Shakespeare legkeserűbb komédiája

A Troilus és Cressidát mutatja be a Katona József Színház 2005. november 4-én, pénteken 19 órától. Az elõadás rendezõje a nemzetközi hírû Silviu Purcarete, akinek elõadásait merész látványvilág jellemzi.

Tekintse meg az elõadáson készült képriportunkat! I-II.

Shakespeare: Troilus és Cressida

Fordította: Szabó Lőrinc

PRIAMUS, Trója királya - Olsavszky Éva
HECTOR Priamus fia - Lengyel Ferenc
TROILUS, Priamus fia - Keresztes Tamás
PARIS, Priamus fia - Mészáros Béla
AENEAS, trójai vezér - Takátsy Péter
ANTENOR, trójai vezér - Barnák László e.h.
CALCHAS, görögökhöz pártolt trójai pap - Czakó Klára
PANDARUS, Cressida nagybátyja - Haumann Péter
AGAMEMNON, görög fővezér - Ujlaki Dénes
MENELAUS, Agamemnon testvére - Elek Ferenc
ACHILLES, görög vezér - Nagy Ervin
AJAX, görög vezér - Tóth Zoltán
ULYSSES, görög vezér - Hajduk Károly
NESTOR, görög vezér - Kun Vilmos
DIOMEDES, görög vezér - Kocsis Gergely
PATROCLUS, görög vezér - Koloszár András m.v. / Novák Kristóf m.v.
THERSITES, nyomorék és mocskosszájú görög - Bezerédi Zoltán
ALEXANDER - Krisztik Csaba e.h.
HELÉNA, Menelaus felesége - Rakotomalala Myriam
CASSANDRA, Priamus lánya, jósnő - Tóth Anita
CRESSIDA, Calchas lánya - Rezes Judit

Díszlet-Jelmez - Helmut Stürmer m.v.
Maszk-Speciális kellékek - Varga Járó Ilona m.v.
Zene - Vasile Sirli m.v.
Dramaturg - Fodor Géza, Török Tamara
Tolmács - Török Tamara, Keszthelyi Kinga m.v.
Asszisztens - Tiwald György

Rendező - Silviu Purcărete m.v.

Az 1602 körül keletkezett Troilus és Cressida Shakespeare legkeserűbb komédiája.  Az idealista-tapasztalatlan trójai királyfi, Troilus és a görögökhöz pártolt Calchas lánya, az alig felfoghatóan hűtlenné lett Cressida körül forgó szerelmi és harci történet lerántja az ókor nagy küzdelméről a romantikus mázat. A cinikus Pandarus és a mocskos szájú Thersites kommentárjainak fényében a trójai háború hősi témája komikus béka-egér harccá változik, és az emberi erőlködések hiábavalóságára, az eszmények fertőzöttségére és az emberek aljasságára mutat rá. Shakespeare cinikus megvetéssel vájkál az államférfiak és nemzeti hősök indítékainak szennyében, gőgben, brutalitásban, féltékenységben, a hamis becsületeszmény okozta hiábavaló vérpazarlásban, kicsinyes gyűlölködésben és magasztos szavakkal takarózó kéjvágyban. Az ember alantas ösztönök rabja csupán, és gyarlósága megrontja a becsületes eszményeket is. "Troilus és Cressida találkájában - írja Jan Kott a Kortársunk Shakespeare című könyvében - szándékos kegyetlenség van. Kerítő hozta össze őket. Vihogása kíséri első szerelmes éjszakájukat. Ebben a világban nincs hely a szerelemre. Meg van mérgezve kezdettől fogva. Ezeknek a háborús szeretőknek csupán egyetlen éjszaka adatott meg. És ezt az egyetlen éjszakát is elrontották nekik. Megfosztották a poézisétől. Bemocskolták. Cressida nem vette észre a háborút. A háború a Troilusszal töltött első éjszaka hajnalán tört rá."

A pesszimista komédia légkörét a Prédikátor Salamon könyvének híres verse jellemzi: "Felette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!""hiúságok hiúsága, minden csak hiúság".

A szerelmeseket Rezes Judit és Keresztes Tamás, a két bohócot, Pandarust és Thersitést Haumann Péter és Bezerédi Zoltán, a görög és trójai vezéreket Kun Vilmos, Nagy Ervin, Lengyel Ferenc, Hajduk Károly, Kocsis Gergely, Mészáros Béla, Ujlaki Dénes, Tóth Zoltán, Elek Ferenc, Priamust Olsavszky Éva, Cassandrát Tóth Anita játssza.

Silviu Purcărete előadásait merész látványvilág és a szabad szövegkezelés jellemzi. Színházi gondolkodás- és látásmódja új megvilágításba helyezi az írott művet.

A hetvenes évek elején kezdte pályáját. A nyolcvanas évek végén szerződött a Románia délkeleti részén fekvő ipari város színházához, a Craiovai Nemzeti Színházhoz, amely hamarosan nemzetközi szakmai elismertségre tett szert. Itt rendezte 1989-ben azt az Übü királyt, amelynek cselekményébe a Macbeth egy-egy jelenetét fűzte.

Két évvel később Bukarest legnevesebb művészszínháza, a Bulandra Színház igazgatója lett, amely 1991 - alapítása - óta tagja az Európai Színházak Uniójának.

A kilencvenes évek közepétől rendszeresen dolgozik külföldön is. Francia nyelven rendezte az Aiszkhülosz szövegeiből adaptált Danaidákat. 1996-tól hat éven át volt a franciaországi Limoges színházának igazgatója, ahol a craiovaihoz hasonló műhelymunkába kezdett.

Ma Párizsban él, de rendszeresen visszatér a romániai színházakhoz, és folyamatosan rendez Európa számtalan városában prózát és operát. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Rabelais nyomán készült Pantagruel sógornője c. előadása tavaly a POSZT-on is díjat nyert.

Lyonban megalakította a Silviu Purcărete Társulatot, amely a bukaresti Bulandra Színházzal koprodukcióban bemutatta a Shakespeare nyomán készült, Ahogy tetszik, vagy a vásár vége című előadást, amely idén áprilisban a Román Színházi Szövetség (UNITER) legjobb előadásért és legjobb rendezésért járó nagydíját is elnyerte.

forrás: Katona József Színház