Queer as Folk by Molière

Utoljára játszotta a Krétakör (vendégségben a Vidám Színpad Kis Színpadán) 2004. március 12-én bemutatott Mizantróp elõadását. Másfél év nagy idõ valamely színi produkció életében. Schilling Árpád rendezése él. A szereplõk telítettek. A nézõtér teli gimnazistákkal és szemüveges felnõttekkel. Visszafojtott lélegzettel figyelik a bonyolultan fonák emberi kapcsolatok kibomlását. Nagyon jó közönség. Jó elõadás.

Mucsi Zoltán

Ágh Márton könnyed, praktikus és mutatós díszlete ugyanolyan nem valóságos, "általános" színházi lakberendezés, akár Moličre demonstrációs színpadi szalonja lehetett a királytól kapott Petit-Bourbon színpadán, a hajdani Saint-Eustach kápolnában, ahol XIII. Lajos esküvője tartatott. Nagy Fruzsina "ma is vagyok, a Napkirály korában sem vagyok" jelmezei helyett ésszerűbb lett volna a Fiúk a klubból buzi-szappanopera viseleteit adni a szereplőkre.

Petri György 1988-as magyarra költését Ari-Nagy Barbara a rendezővel közösen maira renoválta, alkalmassá tette frivol látószögből újramesélni a történetet. A homoszexuális összefüggésekbe átrakott Embergyűlölő az úgynevezett másság kérdése helyett egyetlen, zárt társadalmi közösségen belül vizsgálja az őszinteség és az emberi kapcsolatok működtetéséhez kellő óhatatlan tompított igazságok, őszintétlen hízelkedések, a való vélemény eltitkolásának, hűségnek, kapcsolatoknak ingatagságát.

Mucsi Zoltán számára Alceste, torkán akadó színházi falat. Fekete Tartuffenek jelmezezve menekülésszerűen falnak támaszkodik (az eredeti) első felvonása alatt. (Miközben az előfüggöny előtt, a nézők közé lazán kiszól a könnyeden beszélő, a versek mélyét, humorát, igazságát megnyerően közvetítő Gyabronka József Philinte-ként. A színészektől előnytelennek tartott raisonneur-szerepben Gyabronka cseles, jókedvű, friss, játékos. Szellemes riposztozó-darabot ígér kikonferálása. Élvezi a játékot, ezért élvezet nézni őt.) Mucsi nem érzi otthon magát színpadi feladatában. Erre mutat morcul lehajtott feje is. Nem néz a nézők szemébe, nem néz a partner szemébe, igyekszik szomorúfűz frizurája alá rejtőzni. jel reménytelenül birkózik a versekkel. Nemcsak túl sok sziszegő hang található bennük, hanem túl nagy számára a szerep. Hajlékonyság, érvelés, visszavágás, szellemi párbaj, életfelfogásának bölcseleti védelme helyett azonos ingerültségi fokon indulatosan mérgelődik a szerepben. Tagadhatatlanul Alceste kényesen nehéz szerep. Eredeti alcíme is jelzi ezt: Embergyűlölő, vagy a rosszkedvű szerelmes.  A 44 éves szerző maga játszotta az erősen kétértelmű szerepet a 22 éves Célimčne oldalán. Alceste a tiszta igazság és őszinteség partizánja. Megjobbítaná a világot, de egyre reménytelenebb helyzetbe sodorja magát. Elmar magától mindenkit, miközben bánkódik, hogy egyedül marad. Igaza is van, nem is. Bántja a társadalom őszintétlensége. Visszaüti a társadalmat durván meghegyezett őszinteséggel. Ki éles nyelvet ránt: nyel által vész el. A rendezők úgy szokták megsegíteni Alceste igazságát, hogy bábszínházian hitványra csökkentik környezetét.

Scherer Péter és Mucsi - Jancsó filmjeinek állandó komikus kettőse: Pepe és Kapa (Zoro és Hurut) - színészi útja kétfelé válik a színpadon. Mucsi monoton-mérges, Scherer finom színészi eszközökkel ábrázolja az önelégültségét feszengve leplező dilettáns Oronte-ot.
Arsinoét rikítón szokás játszani. Kaján közös véleménnyel madárijesztővé karikírozzák a szerelemvágyót a régi deák-játékok vénasszonygúnyolóinak modorában. (Ahol fiúk léptek fel asszonyruhában. Vesd össze: Csokonai Csurgójával.)

Tóth Attila (Acaste), Rába Roland és Katona László (Clitandre) - Koncz Zsuzsa felvétele

A Krétakör Moličre-jének nem Alceste a főszereplője. Az erősebb kutya viszi el a tejfölös köcsögöt. Célimčne a főszereplő, róla szól az előadás, ő érdekli a nézőket, ő mozgatja a cselekményt. Előadáscímül a Mizantrópnál oda illőbb volna az Élni szerető. Szabatosabban mondva: Célimčne szabadon szeretne élni, szabad választása szerint, le nem mondva igaz érzelme közben az ártatlan tetszeni vágyásról. Ha Alceste irtózik környezetétől, Célimčne mindenkinek megfelelni óhajt. Alceste elhajtja magától az embereket, Célimčne sikervágyóan óhajtja a visszajelzéseket. Nem léha, csupán kacér. Alceste lenézi a többieket, ő játszik velük. Alceste humortalanul nevetséges, Célimčne bő humorérzékkel kineveti őket. Rába Roland értelmező felfogásában Célimčne sem boldogabb Alceste-nél. Ragyogóan egyensúlyoz a szabadosság és a szemérem, a nyíltság és a szégyenérzet között. Kihívó magatartásával csupán gátlásait fedi el. Féltében bátornak mutatkozik. 
Rába szerepét elsőként Armande Moličre játszotta (1666). A csinos, kacér, gazdag, fiatal özvegy jeles szerepe volt Adrienne Lecouvreurnek is. A Krétakör szoknyaszereppé alakította, noha Rába mindvégig nadrágban jár, legfeljebb szemérmetlenül kioldódó fésülködő köpenyben. Háza melegszalon. Ki-bejárnak bizalmas hódolói, és nem lehetünk biztosak felőle, időnként nem maradtak-e ott éjszakára. Rába merész színekkel, és palástolás nélküli gesztusokkal játssza kényes szerepét. Évődései, szabadosságai, és látszólagos felszabadultsága azonban titkos komorságra épül. Csillogó, ünnepelt ember boldogságkeresése hitelesíti néhol szatirikus játékmozzanatait is. Darvas Kristóf régi popdalokat hangszerelt háromtagú (Bánki Gergely, Katona László és Tóth Attila) színész zenekarra; Rába pedig mikrofonnal kezében, angolul énekel helyzetbe vágó számokat, a vetítőn megjelenik dalok magyar szövege. A függöny az éneket abbahagyó, a dalszöveget nem produkcióként előadó társasági lény, hanem saját prózai fájdalmát fölsíró magánemberként mondja. A függöny Rába Roland kinyúló, segítségért esdő jobbjának görcsös S. O. S. néma kiáltására megy le. 

Csákányi Eszter

Csákányi Eszter finom megjelenésekor felismerhetetlen, csak hangszíne ad bizonyosságot. Tiszteletreméltó társasági dáma. Egy cseppecskét túldíszítettebb az illendőnél. Karikírozásnál inkább mélyre mutat. Kajánságát a "savanyú a szőlő" lemaradtsága táplálja. Állandó csatakészsége elszomorító, nem nevetséges.

A Mizantróp anekdotikus előzménye: nyári színházi kör-teherautózásukból visszajőve Schilling rendezésében eljátszották a Merlinben Shakespeare Vízkeresztjét. Az előadás előtt Sárosdi Lilla karját törte. A rendező, megmentendő a helyzetet, beugrott a nőszerepbe. Rendjén ment mindaddig, amig Olívia hercegnő csókot nem vált Sebastiannal. Schilling szerepe szerint összehajolt Rába Rolanddal. Megfagyott a levegő. A hercegnő (szakállas férfiú) bénultan nézte, hogy egy kopaszra borotvált férfi ajka közeledik felé, a másikat sem érte kevesebb döbbenet. A szerepen áttört a valóság. Hirtelen magánszemélyek lettek meseszerep helyett. Nyers valóság ütközött művészettel. A két férfi zavartan bámult egymásra, majd győzött a színházi fegyelem: ölelés, csók.

szerző: MGP