Álom-álom, kitalálom

Az Álom-álom, kitalálom egy énekelt-táncolt mese: dalai, jelenetei önállóak, de együtt - mint a gyöngyszemek füzére - mesévé válnak. Az elõadás PALYA BEA azonos címû CD-jére készült.

 

A mese születéséről így vall a szerző:

"Sokat segítettek a gyerekek, akikkel az óvodában, táncházakban éveken át játszottam rózsakereső utazást. Az alapötletet a magyar népdalok és a folklórkincs egészének gazdag szimbólumai sugallták."

Az alkotók ezt folytatták tovább, különféle magyar, cigány és bengáli népdalok, mesék, versek, álmok, és főként saját élményeik alapján. Nem az a legfontosabb, hogy a gyerekek - és felnőttek - logikusan kövessék a történetet, inkább az, hogy találkozzanak a mese karaktereivel: ki is az a Szindbád, hogy is van ez a Szerelem és a szeretetlen Boszorkány, milyen a ritmusnyelv, mire jó nekünk, s meddig ér az álom. Mozog a képzelet ebben a fura világban, miközben a dalokat, s a néha meglepő hangokat hallgatják, és a néptánc motívumait felhasználó és azokat újrafogalmazó táncokat nézik.

A mese, pedig kezdődhetne akár így:

Egy virágos kiskertben hosszú hajú, piros arcú lány sétálgat: ő MIRA. Jókedvűen dudorászik, virágait nézegeti, öntözgeti. Kertjének dísze a rózsa, melynek szirmai közt a Szerelem lakik. De egy napon a Boszorkány ellopja a rózsát! A síró Mirát madara vigasztalja, majd együtt a rózsa keresésére indulnak. A kacskaringós út egy folyóparthoz vezet, ahol Mira fáradtan álomra hajtja fejét. S álmában leli meg, amit keres...

Erre a kalandos előadásra invitáljuk kisebb és nagyobb vendégeinket, és kínálunk nekik meghitt és izgalmas táncszínházi élményt - amikor kicsik és nagyok együtt hallgatják a zenét, nézegetik a rajzokat, sodródnak a varázsos táncokkal, és közben szőnek csoda-szőnyeget...

***

DUNAÚJVÁROSI BARTÓK TÁNCSZÍNHÁZ

Álom-álom, kitalálom
-mese kicsiknek és nagyoknak-

Szereplők:
Mira szerepében:
SZABÓ KATALIN
Imruska szerepében:
BÁLINT PÉTER
Több szerepben:
BOZSÓ ÁGNES, FEJES KRISZTINA,
HARANGOZÓ VERONIKA, JANEK ÁGNES, JÓZAN GÁBOR, MÓRI CSABA, SUPLICZ MIHÁLY, THIARD-LAFOREST CSABA, TOPPERCZER ANITA,
TÓTH SÁNDOR

Szöveg és ének:
PALYA BEA
Hangszerelés és zenei feldolgozás:
GRYLLUS SAMU ÉS BOLYA MÁTYÁS
Rajzok:
VOGRONICS ZSUZSANNA
 Design:
 BOGNÁR JÓZSEF
Jelmez:
LIBOR KATALIN
Fény és szcenika:
BÜKI ANDRÁS
Asszisztens:
MÓRI CSABA
Koreográfus és a rendező munkatársa: HORVÁTH ZSÓFIA

Koreográfus-rendező: JUHÁSZ ZSOLT
 Harangozó-díjas

 Támogató: NKA, NKÖM

Bemutató: 2006. március 3. péntek 16.00
 Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Dunaújváros

Vendégjáték: 2006. március 17. péntek 16.00
Hagyományok Háza

2005. február 1-től a táncszínház arculatát új művészeti vezető, Szögi Csaba és a köré gyűlő hasonló gondolkodású alkotócsoport határozza meg. A Dunaújvárosi Bartók Táncszínház olyan kortárs együttes kíván lenni, amely felismerhetően a folklórt használja produkciói alapanyagául, úgy, hogy a kor igényeinek megfelelő kortárs táncszínházat hozzon létre, melyet egy koreográfiai laboratórium működtetésével kíván biztosítani.
A Közép-Európa Táncszínházban Szögi Csaba ötletéből, 1990-ben készült el az első, gyermekeknek szóló táncszínházi előadás, a "Mesenincs Királyfi", melyet a legendás négy koreográfus (Bognár - Énekes - Janek - Szögi) Janghy B. Zita művésznéven készített. Ezzel az előadással maga a műfaj is megszületett. A Bartók Táncszínház kialakítandó repertoárjában is természetszerűleg fontos szerepet töltenek be a legfiatalabb közönség részére készült előadások.

A '80-as években Dunaújváros egyszer már volt a táncszínház-rajongók zarándokhelye, az akkori - országos, de talán közép-európai szempontból is egyedülállót produkáló - Szögi Csaba vezette Vasas Táncegyüttes alkotóműhelye jóvoltából. A társulat e táncszínházi-koreográfiai irányzat örököse, s feladatának ezen szellemiség őrzését, folytatását tartja.

forrás: Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza