Kodály Zoltán: Háry János

Háry János legendás mesélõ. Kettõs életet él: a kiábrándító valóságot és álmai mesevilágát, ahol a csatákban gyõz a magyar nép, ahol a császárlány beleszeret a magyar huszárba, ahol az elnyomó bocsánatért esedezik. Meséi megszépítik a valóságot, ahol a forradalmakat leverik, ahol mindenki nagyon egyedül van, ahol az elnyomók kegyetlenül bánnak a mesehõsökkel.

Részlet az előadásból
 fotó: Ujvári Sándor


Kodály Zoltán: Háry János
Paulini Béla - Harsányi Zsolt szövegével

Öreg Háry János SIRKÓ LÁSZLÓ
Háry János SZEGEDI CSABA
Örzse SZOLNOKI APOLLÓNIA/TÓTH JUDIT
Ferenc császár FEKETE TIBOR
A császárné MISURA ZSUZSA
Napóleon KISS JENŐ
Mária Lujza, Napóleon felesége BUCSI ANNAMÁRIA
  CSEREKLYEI ANDREA
Marci bácsi VITÉZ LÁSZLÓ
Ebelasztin báró PÁL ATTILA
Muszka silbak/ Generális Krucifix SZÉPLAKY GÉZA
Magyar silbak KERTÉSZ RICHÁRD
Szegény derék magyar nép (Szegedi Kortárs Balett):
 BARTA DÓRA
  MARKOVICS ÁGNES
  PALMAN KITTI
  HAJDÚ MÁRIA
  FEHÉR LAURA
  SZARVAS KRISZTINA
  KALMÁR ATTILA
  TARNAVÖLGYI ZOLTÁN  FEKETE ZOLTÁN
  FINTA GÁBOR
  HALLER JÁNOS

Közreműködik:
KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR
 Kecskeméti Fesztivál Kórus
(karigazgató: KISS KATALIN)
Kodály Iskola növendékei

Díszletervező: SZÉKELY LÁSZLÓ
Jelmeztervező: FÖLDI ANDREA
Dramaturg: ALMÁSI-TÓTH ANDRÁS
Fény: FARKAS JÓZSEF, STADLER FERENC
Súgó: BA ÉVA
Ügyelő: DOMJÁN SÁNDOR
Zenei munkatárs: LÁTÓ RICHÁRD
Korrepetitor: KOVÁCS MIHÁLY
Zenei vezető: SELMECZI GYÖRGY
Vezényel: SELMECZI GYÖRGY, GERHÁT LÁSZLÓ
Rendezőasszisztens: TEKLESZ ZSUZSA

 
Rendező, koreográfus: JURONICS TAMÁS

 Bemutató: 2006. március 3-án, pénteken este 7 óra, Nagyszínház

Részlet az előadásból / fotó: Ujvári Sándor



Miből táplálkozik Háry mesevilága? Honnan ered ez a kiapadhatatlan hit a szabadságban, mely a magyarság sorsát évszázadok óta kíséri, minden diktatúra, elnyomás, rémuralom ellenére? Előadásunk ezeket a kérdéseket feszegeti, párhuzamba állítva a szabadságát kereső "szegény derék magyar nép" sorsát, és azt, ahogy Háry fantáziavilágában megvalósul minden, amire áhítozunk. Mert a költészetben, az álmokban mindent el lehet érni: bármilyen is legyen a hely, ahol raboskodunk, az élet, melyben szerencsétlenkedünk- gondolatainkban beteljesíthetjük minden vágyunk. Mert a fantázia szabadságát semmilyen történelmi körülmény nem veheti el tőlünk.

Mi ez? Menekülés a valóság elől? Vagy túlélési technika? Netán a fantáziavilág ad erőt a valóság elviseléséhez, a továbblépéshez, a továbbéléshez? A mai "virtuális" korban különös filozófiai üzenetet hordoz Kodály érzékeny zenei költészettel megírt, a magyarság legősibb melódiáiból táplálkozó keserédes daljátéka.

Forrás: Katona József Színház, Kecskemét

süti beállítások módosítása