A Szabadkai Népszínház próbatermében megkezdõdnek a próbák CSÁTH GÉZA (Szabadka szülötte) EMMA címû darabjának bemutatására. A nagyszabású nemzetközi produkció - A kis Emma címû novellára építve - a csáthi életmû vizsgálatára, Csáth és meggyilkolt felesége, Olga kapcsolata eddig ismeretlen részleteinek elemzésére vállalkozik.
A darab rendezője, Fekete Péter tíz évvel ezelőtt az adott témát Nagy-Britanniában angol nyelven már feldolgozta. Fekete Péter - az illuzionistából lett rendező - (akivel korábban a Nemzeti Színház külkapcsolati igazgatójaként találkozhattunk) trükkökkel teleszőtt varázsvilággal igyekszik a csáthi világot megjeleníteni.
A zenét az a BORAGÓ zenekar írja, melynek szólóénekesét, Bornai Anitát a megasztár első különdíjasaként ismerhette meg a közönség. A bartóki zenei motívumokra épített muzsika interpretálását LAJKÓ FÉLIX vállalta.
A mozgásokat a produkcióhoz a franciaországi JEL Színház tagja, Döbrei Dénes (szintén szabadkai születésű) koreografálja.
A díszlet Horgas Péter munkája alapján készül. Horgas Péter a Nemzeti Színházban igazgatótársa volt Fekete Péternek, munka- és baráti kapcsolatuk évekre tekint vissza, a csáthi világ látványképének megjelenítésére ismét szövetkeztek.
A kosztümök Kreszánkó Viktória munkái. Szabadka élő "Csáth-tudósa", Dér Zoltán irodalomtörténész magángyűjteményét ajánlotta a rendezőnek kutatási forrásként. Sosem látott naplókból, sosem publikált levelekből készülhetett a produkcióra Fekete Péter. A szöveget Brestyánszki Boros Rozália dramaturg dolgozta át.
Bemutató: 2006. március 17., Szabadka. A budapesti közönség várhatóan március végén, a Budapesti Tavaszi Fesztivál Fringe Fesztiválja keretében láthatja a produkciót.
Csáth Géza: Emma
Fekete Péter rendezésében 1996-ban Nagy-Britanniában bemutatásra került Csáth Géza Kicsi Emma című novellájának színpadi átdolgozása. Az angol nyelvű bemutató - úgy Cardiffban, mint az Edinburghi Színházi Fesztiválon - kirobbanó sikert aratott. Az előadást angol nyelven Budapesten is láthatta a közönség, de magyarul még soha nem került bemutatásra a mű.
Csáth Géza szabadkai kötődése, a csak Szabadkán fellelhető dokumentumok, a részben már publikált, de részben publikálatlan források olyan adalékokkal szolgálhatnak a produkcióhoz, melyek méltán tehetik helyspecifikussá és egyben aktuálissá a bemutatót.
A bennünket körülvevő környezet és az abból sugárzó erőszak hatása gyermekeinkre, önmagunkra, az elkövetett bűn és az azzal való együttélés lehetősége, Csáth világának megértése, ismeretlen szeleteinek bemutatása szerepel az kidolgozandó célok között.
Az alapmű: Csáth novellái, illetve az abból készült színpadi mű. A előkészítési és próbaidőszakban ez az ősanyag kerül átdolgozásra, kibontásra, aktualizálásra. A Szabadkai Színház alkotó stábja és Fekete Péter rendező együttműködése másfél éve a Kés a tyúkban c. produkcióval biztos alapokra talált. Csáth Géza és munkássága közös szál a társulat és a rendező között, ami igen jó eséllyel egy sikeres produkciót vetíthet elő.
forrás: Kovács Frigyes
igazgató
Népszínház, Magyar Társulat, Szabadka
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.