Moldován Domokos rendezése igen minimálisra sikerült. Viszont az élet nem hiányzott a színpadról. Folyamatosan mozgásban voltak a szereplõk és egy percre nem állt meg az élet, mint ahogy sokan hiszik a barokknál. Nem az történt, hogy kiálltak, énekeltek, majd intve elszaladtak és vége az áriának. Hol melankólikusan, hol igen drasztikusan jártak keltek a színpadon.
 |
Sajnos a magyar operaéletben nem jellemző, hogy a barokk operák túlsúlyban lennének. Hazánkban leginkább a romantikus operák szerepelnek repertoárként. Pedig nem kell messzire utazni ha az ember igaz, hamisítatlan barokkot szeretne hallani. Idehaza általában ritkaságszámban mennek ezek a művek. (Händel, Vivaldi.) Figyeljük csak meg. Az operák nagy hányada a Mozart előtti operairodalomból származik. És mégis, ennek se híre se hamva a magyar operaszínpadokon. Érdektelenség és nemtörődömségnek tartom ezt! Szerencsénkre azonban van Mezzo Tv, ahol igen színvonalas előadásokat lehet látni. És hatalmas közönségsikerrel, teltházzal. Milyen érdekes! Ott miért működik ilyen jól? Németországban a fellegvárát éli a barokk. Ők már rég túljutottak Händel, Vivaldi operáin és most olyanokkal kísérleteznek, mint Hasse, Porpora, Bononcini, Scarlatti, Traetta. Kérdezem én, hogy az Operaház mit csinált az utolsó néhány évben? Anno volt Purcell : Dido & Aeanas, valamint Cavalli : Ormindo. És most tessék. Harmadik éve tologatják a Xerxes bemutatót. (Ami természetesen ebben az évadban is elmarad.) Tény, hogy egy ilyen korai opera színpadra állítása sokkal költségesebb mint mondjuk egy Puccini opera. Márpedig egy barokk színpadi előadáshoz szerény véleményem szerint igen is szükség van a korhű jelmezekre, díszletekre és nem utolsó sorban egy kifinomult aprólékos rendezésre. Arról nem is beszélve, hogy a vállalkozó szellemű csapatnak magát a zeneművet is tökéletesen kell ismerni.
Moldován Domokos rendezése igen minimálisra sikerült. Viszont az élet nem hiányzott a színpadról. Folyamatosan mozgásban voltak a szereplők és egy percre nem állt meg az élet, mint ahogy sokan hiszik a barokknál. Nem az történt, hogy kiálltak, énekeltek, majd intve elszaladtak és vége az áriának. Hol melankólikusan, hol igen drasztikusan jártak keltek a színpadon. Ezt a mozgást nagyban elősegítették a remek jelmezek. A hölgy szereplőkön fátylak, hajdíszek, hosszú uszállyal még díszesebb és mozgalmasabb képet biztosítottak. Oronte kardjával hadonászott, Mitridate Heraklészt idéző fejdíszével imponált Sinope hercegnőjének. Tigrane fejdísze pedig szinte tökéletes mása volt a pénzveretű érmén láthatónak. Moldován Domokos bebizonyította, hogy szinte minimális felszerelésből egy csodálatos, látványos előadást lehet produkálni.
 |
| Kiscelli Romtemplom |
A Budapesti Kamaraopera a Barokk Romtemplomot választotta helyszínül Vivaldi operájához. Hagyjuk meg, nagyszerű választás volt. Az előadás szempontjából. (Nekem nem tett jót az a rengeteg lépcső. Azt hittem, hogy soha nem érek a végére.) Csodálatos épület, remek akusztikával. Igazán családias. Mintha nem is Magyarországon ültem volna végig az előadást. Varázsa van a helynek. Valamint az sem épp megszokott, hogy az előadást szinte karnyújtásnyira élvezhettük. Nincsenek meg azok a bizonyos operaházi elemek. Nincs zenekari árok, függöny. Ez által pedig bepillantást nyerhet a közönség a zenekar munkájába is, valamint közelről élvezheti a szereplők színészi játékát.
Az előadás előtt Moldován Úr a Kamaraopera művészeti vezetője intézett pár gondolatot a közönséghez az előadással kapcsolatban. Elmesélte, hogy színpadi előadásban Budapesten most láthatja először a közönség az operát. Köszönetet mondott Németh Pálnak, hogy az operatöredéket kiegészítette és gondozta. Jó látni, hogy ennyire szívén viseli valaki a különlegesen ritka operák bemutatását a magyar közönségnek.
Ami az előadás szereplőit illeti, értek meglepetések. Első meglepetésnek megemlíteném Molnár Zsolt alakítását. Épp egy nappal a Vivaldi opera előtt hallottam és láttam őt Mozart : Figaro házassága c. operájában, mint Figaro. Oronte szerepét énekelte ebben az operában. Engem meglepett, mert kifejezetten jól állt neki ez a szerep és gyönyörű hangon énekelt! Igaz, ez egy jóval kisebb térben zajlott le mint a Figaro, de szerintem sokkal jobban állnak neki ezek a szerepek. Meg kéne próbálni a barokk felé nyitni, mert érdemes! És megint csak azt tudom írni, hogy "igazán szép hang." Tigrane szerepét megformáló Artur Stefanowicz igazán jó formában volt, szépen énekelte a fordulatos, nyakatekert, szinte már énekelhetetlennek tűnő áriákat. A "Mi vedrai con lieta fronte" kezdetű ária igazán pazarul szólt. Szépen és tisztán. Tartottam tőle, hogy esetlegesen gyengébb teljesítményt fog nyújtani, mert Boito hercegeként nem volt túl meggyőző. Viszont minden erőt mozgósított és igazán szépen szólaltatta meg a győzelmes Tigranészt, kontratenor hangján. A másik "kasztrált" szerepet, Clearte-t egy ifjú titán, Hegyi Barnabás formálta meg. Igazán szép hangszín, kisfiús báj áradt lényéből. Arcmimikája és színészi teljesítménye pedig figyelemre méltó. (A "nem értem" arckifejezése egészen hihető.) Ígéretes fiatal, bízom benne, hogy neki kedves szerepek találják meg. Szakács Ildikó szintén ifjú kora ellenére csodálatos Sinope hercegnőt produkált. Tökéletes uralta a szerepet. Cleopatra nevelőjeként Jekl László szerepelt egy igen keveset. Ez az "igen kevés" valóban az volt, de én még ilyen szép mély "adio-t" nem hallottam tőle. Az előadás végén volt egy szó szerinti botlás. Szerencsére nem lett komolyabb baj. Timothy Betch pedig ... Mitridate szerepére elképzelni sem tudok mást. A "Care pupille" kezdetű ária csontig hatoló szépsége ismét egy örök élményt nyújtott. González Mónika szépsége és ezer egy arca mindig elbűvöl. Olyan ez a nő mint egy kaméleon. Igazi átváltozó művész. Fenségesen szólaltatta meg Cleopatra szólamát, úgy ahogy ez egy hercegnőhöz illik. Természetesen színészi tehetségét sem felejtette otthon. Remekül éreztette, hogy mennyire nehéz neki. Mennyire nehéz szerelme nélkül élni és mennyire szenved. Tigrane szavaira pedig egyenesen összerezzent. Hangja pedig beragyogta a sötét termeket, különösebb világítás nélkül is remekül lehetett volna látni.
Ezt az operaelőadást már CD-re is rögzítették, érdemes beszerezni, szinte minden ária és recetatívó megtalálható rajta, ami a templomban elhangzott.
 |
A Savaria Barokk Együttest az alapító Németh Pál vezényelte a tőle megszokott kifinomult módon. Vivaldi zenéje nagyszerűen szólt ezen a helyszínen. Elképzelhetőnek tartom, hogy máshol nem lett volna ennyire hatásos. Maga az együttes igen pontos és precíz játékáról is híres. A zenekar repertoárja széles. Monteverditől kezdve Mozartig szinte minden játszanak.
És reméljük ez így is marad ...
Megyeri Zoltán
Antonio Vivaldi : Il Tigrane
2005.szeptember 17.
-Artur Stefanowicz
-González Mónika
-Timothy Bentch
-Szakács Ildikó e.h.
-Hegyi Barnabás
-Molnár Zsolt
-Jekl László
Savaria Barokk Együttes
Karmester : Németh Pál
Rendező - jelmeztervező : Moldován Domokos
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.