Gaetano Donizetti : Az ezred lánya. Szlovákiai Kultúra Napjai záróelőadása.

A Szlovákiai Kultúra Napjai Magyarországon ünnepélyes zárórendezvénye alkalmából kerül bemutatásra  Gaetano Donizetti: Az ezred lánya c. vígoperája a Magyar Állami Operaházban.

Ha visszaemlékezünk mivel is nyitotta meg kapuit ez a rendezvénysorozat? Szintén egy Donizetti operával a Roberto Devereux-vel. A záró ünnepség pedig szintén eme zeneszerző művéből ad egy teljes estét kitöltő programot. A különbség annyi, hogy Donizettitől ezúttal egy vígoperát láthat és hallhat a közönség.

Gaetano Donizetti Párizsban írta az Ezred lányát.
Saint - Georges írói álnév alatt készült el az opera szövegkönyve. Az író teljes neve Jules Vernoy de Saint - Georges. Írói pályafutása elején regényeket írt. A későbbiekben, általában egy társszerző segítségével a színpad számára dolgozott és operalibrettókat írt. 1829-ben az Opéra Comique élére került.

Donizetti zenéje ebben az operában sem tagadja meg a szerző olasz származását. Ízig, vérig olasz dallamokkal van tele. A zene természetes, könnyed és már - már a francia opéra comique stílusához hasonlít. Donizetti mindig a szép énekre törekedett. Itt sincs másként. Az egyes szólószámok ragyogó és csillogó felépítésűek. A kidolgozás most is mint mindig igazán pazar és rendkívül gondos.

 

Az ezred lánya - kottarészlet

Szövegét Jules Henri Vernoy de Sanint-Georges és Jean Francois Alfred Bayard írta.
Játszódik Tirolban, 1805-ben.

 

I.felvonás :
A II. ezred katonái messze földön híresek bátorságukról és vitézségükről. Egy véres ütközet után a harcmezőn egy újszülött csecsemőt találnak. Nagy szeretettel és gondoskodással nevelik a gyermeket. Idővel a kislányból bájos, ifjú hajadon lett és jóban, rosszban együtt volt a katonákkal. Az egész ezred és főleg Sulpiz őrmester elvárták tőle, hogy a csapatból válasszon magának hitvest. Elképedve tudják meg, hogy Marie szíve egy svájci legényér, Tonioért dobog. Tonionak nagy érdemei vannak, hisz a lányt ő mentette meg, amikor egy szakadék pereméről visszarántotta, nehogy a mélybe zuhanjon. A lány viszont csak akkor lehet az övé, ha beáll a seregbe katonának. Ekkor azonban egy váratlan fordulat következik be az ezred életében. Feltűnik egy addig ismeretlen idegen. Berkenfield márkinő Marie-ban egy rég elveszettnek hitt rokont vél felfedezni és most követeli, hogy a lány hagyja el az ezredet és térjen vissza vele a palotájába, ahol rangjának megfelelő főúri neveltetésben lesz része. Időközben Tonio beállt a seregbe Marie kedvéért, de másnap az ezreddel tovább kell vonulnia. Így a két szerelmes sorsa nem épp fényesen alakul.

II.felvonás :
Marie nem érzi jól magát az előkelő környezetbe, de engedelmeskedik a márkinőnek és készülődik eljegyzése ünnepségére, melyen kezét kell nyújtsa az úrnő által kiszemelt hercegnek. A pompás kézfogón azonban megjelenik a közben tisztté előlépett Tonio csapatával együtt. Mivel másként nem kaphatja vissza a lányt, elmeséli, hogy Marie régen mint markotányosnő szolgált a hadseregnél. A főrangú rokonok és nemesek megbotránkoznak a hír hallatán. Felháborodva, de ugyanakkor fintorogva vonulnak vissza a kényeskedő arisztokraták. Tonio katonái lelkes éljenzése és ünneplése közepette elviszi magával Mariet.

 

Donizetti eme operája 1840. február 11.-én hangzott el először Párizsban az Opára Comiquie-ban, francia nyelven.

 

GAETANO DONIZETTI : Az ezred lánya  Vígopera két felvonásban, francia nyelven

A Pozsonyi Nemzeti Színház vendégjátéka

Marie : Adriana Kohutkova
Tonio : Klein Ottokar
Berkenfield márkinő : Marta Benackova
Sulpitz : Jan Galla
Hortensio : Mikulas Dobos
Egy tizedes : Juraj Peter
Egy paraszt : Ivan Ozvat
Crakentorp hercegnője : Anna Kl'ukova
Crakentorp hercege : Alexander Varga

Karmester : Martin Mázik

Rendező: Jozef Bednárik
Díszlettervező: Vladimír Čáp
Jelmeztervező: Ľudmila Várossová
Karigazgató: Koloman Kovács
Koreográfus: Jaroslav Moravčík