adjon, s a magyar lélek minél teljesebb felszívását tegye lehetővé.( Szabó Dezső: A színház. Virradat, 1921. március 31.)

A numerus klauzus ideje
1933-ban a konferanszié Békeffi a Színészegyesület - a Színészkamara elődjének - elnöke. 1931-ben Kiss Ferenc III. Richárd szerepének betanítására fiatal, állástalan vidéki színészt kér fel: a zsidó Egri Istvánt. A sikerre tekintettel Kisst Ódry Árpád meghívja akadémiai tanárnak. 44 évesen ő lett Ódry utódaként a Színiakadémia igazgatója. Növendékeinek egyike - a félzsidó - Várkonyi Zoltán írja rendszeresen hivatalos beszédeit. Kiss Ferenc a kirekesztő Színészkamara elnöke lesz a Színiakadémia igazgatója. Kisst a népbíróság hatályosan elítélte. Fogházbüntetését letöltötte. Mint a vele egy időben elítélt többi, fasisztának minősített színész: Debrecenben a kommün alatt a színpadon lázító beszédet mond. Parancsra 24 óra alatt el kell hagynia a várost. Pestre megy. A Víg fellépteti A tanítónőben. Ambrus azonnal szerződteti. (Kiss Ferenc: Érdemes volt! SZÉ. 1935/43.) Páger Antal szülővárosában, Makón, vöröskatona toborzón lépett fel először színpadra. Fedák Sári 1917. május elsején katonai teherautóról verbuvált, autogramjait osztogatva vöröskatonákat.
Kiss Ferencet növendékei felekezetre tekintet nélkül rajongták. Jó tanár, ha némileg idejétmúlt stílusra tanítja is növendékeit. Tagadhatatlanul nagy belső erejű tragikusa színjátszásunknak. Színészi intelligenciája több emberi ítélőképességénél. Tudja: mit ér tehetsége. Tudja: mire képes. De színészi hiúsága magyarázata politikai szerepvállalásának. Szálasi Ferenc puccsát követően (1944. október 15-től) a Nemzeti Színház kormánybiztosa, igazgató.
Visszautasítja a Nemzeti Ludas Matyi előadásában Döbrögi szerepét a dramatizált Fazekas mesében. Dékány András: Ludas Matyijának Döbrögijét "a hivatásomba vetett hitem tiltakozik e szerepben való fellépésem ellen. Hazafias üdvözlettel" (Idézi Selmeczi Elek.  Kiss Ferenc levele a Színházi Intézet kézirattárában.)  kiválik a darabból, méltóságával összeegyeztethetetlen, hogy háromszor elfenekeljék nyílt színen. Békeffi László ezért a Pódium Kabaréban kinevetteti. Kiss fegyelmi úton bosszúból kizáratja a Kamarából. Ez az ítélet összefügg Békeffi későbbi letartóztatásával, bebörtönzésével.
1944. október 26-án a hadi helyzet véget vet az oktatásnak. Kiss Ferenc december 5-én elhagyja a fővárost, Sopronba utazik. A németek az osztrák Hoffgasteinben jelölnek ki tartózkodási helyet a magyar menekülteknek. Májusban Bad-Gasteinben kihallgatják az amerikaiak. Átszállítják a salzburgi fegyházba. Katonai repülőgépen hazazsuppolják. A Zeneakadémián megtartott teltházas bírósági tárgyalásán társadalmi ügyészként a vádat színészpartnere és tanártársa, Nagy Adorján képviselte, akit a kommün bukásakor ő mentett ki az igazolóbizottságnál hamis vallomással. Az ügyész halálos ítéletet kért a vádlottra. Nagy Adorján régóta aspirált igazgató lenni az Akadémián. Kiss Ferenc 8 évi börtönből kiszabadulása után Német László, székesfehérvári fogorvos barátjánál lakik. Utolsó felesége, Rózsa, nála 25 évvel fiatalabb.
A csalapusztai tsz-nél lesz az épülő istálló éjjeliőre. Előtte pénztáros a vágóhídon, majd egy fodrászszövetkezet könyvelője. Végül segédmunkás figuráns.
1956 augusztusában hajdani növendéke, Gáti "Pipi" György igazgató leszerződteti Győrbe. A Bánk bánt játssza (1956. december 12.) Földes Gábor és Szilágyi Albert rendezésében. Strozzi: Játék és valóság című kétszemélyesét Kardos G. György átdolgozásában (1957. március 8.), Földes Gábor rendezésében. A revizor polgármestere (1958. november 7.) Giricz Mátyás rendezésében.
Szegeden Lear király (1959) Komor István rendezésében, Willy Loman Az ügynök halában.
Alba herceg Goethe Egmontjában. A zalameai bíró címszereplője, Lőrinc barát a Romeóban, Jegor Bulicsov. Játékmodora ódonan muzeális. Szenvedélye, személyiségének ereje gyújtogatóan jelen idejű.

Magániskolák
Sikerült Solymosy Eleket, a Népszínház komikusát a magyar színésznevelés apostolává fölrajongania egy színháztörténésznek. Legyen tanúnk Krúdy Gyula. Leírja Bukfenc című regényében a színésznevelde működését. Remete R. Arnoldnak nevezi Solymosyt. Dickensileg jellemzi a Király utcai Pekáry-házban iskoláját üzemeltető férfiút.

Krúdy ismerhette a gyanús tanintézmény mibenlétét, ebben a Csengery utcasarki cirádás épületben volt első pesti lakása. Kétfelé könyvelték a növendékeket: akik valóban a művészi pályát választották, és akik csak a jobban árusítható csomagolás kedvéért akartak színésznék lenni. Utóbbiakat - nem lévén távbeszélő - még nem nevezték telefonszínésznőnek.
Ahogy a színiakadémia a Nemzetinek termelt utánpótlást, az Országos Színészegyesületi Iskola a Margit híd pesti hídfőjénél lévő Lipót körúti bérházban a Vígnek nevelt színészeket. Rákosi Szidi a Király utca háta mögött, Csengery utcai tanodájában -fia, Beöthy László leginkább zenés komédiákkal működő Magyar-, és Király színházának termelt friss húsokat.

 

 A vígszínházi finoman elmés társalgási színésznő Makay Margit saját Új-Lipótvárosi lakásán korrepetálta az ifjú színre kívánkozókat. Rózsahegyi Kálmán, az elragadó ripacs pedig a színészi hatáselemek hathatós alkalmazására oktatott bohém körülmények között. Az új színésznemzedék eredményes képzése azonban a Trianon előtti Magyarország színházi városaiban a napi gyakorlat során csiszolódott egyszerre játszva operát, operettet, tragédiát és középfajú színművet. Gertler Viktor filmrendező, Gáth-Gertler néven egykor monoklis pécsi bonviván - 1926-ban, a Kispesti Színházban Alexandra énekes férfifőszereplője. A Hunnia filmgyár igazgatójaként az Arizona-házban ő vezeti az Áll. Eng. Szakszervezeti Filmművészeti és Filmszakiskolát 26 szakelőadóval. Vizsgaelőadásuk a Pesti Színházban Alfred Gehri: Hatodik emelet című színjátéka Egri István rendezőtanár, segédrendező: Herskó János. Elekes Pál (Jojo), Szitányi Gabi (Irén), Csoma Sándor (Róbert), Karizs Béla (Bob).

Vizsgaelőadások
A vizsgaelőadásokat a Nemzetihez tartozó Várszínházban tartották. Az igazgatóság több esetben megtagadta az épület átengedését. Feszültséget okozott az is, hogy a statisztáló növendékek délelőtti próbákra jártak, zavarva a tanítás menetét. Fellépti díjat nem kaptak, de fegyelmi vétség vagy hiba miatt súlyosan megbüntették a növendékeket. A Főiskola - Színiakadémia - vizsgaelőadásait később az Urániában rendezték meg. Hevesi Sándor és Ódry Árpád azonban alkalmatlannak tartották a helyet: a Nemzetit és annak kamaraszínházát bocsátották vizsgaelőadások számára.  Hogy az orfeumépület ne maradjon kihasználatlanul, bérbe adták az Urániát az UFA filmgyártó cégnek.( Olty Magda főigazgató 1959 január 21-i köszönőleveléből. MOL XIX-I-4-ff.) 1922-ben még Uránia Magyar Tudományos Színház dr. Virter Ferenc újságíró igazgatása alatt.( Olty Magda főigazgató 1959 január 21-i köszönőleveléből. MOL XIX-I-4-ff.) 1926-ben igazgatósági tagok: dr. Pajor Ignác, dr. Cholnoky Jenő földrajztudós, dr. Hültl Hümér sebészprofesszor, dr. Csécsi Nagy Miklós professzor, dr. Wilhelm Károly, özv. Virter Ferencné, Barna Károly és a régi mozi-igazgató Décsy Gyula.( Filmművészeti évkönyv 1926. Szerk: Lajta Andor. 1926. A szerző kiadása.) A hangosfilm bevezetése katasztrófába döntötte a mozisokat. Az így támadt léken felbukkant a jól felszerelt, tőkeerős német vállalkozás. 1930. január havában UFA-Palota néven megnyílik. A vergődő hazai mozi-helyzeten kapva kap az 1927-ben bejegyzett Ufa (Universum Film Allgemeine) filmipari és filmkereskedelmi rt. német érdekeltségként.( Filmművészeti évkönyv 1930. Szerk: Lajta Andor. 1930. A szerző kiadása.)

 1917-ben Erich Ludendorff porosz tábornok - neki később jelentős szerepe lett a Reichstag fölgyújtásában - a hadügyminisztériumnak "stratégiai okokból" tett javaslatára, Hindenburg támogatásával állami pénzen, valamint a villamossági, vegyi- és Krupp, a Stinnes, az I. G. Farben és a Deutsche Bank összefogásával kartellben egybefogták a kisebb német filmvállalatokat (Nordisk, Messer, Decla-Bioscop, Emelka, Phoebus, Tekla.) (Lenin 1921. november 18-án kibocsátja téziseit a propagandáról: "a film az osztályharc fontos ideológiai fegyvere.") 1940-ben Hitler államosította a céget Dr. Goebbels propagandaminiszter személyes ellenőrzése alatt.  1931-ben a nagykörúti Westend (későbbi: Scala, majd Szikra) elfoglalása után Ufa-Uránia elnevezéssel elfoglalja a Tudományos Színházegylet arab szeráját Berthold von Theobald igazgatásával. A háztulajdonos az állami kincstár kezéből az Orsz. Magy. Színművészeti Akadémia lesz.( Filmművészeti évköny 1928, 1933. Szerk: Lajta Andor.)

A háború után
A vöröskatonaként érkező K. I. Piszkarjev gondoskodik az első filmvetítésekről. 1945-től 1949 közepéig ő a Szovexportfilm itteni igazgatója. A Magyar Kommunista Párt titkársági ülésén 1945. január 27. megbízzák Majort, "hogy orosz filmekkel a legrövidebb időn belül indítson meg egy filmszínházat. " Megnyitják az Urániát: Major Tamás kerékpáron szállítja a Tisza Kálmán téri pártközpontból a moziba az Oreli csata című film tekercseit. A 470, télikabátban didergő, ingyenes mozi-nézőnek a vetítés előtt Básti Lajos Petőfi: Mit nem beszél az a német versét dörögte el. Egy hét múlva Ermler Tovaris P. háborús filmjét vetítették.

Akkor Gellért Endre mondott Petőfit az Uránia fagyos dobogóján a vetítővászon előtt.
Hadizsákmányként a német tulajdonú mozi átment szovjet birtokba. Engedélyese a Szovexportfilm Magyarországi képviselete mozinak. (Bár az ostrom utáni első évben a Magyar Kommunista Párt üzemelteti.) Háztulajdonos a Színiakadémia marad. A berendezés továbbra is az Uránia Tudományos Színházegylet Rt. birtoka.
1945-ben már évtizede dr. Galamb Sándor az Akadémia címzetes igazgatója. A Szakszervezetek azóta föloszlatott Központi Levéltárában őrzött Igazoló Bizottsági jegyzőkönyvekből kitetszik, hogy asztal alatt vízipólós birkózás folyik a helyekért. Nagy Adorján a Kis-Madách akadémiai gyakorlószínházává tétele ellen nyersen kifakad július 7-i ülésen: "Egy köpőcsészében nem lehet színjátszást tanítani." Mondja ezt Pünkösti Andor és Károlyi Mihály remek arányú Madách téri kamaraszínházáról, az antifasiszta művészi ellenállás magas színvonalú intézményéről, amire igazgatóként Hont Ferencen kívül ott van a jóhiszeműen beköltözött Palasovszky Ödön, július 28-án egyszerre pályázza meg az igazgatást Szüle Mihály, az Egy bolond százat csinál szerzőjével, akinek elkonfiskálták Nagymező utcai színházát. Pályázik továbbá Darvas József író. Pünkösti itt nyitotta meg a Madáchot Szakadék című színművével. Nagy Adorján panaszt tesz amiatt (a szeptember 18-i ülésen), mert Gertler Viktor Filmművészeti Iskolájában a vizsgabizottság tagja Galamb Sándor, "aki már a Színészkamarai vizsgabizottságban is ott ült". Galamb elismert színházi szaktekintély. Benedek Marcell Barcsay gimnáziumbeli osztálytársaként részt vett Lukács György lakásán a Thália Társaság alapító ülésén. Beszavazták a tisztikarba. Éveken át a Társaság egyik jegyzője. Csak erről a Thália ötvenedik évfordulóján (1954) nem illet beszélni. Hóman Bálint őt kívánta kinevezni a Nemzeti igazgatójául Németh Antal helyett. Nagy Adorjánnal évtizedek óta együtt tanítottak a Színiakadémián. Galamb éppen felettese. Mi több, egymás mellett ülnek a színnövendékek és rendezőhallgatók igazoló bizottságában.
Galambot, a neves színháztörténészt hamarosan fölváltja Kárpáti Aurél színikritikus, novellista, drámaíró. Főtitkár a régről ottmaradt tisztviselő, Mészáros Sándor László. A színésztanszak vezetője Nagy Adorján, a Nemzeti Színház tagja, a rendezőszaké Márkus László, díszlettervező, műkritikus, színházrendező, a Nemzeti Színház és az Operaház volt igazgatója, akkoriban a Nemzeti címzetes főrendezője.
 Major Tamás először 1945-ben mondja el a Színművészeti Akadémia évnyitóján Petőfi két színészversét (Levél egy színészbarátomhoz,. (Fényszóró, 1945. október 10.) Azután haláláig vele nyílt-vele zárult a tanév a növendékek őszinte ovációjára.
1945. júniusában Hont Ferenc megérkezik ötórás repülőút után Balázs Bélával együtt. Az előbbi hadifogságból. Utóbbi emigrációból. (Szabadság, 1945. június 11.) 
Hont elregéli, hogy a szovjet köztársaságok színinövendékei saját nyelvükön tanulnak. Nekiáll megszervezni a színiiskola expanzióját. Igyekszik rátenni kezét Rév István Podmaniczky utcai Nemzeti Bábszínházára. Bábművészetet is oktatna a főiskola. Nem kapja meg. Nem oktatnak (szerencsére) bábozókat. Könyvsorozatot indít a Színművészeti Főiskola égisze alatt. Négy kiadvány után elakad. Maga alá akarja gyűrni a filmgyártást is, de csak a filmesek tanítását sikerül beseperni az épületbe. Elkonfiskáltatja Palasovszky Ödön saját pénzén renováltatott Madách téri kis-Madáchát a főiskola gyakorlószínpadának. 1946 januárjában sajtófogadáson ismerteti programját. A sajtófogadáson megerősítésére megjelenik Rákosi Mátyás, Ortutay Gyula és Katona László alpolgármester. A Madách Színház azonban egyelőre nem állami tulajdon. A Madách Színház Bérlő Kft. Birtokában van. A jogviszony tisztázandó. Hont ajánlata, hogy a kft. a színháznyitási engedély időtartamára átengedi a Színművészeti Akadémiának a színház helyiségeit az összes felszerelési tárgyakkal és anyagokkal együtt. A kft. kézfizetői kezességet vállal a színház üzemmenetének biztosítására, kezességül leköti a tulajdont képező ingó vagyonát. Ennek ellenében megilleti havonta egy telt háznak megfelelő jövedelem. Köteles változtatás nélkül elfogadni a benyújtott költségvetést, amennyiben az a bevételi lehetőség 50%-át nem haladja meg. A színházból származó jövedelmek 50 %-a a kft.-t illeti meg, a másik 50 % a Színművészeti Akadémiát. Hont további javaslata, hogy "a tiszta bevételből származó jövedelemből elsősorban azoknak az Akadémiát végzett hallgatóknak támogatására gondol, akik kötelezik magukat, hogy egy évig vidéken vagy a főváros külterületén fejtik ki tevékenységüket, vagy másodsorban azok az akadémiai végzős hallgatók részesülnek tanulmányi segélyben, akik tevékenységükkel ezt kiérdemlik."( UMKL. XIX-I-l-i-103574-1946. in: A vallás- és közoktatásügyi minisztérium színházi iratai. Orsz. Színháztört Int és Múzeum, 1990.) Jól hangzó szöveg az önkényeskedésre. Vagyis egy magánszínház úgy működne, mintha állami volna. Kérvényezi is mindjárt az Akadémia igazgatója adókötelezettségük megszüntetését.( UMKL XIX-I-l-i-86251-1947. U.o.) Kérelmét továbbítják a Pénzügyminisztériumhoz. Mire a Gazdasági Főtanács 1126/1948. számú határozatában kimondja: "a Madách Színház állami színház, függetlenül az Orsz. Magyar Színházművészeti Főiskolától, a negyedik állami színházként kell kezelni"( UMKL XIX-I-l-i- 219260-1947. U.o.)
Palasovszky ügyét ad acta tették. A színház Hont Ferencé lett, aki közben einstandolta az akadémiát.
A színház igazgatója 1946. július 23-tól dr. Kárpáti Aurél. Egyben a főiskola igazgatója, mindaddig, amíg Hont félrelökve őt, helyére nem telepedik. Az átépítés megkezdődik. Addig is, a Munkás Kultúrszövetség itt tartja nagybudapesti munkásszínjátszó versenyének döntőjét 13 együttes részvételével. A zsűri első díjat a Kispesti Postás Szakszervezet együttese kapta Takács Miklós: Hajnalodik című színművének előadásával. A Tanácsköztársaság idején felállított Színművészeti Főiskola emlékére átnevezik Színház- és Filmművészeti Főiskolának az akadémiát.
1947-ben megnyílik a Horváth Árpád-színészkollégium (XIV. Vorosilov út 97.) 100-120 fős diákszálló. A kollégiumba beköltözik a többiekkel Obersovszky Gyula, aki a baranyamegyei Beremendről feljött színésznek.             
 

Ifjúsági színházak

Politikai presztízs hozatta egy fedél alá őket. Bebizonyítandó volt, hogy új nemzedék toporog a kapu előtt. Kiszorították mindeddig a tömegeket a művészetből nézőként, előadóként is. Most földfoglalás indul. Tiborc unokái elfoglalják a magyar deszkákat. Idővel kiderült: ébertelenek voltak a kollégiumi autodafék. A polgárüldözés csak kirívó esetekben működött. (Hozzáteendő: polgár üldözött polgárt. A tisztogató akciókban stréberek kivétel nélkül jobb házból való úri fiúk voltak.) 1947-ben Majorné Papp Mariska neve felbukkan a tervekben, hogy az ifjúsági előadásokat  ezentúl 1. Külön nézzék a fiúk és a leányok, 2. A nézőtéren csakis az ifjúság foglalhat helyet, 3. Megpróbálják beszervezni a tanonciskolákat, 4. Szikra cég a Nemzeti programjának 1. 60 filléres árban való nyomtatását megoldja, az eladott példányokból befolyó összeg egy része a társulatnak jusson. 5. Bánki Zsuzsa egy-egy ifjúsági előadás előtt ismertetné a műsorra kerülő darabot az iskolákban, 6. A BESZKÁRT adjon kedvezményes jegyeket az ifjúságnak, mivel a villamos költség majdnem a duplája a színházjegy árának.  A Városibeli előadásoknak azonban nincs folytatása. Jön az államosítás. Gondoskodik a fiatalok "színházzal való ellátásáról." Megszervezik az Ifjúsági és az Úttörő Színházát tudományos körültekintéssel, a legkorszerűbb - szovjet - pedagógia tapasztalatainak fölhasználásával, de nem érnek föl eredményeikben a Papp Mariska műkedvelő alapon létre szervezett, tanító nénis színházával.
Petőfi Színház cégtáblával időről-időre megnyitottak egy-egy átmeneti vállalkozást. Petőfi Színház lett a neve az Ifjúsági Színháznak a Nagymező utcában, 1954-ben. Petőfi Színház volt a helyiség jogutódának, a musical comedyket játszó Petőfinek.
Petőfi Színháznak hívták a Nemzeti albérleti vállalkozását 1949-ben. Egyetlen bemutatójuk volt. Fagyajev ifjúsági partizánregényéből késztett Az Ifjú Gárda.
Major annál szívesebben hajlik az Ifjúsági Színház létrehozására, mert már 1947-ben létrehozták egyszer az új nemzedék, és a forradalmi lendület megtámogatására.( 1947. november l5-én a kultuszminisztérium fennhatósága alatt létrejött az Ifjúsági Színház, vezetésével Rácz Györgyöt (1911-199?), a Nemzeti Színház dramaturgját nevezik ki.
(Rácz György: Mesterek árnyékában. Szerző kiadása, 1984.) A Magyar Diákszínjátszók Országos Munkaközössége Ország György VIII. osztályos elnök, Kovács Gida VII-es gimnazista alelnök vezetésével, Hont Ferenc elnök, Gobbi Hilda alelnök, Szánthó Dénes dr., a Pesti Műsor főszerkesztője, Berczeller Antal dr. tagok, és Halász Ákos dr. ügyvéd jogi tanácsadó Tanácsadó Testület támogatásával összefogja a színipályára tartó diákokat. Szoros együttműködésben az Ifjúság Színházával. A tervek szerint szeptember közepén Hevesi Sándor Társulatként Kóbor Tamás: Aranyhajú Rózsika című gyermekregényének dramatizált változatával kezdenek (1947. november l5-én a kultuszminisztérium fennhatósága alatt létrejött az Ifjúsági Színház, vezetésével Rácz Györgyöt (1911-199?), a Nemzeti Színház dramaturgját nevezik ki. (Rácz György: Mesterek árnyékában. Szerző kiadása, 1984.).

Október 12-én az Uránia filmszínházban tehetségkutató versenyt rendeztek, 12-26 éves korig diákok benevezésével. A tíz legtehetségesebb versenyző a Hevesi Sándor központi diákszíntársulat tagja lesz, állandó szereplési lehetőséghez jut. Az első három helyezet ösztöndíjat kap. A zsűri tagjai: Gobbi Hilda, Bulla Elma, Nagy Adorján, Básti Lajos, Ország György, Garamszeghy Tamás és Kovács Gedeon. (Pesti Műsor, 1947 szept.26-tól okt.2-ig) Kovács 2003-ban aranydiplomát kap, mivel ötven éve végzett színházrendezőként. Münchenből jön átvenni.

 / Gedeon Kovács néven rendezett német tv-filmjei: Das Königsstechen (?),  Kriminalmuseum - Die Ansichtskarte (1965), Der Fall der Generale (1966), Ende der Vorstellung 24 Uhr (1970), a Schnitzlerből forgatott Zwischenspiel oder Die neue Ehe (1971), és az Abschiede (1986), Besuchszeit (1991) Kein Platz für Idioten (1994) /

1948. december elsejei Művészi szemináriumon döntenek a stúdió-előadásokról. Szombat délután-vasárnap délelőtt a Nemzeti fiataljai mellett a színi főiskolások. Az első előadás nem Fagyajev Az ifjú gárda, hanem Bornemissza Magyar Elektra és Kocsonya Mihály házassága (Omnia vincit amor) előbbi Pártos Géza, utóbbi Rátay Dénes rendezésben. A második stúdió-bemutató Fagyajev, a harmadik Pap Károly: Mózes. Szóba kerül Eötvös: Éljen az egyenlőség, Nagy Ignác: Tisztújítás, Csiky Gergely meg nem nevezett darabja, dramatizálásra: Mikszáth, Jókai, esetleg novellái. A Rab Ráby dramatizálását Benedek András elvállalta. Dramatizálandó volna Déry Tibor Befejezetlen mondat című regénye. Mai írók közül számításba veendő a szegedi rajztanár Forgách István: Boszorkányok; Szabó Pál kitűnő novellistával Szűcs László beszéljen, Örkény István, Déry Tibor, Erdei Sándor, Sándor Kálmán, Nagy Sándor és Kolozsvári Grandpierre Emil a kiszemelt szerzők. Ha a stúdió-előadások megütik a mértéket - átviszik esti előadásba.
Az elveszett levél-t ekkor veszik műsorra. Vázsonyival  tárgyalni kell  Nemzeti műsordarabjainak kiadása véget. (1948 XII. 1l. XXVI.-I.-8.)
/Vázsonyi (Weiszfeld) Endre (1906-1986) az Újság színikritikusa (1926-1940), 1945-től a Szabadság munkatársa, Budapest Székesfővárosi Irodalmi Intézet igazgatója (1945-1948), a Móra kiadó gyermeklektorátusának vezetője (1954-től). 1964-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Bloomingtonban az Indiana Egyetemen h. tanszékvezető, nyelvészeti tudományos kutató. A "hunglish" nyelvről: az angol szavak magyar kiejtés és nyelvtani szabályok szerinti alkalmazásáról írt munkája: Túl a Kecegárdán.  Calumet-vidéki amerikai magyar szótár. Budapest, 1995../
Célba veszik a Tempefőit és a János vitéz dramatizálását, utóbbit Zelk Zoltán el is vállalja. (Dramaturg megbeszélés 1949. július 13.)
Gazdag műsor. Széles markolású program. Csak nem működött. Rácz persze önálló színházat szeretne, de nincs pénz és nincs hozzá ereje. Ily módon annyit tehet, hogy állomásfőnöke lehet a színházak által felajánlott és elkészített, ifjúságnak is alkalmas előadások menetrendjében. (In: A VKM színházi iratai 1946-1949)
Rácz figyelmeztet rá, hogy a színházak ifjúsági előadás címén miket sóznának rá: pl. a "történelemhamisító Navarrai Margitot". Scribe-Louvé darabját Bajor Gizi játssza a Magyarban, a Nemzeti produkciójaként. A színháznál Rácz dramaturgként van alkalmazva, és Dávid Mihállyal együtt szerepel a "történelemhamisító" dráma fordítójaként.
1949. március 2-ben munkaközösségbe egyesül Major és Hont közös vezetése alatt három állami művészeti intézmény - a Nemzeti, a Színművészeti Főiskola, Madách Színház. "Az egyesülés közelebb visz ahhoz, hogy a Nemzeti Színházból valóban repertoár-színház legyen, a Madách Színház pedig még jobban teljesíthesse  újító, kísérletező feladatát (...) .A munkaközösségben való egyesülés lehetővé teszi a színházi szakemberek és művészek erőteljesebb bekapcsolódását a filmgyártásba."  Ez a vég kezdete. Hont elsüllyesztése.
Túl kommunista ahhoz, hogy színen maradva kételyeket ébreszthessen Major egyedülálló hitéletére. Még jobban - vagyis, hogy ezentúl végre azt csinálják, amit eddig is kellett volna. Hont menjen a filmgyárba, ahol eddig is hűtötte a lehet.
Most 40 000 új pengőt kiutal a fiataloknak. Megkapják titkárnőül dr. Babits Antalnét, a Víg egykori színésznőjét Eszterházy Ilonát. A Magyar Színház épületében két szobából irányítják a demokratikus színházi alakulatot.

 

Dramaturgok a Nemzeti Színházból Karinthy Ferenc, Somlyó György és Benedek András. Főrendező: Pártos Géza, a színház trónkövetelő rendezője, aki úgyis útban van. Igazgató: Marton Frigyes, őt időközben a tagkönyvcsere-tagrevízió alkalmával kizárják a pártból, így a hivatalos igazgató névlegesen Gábor Miklós, a színház pártszervezetének titkára lesz, egyben a Színész Szakszervezet Ifjúsági Csoportjának (Színész Szit) titkára (elnök: Bán Ernő, a szakszervezettől, alelnök: Sívó Emil, a Nemzeti ügyelője). Valóságban azonban Békés András a fiatalok munkaközösségének vezetője végzi a munkát.
 40 tagú, 8 brigádból áll a Petőfi Színház, az ifjúság színháza. Minden brigádnak a Nemzeti egy művésze a patrónusa. A főiskoláról indult ki a kezdeményezés. A fiatal írók dramaturgiai munkaközössége segített, de Major vette kezébe a szervezést, színháza fedezi az anyagiakat.
"A Petőfi Színház  nem karrierista kezdők lépcsőfoka, hanem  - a  Szovjetunióban 30 éve fennálló Komszomol színházak példáját követve - magas színvonalú előadásokat akar nyújtani a demokratikus ifjúságnak"- nyilatkozza Békés András, a  munkaközösség vezetője a Szabad Népnek. "A brigádvezetők tanácsa dönti el, hogy az, aki felvételét kéri tagjaink közé, politikailag, szakmailag, művészileg és emberileg tanúsít-e olyan magatartást, amely érdemessé teszi arra, hogy közöttünk dolgozzék. Minden próba és előadás előtt a színpadon megbeszélést tartunk, felolvassuk a Szabad Nép aznapi legjelentősebb cikkét, egy-egy részletet Makarenko tanulmányaiból, megvitatjuk az előző napi próba, vagy előadás előnyeit, megbíráljuk a hibákat." (L. M. : "A proletárok ifjú gárdája mi vagyunk..." - Bemutató előtt a fiatalok színházában. Szabad Nép, 1949. március 12.) 
 Gábor eljátssza lenszőke parókában Oleg Kosevojt az Alekszander Fagyajev Sztálin-díjas regényéből (Ifjú gárda) Ochlopkova =Ohlopkov színész-rendező-dramatizálta a 28 képből álló színdarabot a moszkvai Művész Színház számára. Szendrő fordította, aki nem lehetett nagyon erős szovjet nyelvben. Lásd a szerzőt. Növendékek vizsgaelőadása. Gábor Miklóson, Gobbin kívül, aki egy nagymamát alakit, a sok nagymamája közül, Tőkés Anna, Mádi Szabó Gábor, Görbe János, Kőmíves Sándor, Nagy Adorján, Tapolczai Gyula játéka mellett  az új színházi nemzedék bemutatkozása ez. A 44 szereplős darabból 26-ot főiskolások játszottak. Marton Frigyes Barlay Gusztáv, Gosztonyi János mellett a harmadik német katonát
alakítja. Békés Rita, Kálmán György, Földes Gábor, Szirtes Ádám, Ambrus András, Ambrus Edit, Miklósi György, Bagó László, Horváth Teri, Gyurkovics Zsuzsa, Hegedűs Ágnes, Szemes Mari, Keres Emil, Ferencz László, Farkas Antal, Szénási Ernő.
1949. március 15-én az Ifjú gárda a Petőfi Ifjúsági Színház díszelőadása a Nemzeti Színház igazgatójának, Major Tamásnak rendezésében. A VIT alkalmával 75-ször játszották. Nyárára a Dohány utcai kamaraszínház épületében bemutatnak még egy darabot (Dohányon vett kapitány), de az már nem a Petőfi Ifjúsági Színház produkciója, hanem Gáspár Margit - szorgalmazta Operett Stúdió munkaközössége szovjet-operett premierje. A színházakat államosítják. Az Ifjúsági Színház tervbe vett soros bemutatója Szamuil Marsak: Tizenkét hónap című mesejátéka a kiskorú nézők számára. Kiderül: a darabot már lefordították, s a Vígszínház készül bemutatni. Major ráveszi Marton Frigyest, kérje el a példányt és a jogot Marton Endrétől. Marton Frigyes közbenjár, de a vígszínházi rendező azt kéri a főiskolai növendéktől, járjon közbe érte, hogy Major leszerződtesse a Nemzetihez. A történet nem igazán életszerű, tekintettel rá, hogy Békés István fordította a szovjet mesejátékot, aki egyben édesapja az Ifjúsági Színházat brigádvezető Békés Andrásnak. A darabot végül bemutatja a Víg. Marton Endrét leszerződteti Major, előbb azonban államosítják a Vígszínházat.
Marton Frigyest átrakják a színész tanszakról a rendező-tanszakra.
"Minden próba és előadás előtt a színpadon megbeszélést tartunk, felolvassuk a Szabad Nép aznapi legjelentősebb cikkét, egy-egy részletet Makarenko tanulmányaiból, megvitatjuk az előző napi próba vagy előadás előnyeit, megbíráljuk a hibákat."( U.o.)
A színház főrendezője Gábor Miklós.
Sós Imre, hortobágyi parasztgyerek, Gyurkovics Zsuzsa tótkomlósi kislány, Szemes Marika munkáslány, Horváth Teri fertőrákosi újgazda lánya.
A Petőfi Ifjúsági színházról mindenki megfeledkezik.
Helyszűkében vannak az igazgatni vágyók: következésképpen megalapítják az albérletben - a Nagymező utcai Rádiusz mozi helyiségében - játszó Vígszínház helyén az Ifjúsági Színházat. Ennek semmi köze nincs a Nemzeti-pártfogolta Ifjúságihoz. 1954-ben magyarosítja nevét Petőfi Színházra. Kamarája (az egykori Andrássy úti Színház, ma: Új Színház) pedig a Jókai nevet veheti fel.

Ódry Színpad
1950-ben megkapták a Vas utcai 2/c épületet is.( Színház- és Filmművészeti Főiskola értesítője.) Református helyőrségi templomnak tervezte Várady Szabó Lajos. A házat előbb bérelte, majd megvásárolta az egyház. A Keresztyén Ifjúsági Szervezet (KIE) Nemzeti Szövetségének székháza és szállása. A földszinti előcsarnokból nyílt a helyőrségi templom terme.
A művelődési tárca 1957-1958-ban beruházási és felújítási hitelből a Főiskola épületében 357 főt befogadni képes színháztermet létesített elsősorban főiskolai célokra a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetségének Vas utca 2/c. alatti székházának földszintjén. Az épület 1950 óta a Színház-és Filmművészeti Főiskola épülete. A földszinti és félemeleti Protestáns helyőrség temploma helyére beépítik az Ódry Színpadot. (Pest építészete a két világháború között. Szerzők Branczik Márta, Ferkai András (szerk.), Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva. Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., 2001.) Az oltár mögötti fülkébe épített hatalmas orgona orgonával ellátott imateremből 1958-ban kamaraszínházat tervezett Rajkay György szcenikus-díszlettervező. Ódry Színpad néven megnyílt 1959. február 19-én Heltai Jenőnek Nestroyból írott Lumpáciusz Vagabundusz című verses komédiájával Ránky György zenéjével Szinetár Miklós rendezésében. A Nemzeti első stúdió-előadása az Ódry Színpadon  (1959. március 8.) A csodálatos vargáné Berek Kati főszereplésével, Vadász Ilona rendezésében.
  "Az új színháznak azonban az oktatási érdekeken túlmenően további feladatokat is kívánunk juttatni. A színházi terület régóta nélkülözi a kísérleti színházat, ahol művészi, színpadtechnikai, játékstílus, stb. szempontból új, a megszokottól eltérő darabot kísérletképen bemutatnak. Erre a célra a Főiskola most elkészült színházterme mutatkozik a legalkalmasabbnak. S amennyiben ezek a kísérleti darabok beválnak és alkalmasak a tovább-játszásra, úgy természetesen sorozatban is előadják azokat. Ezzel lehetővé válna az Ódry Színház önköltséges üzemeltetése és sem a főiskolai vizsgaelőadások, sem a kísérleti darabok bemutatása állami támogatást nem igényelne." (Művelődésügyi Minisztérium tervgazdálkodási főosztálya elé terjesztett engedélyezési javaslat, 1959. január. 1. 45501. MOL)
Timár Mátyás a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője kizárólag önköltségi alapon tartja a színház működését elképzelhetőnek. Csakis úgy működhetne, ha állami támogatást nem igényelnek.( A Pénzügyminisztérium 45.658/1959.I.c. számú átirata dr. Fajth Tibor Művelődésügyi Minisztérium gazdasági csoportfőnökéhez. MOL.XIX-I-4-ff.17.doboz.) A Főiskola 100 ezer forint forgóalapot kér. Beszerzésekre további 50 ezer forint póthitelt. Működtetéséhez 19 tagú állandó műszaki személyzetre van szükség a felírat szerint. El se férne 19 műszaki a parányi színházban.
Az egyes színházak lelkesen megajánlják előadásaikat: a Nemzeti és a Néphadsereg Színháza írásos kötelezettséget vállal 100-100, az Operaház 30 előadásra. Ehhez jött volna a Főiskola tervezett három vizsgaelőadása úgy 20 előadással. A folyamatos üzemelés bizonytalan már a megnyitás előtt. Ezt azóta tartani tudják. Van a város közepén egy kamaraszínháza a főiskolának. És nincsenek benne rendszeresen előadások.
A Nemzeti március 8-ra tervezte bemutatóját, de a tárgyhónapban 6 előadás megtartását vállalta csak.
A Néphadsereg első bemutatójának időpontja bizonytalanná vált. Vas utcai vendégjátékukat egy díszletraktár megépítésétől tették függővé. Ugyanis a XIV. Vorosilov út 42-44. sz. alatti Kolegerszky-kertben - a volt Virágkiállítási Pavilonban - ideiglenes díszletraktárának bérletét a használati idő lejártával felmondta a tulajdonos. A Néphadsereg Színháza eredeti raktára a Fővárosi Vígszínház Hársfa utcai oldalán volt azóta, amikor a Royal Revü és a Víg színház közös céget képviselt. Időközben a Fővárosi Vígszínházat (a Royal Revü utódát) lebontották. Helyébe került a Madách épülete. A Visegrádi utcában a Vasszerelvényeket Értékesítő Vállalat tulajdonában lévő raktárhelyiséget a Fővárosi Kertészetnek ideiglenes átengedés árán megkapta a Néphadsereg. A színház mögötti foghíjas telekre 17 milliós költséggel központi raktárépületet terveztek, holott a raktár létesítése mindössze 4 millióba került volna. (Malonyai Dezső és Róna László beadványa a Színházi és Zenei Főigazgatósághoz, 1960, július 8. MOL. M.M. Sz. Főoszt. iratai.)
A műsor nélkül maradt főiskola tárgyalni kezdett a debreceni és a kaposvári színházakkal budapesti vendégszereplésről. A kaposváriak Győry Emil címszereplésével eljátsszák Corneille Cid-jét, a debreceniek Latinovitssal Anouilh: Romeo és Jeanette című darabját csak itt adják elő, mert pesti premierje után betiltják.
Az Ódry Színpad azóta is kehesen működik. Többet nem játszanak benne, mint igen. Arra való hivatkozással nem válhat állandóan játszó színházzá, hogy a növendékek itt próbálják vizsgaelőadásaikat. A főiskola-akadémia-egyetem több gyakorlószínpaddal rendelkezik. Bárhol folyhatnának a vizsgák próbái, mint ahogy folynak is. Délelőttönként pedig elfoglalhatnák a növendékek a főpróbahéten.

Szentkirály utcai épület
A hetvenes évek elején megkapta a Károlyi palotát a főiskola. Átalakították az olasz rinascimento épület belsejét. Megszűntették a főbejáratot. A magasföldszinti fogadóteremből lett a bejárat, porta és az előcsarnok. A ház falához, az udvarba az előkert teljes szélességében, fele mélységében előrenyúló külső lépcsősort ragasztottak. Zofahl Lőrinc tervezte 1861-ben az akkor még Ősz utca 22 (ma Szentkirály utca 32/a-b.) számú házat földszintes toldaléknak. Hild Károly 1861-ben földszintes lakóházzá kiegészítette.
Ez volt Károlyiék egyik palotája. A háború alatt Károlyi Józsefné Wenkcheim Daisy - a kis-Madáchot létrehozó tulajdonos Károlyi István édesanyja itt bújtatta Zilahy Lajost és a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albertet, akik az ostrom után a palota első emeletén létrehozták a Magyar-Szovjet Baráti Társaságot.
A főiskola-színiakadémia-egyetem történetének többi része közismert.

 

szerző: MGP