Áron aluli értékek - hatásos kiszerelésben

Méhes László rendezõvel beszélgetett Filip Gabriella. A cikk a Miskolci Nemzeti Színház Színházi Esték címû lapjában jelent meg.

Akkor lehet a szerző szellemének megfelelő egy mai Brecht-előadás, ha képes gondolatokat, gondolatsorokat elindítani a nézőben. A hatáskeltés korszerű eszközeit is azért használja Méhes László, a Filléres opera rendezője, hogy ráirányítsa figyelmünket az általános értékvesztésre és az ezzel járó veszélyekre. Méhes László Jászai-díjas színművész, a budapesti József Attila színház főrendezője, a 2004-es miskolci Bolha a fülbe című Feydeau-vígjáték rendezője - a főiskolai tanulmányokkal járó feladattól eltekintve - még soha sem játszott Brecht-darabban, és rendezőként sem találkozott a szerzővel. Úgy tűnhet, mintha eddig tudatosan kerülte volna a sokak által vitatott Brechtet.

Méhes László rendező

- Erről szó sincs - utasítja vissza Méhes László a feltételezést. - Sőt, Brecht az egyik kedvenc szerzőm. De színészként nem maga határozza el az ember, hogy miben játszik, hanem megkínálják bizonyos szerepekkel. Legfeljebb abban dönthet, hogy vállalja-e az adott feladatot vagy sem. És a főrendező sem teljesen szabadon, hanem mindig egy konkrét helyzetben dönt. Számtalan körülménytől - a színház műsorpolitikájától, a társulat összetételétől, de még a közönségtől is - függ, hogy mi kerül a műsortervbe. Szerencsére amikor meghívott Miskolcra Halasi Imre, felvetődött egy Brecht-darab bemutatásának a lehetősége, és én örömmel ajánlottam a Filléres operát.

- Számomra minden színházi előadás lényege, hogy miként tudok hatni az emberekre, hogyan tudom megfogni őket, megérinteni, kinyitni a lelkület, és eljuttatni hozzájuk bizonyos gondolatokat. Brecht kiváló szerző, aki megfelelő eszközökkel és nagyon hatékonyan képes közölni mondandóját. Legalább olyan sokkolóan képes hatni, mint mondjuk a televízióban látott szörnyűséges sorozatok, vagy hatásvadász szappanoperák, azzal a különbséggel, hogy nemes eszközökkel éri el célját. Hatásos, ugyanakkor tartalmas és igényes. Azért próbál a lelkünkre hatni, hogy minél inkább megragadhassa értelmünket. Brecht a leginkább gondolkodtató szerzők egyike.

- Ha ma írta volna a Filléres operát, ha ismerte volna a tévé, a videó, a számítástechnika lehetőségeit, ha hozzáférhetett volna azokhoz az eszközökhöz, amelyekkel ma bombázzák az embereket, akkor bizonyára mindezeket felhasználta volna annak érdekében, hogy elgondolkodtasson bennünket, hogy ráirányítsa figyelmünket a mindennapok fonákságaira. Akkor maradunk igazából brechtiek, ha úgy csináljuk meg az előadást, hogy az gondolatsorokat indítson el az emberekben.

- Azt szeretném, ha a nézőnek egy pillanatra se lankadna a figyelme, ha mindvégig követné az eseményeket. Arra törekszem, hogy úgy érezze mindenki, aki bejön az előadásra, hogy muszáj haladnia a történésekkel. Ez borzalmasan nehéz, mivel Brecht nem teremtett egyetlen olyan alakot sem, akivel feltétlenül azonosulni lehet, nincs pozitív hőse a darabnak. Itt mindenki esendő, itt mindenki szörnyű ember. Mindenki, aki ebben a darabban szerepel, az vagy túl akarja élni, vagy kellemesebbé akarja tenni az életet.

- Nem az a baj, ha valaki kellemesebbé akarja tenni az életet, hanem az, hogy ennek eléréséhez milyen eszközöket használ. A Filléres opera abban rokon a mai világgal, a mai Magyarországgal, hogy egyre alacsonyabb áron, egyre méltatlanabb és nemtelenebb eszközökkel akarjuk elérni céljainkat. Nap mint nap tapasztalhatjuk, mennyire elszabadult a világ, mintha már nem is léteznének a morális fékek. Egyre kevésbé számít, hogy ki hogyan teremti meg a maga számára a legkellemesebb körülményeket. A közéleti, politikai tudósításokban jól látható ez az általános értékvesztés, de a mindennapokban is tapasztalhatjuk. Nyugodtan át lehet gázolni barátságokon, szerelmeken, munkatársi kapcsolatokon, még csak magyarázkodni sem kell. Semmi sem számít. "Ez nekem jár, mert megérdemlem..." Azok az erkölcsi normák szinte már nem is működnek, amelyekre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket.

- Riasztó számomra, hogy joggal vetődhet fel a kérdés: becsületességre kell-e tanítanom a gyermekemet egy olyan világban, ahol eltapossák, szerencsétlenné teszik azt, aki követi az erkölcs parancsait?! Az olvasópróbán a színészeknek is elmeséltem a következő történetet. A kisfiam elsőosztályos. Elkísértem az egyik edzésre, ahol a bordásfalon kellett függeszkedniük. Azt mondta az edző, az lesz a győztes, aki legtovább bírja, de aki elfáradt, nyugodtan hagyja abba. A fiam másodikként adta fel, és borzasztóan szomorú lett. Én pedig nagyon büszke voltam rá, és meg is dicsértem, mert azt láttam, hogy a gyerekek többsége csalt: ha csak egy pillanatra nem figyelt oda az edző, azonnal felhúzta a lábát, és megpihent egy kicsit. Nem tudom, ha ott lett volna a többi szülő, ha ők is látják ezt, akkor vajon miként vélekednek? No, erről beszélek. Arról a félelemről szól nekem ez az előadás, hogy milyen világ az, ahol a csalók is győztesek lehetnek?!

Lejegyezte: FILIP GABRIELLA

A cikk a SZÍNHÁZI ESTÉK legújabb, 61. számában olvasható.

Szirtes Gábor, Müller Júlia a Filléres opera próbáján

***

Kurt Weill-Bertolt Brecht:

FILLÉRES OPERA
zenés játék két részben

Fordította: Eörsi István

Macheath, köznapi nevén Bicska Maxi
FANDL FERENC

Jonathan Jeramiah Peachum
SZIRTES GÁBOR

Celia, a felesége
MÜLLER JÚLIA

Polly, a lánya
SZIRBIK BERNADETT

Brown, London rendőrfőkapitánya
KÁRPÁTI NORBERT

Lucy, a lánya
JANCSÓ DÓRA

Kocsma Jenny
SERES ILDIKÓ

Leprás Mátyás
JANICSEK PÉTER

Horgasujjú Jakab
CHAJNÓCZKI BALÁZS

Szomorufűz Walter
HOMONAI ISTVÁN

Fűrész Róbert
KERESZTESI LÁSZLÓ

Ede
LUKÁCS GÁBOR

Jimmy D. DERECSKEI ZSOLT
Filch MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS, MOLNÁR ERIK
Kimball, lelkész KULCSÁR IMRE
Smith LATABÁR ÁRPÁD
Lányok ÜRMÖSSY ANDREA, RAMOCSA EMESE, BARTA MÁRIA VIOLA

Közreműködik:
a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara,
az A+EUROPAY Iskola színitagozatos növendékei,
valamint Pogány István

Díszlettervező: RÓZSA ISTVÁN
Jelmeztervező: HORVÁTH KATALIN
Dramaturg: DURÓ GÁBOR
Zenei vezető: VÁRADI KATALIN
Koreográfus: KOZMA ATTILA
Koreográfus-asszisztens: ÚJHELYI ISTVÁN
Korrepetitor: CSERMELY ZSUZSA, VARGA ZSUZSA
Digitális technika: KRISTON SZABOLCS
Színpadmester: FARKAS GÁBOR
Ügyelő: FÜSTI MOLNÁR ÁGOTA
Súgó: SZABÓ BERNADETT
Rendezőasszisztens: PÖLTZ JÚLIA

Vezényel:
VÁRADI KATALIN
REGŐS ZSOLT

Rendező:
MÉHES LÁSZLÓ
Jászai-díjas

Bemutató: 2006. január 27. - Nagyszínház, Miskolc

A Bicska Maxi név Blum Tamás fordítása, az örökös engedélyével használjuk.

Chajnóczki Balázs, D. Derecskei Zsolt, Méhes László rendező, Szirbik Bernadett, Fandl Ferenc, Keresztesi László, Homonai István a Filléres opera próbáján

Fandl Ferenc a Filléres opera próbáján

Fotók: Kőhalmi Péter
forrás: Miskolci Nemzeti Színház