Elõtte utána címmel egy hónapja bemutatta a Katona József Roland Schimmelpfening színpadi montázsát. Alatta, fölötte - bentrõl ki címmel Vajdai Vilmos TÁP Színháza hétfõn a Süss fel napban kivesézte, kifigurázta, pedánsan kifordította travesztiájában.
 |
| Schilling Árpád / Fotó: Nehéz Andrea |
A játszók ugyanúgy elkeverednek a nézők között, mint a Katonában. Ki-ki föláll és bele-beleakadva önvallomásába, terjengős semmit mondással magánügyei részletezésébe gabalyodik bele. Fenyő Iván Sam Mendezzel forgatott filmjének, dutyiban végződő kalandját regéli el. Bezerédi Zoltán főiskolai felvételijének évről-évre szabatosan részletezett sikertelenségét teregeti elő. Mészáros Béla lelkes fontoskodással ittas közlekedési kihágásának fejezetivel traktál. Czapkó Antal kamaszideje kuktaságára emlékezik. Elek Ferenc méltóságtelt szorongással beszél statisztakorának egyedül önmaga számára feledhetetlen emlékeiről. Jordán Adél a hátsó sorokból panaszosan méltatlankodik, hogy túlságosan hátul van. Mire előrekászálódna: mindenki (nézők is) megfordítják széküket, és az ellenkező irányban folytatódik az előadás. Jordán belenyugszik.
 |
| Fotó: Nehéz Andrea |
Keresztes Tamás drámai komolysággal, kafkai rémületet fogalmaz elő egy toronyházi lift kehes működéséből. Máthé Zsolt utcai balesetként családias hangon ismerteti a százéves háborút. Nagy Ervin a nézőtér legkényelmetlenebb helyére lopakodik be hol élveteg transzvesztitaként, hol szakállas bácsi, hol a Troilus és Cressidából kölcsönzött ormányos myrmidon maszkjában mondja monológjait, míg csak feldühödötten le nem tépi magáról az álcákat, ingerülten méltatlankodva, a rendezőt szidalmazva ki nem furakodik a nézőtérről. Paizs Miklós, Schnábel Zita, Schönberger Ádám, Szabó Simon, Ubrankovics Júlia, Vécsi Tibor párhuzamos magántörténetei a német színdarabot gúnyolják. Az előadás Schilling Árpád rendezése felett humorizál. Schilling derűsen ott ül a nézőtér közepén. Nem csak néző. Játékos is, jókedvűen részt vesz munkája kifigurázásában. Lelkes közreműködője munkája kardélre hányásának. Gyógyító humor, életelixír-önirónia azzal kecsegtet: lábadozik a beteg. A színházi öntudat csak önismerettel együtt egészséges.
 |
| Mező Iván / Fotó: Nehéz Andrea |
A közönségnek is jót tesz a színház humorral adagolt öntisztulási folyamata.
 |
| Dióssi Gábor / Fotó: Nehéz Andrea |
 |
| Nagy Ervin / Fotó: Nehéz Andrea |
 |
| Fotó: Nehéz Andrea |
 |
| Jordán Adél / Fotó: Nehéz Andrea |
 |
| Bezerédi Zoltán / Fotó: Nehéz Andrea |
szerző: MGP
fotók: Nehéz Andrea
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.