A Színházi Világnap hagyományáról

Március 27-én tartják a Színházi Világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) 1961-es bécsi közgyûlésének határozata alapján annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban mûködõ Nemzetek Színházának évadnyitója.

(MTI) - 1962-ben az első Színházi Világnapra Jean Cocteau írt ünnepi köszöntőt, a Nemzetközi Színházi Intézet kongresszusa 1975-ben határozott úgy, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A Színházi Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

A Nemzetközi Színházi Intézet arra törekszik, hogy az egyes országok népeit megismertesse egymás színházművészetével, szorgalmazza a tapasztalatok cseréjét, elősegítse a színházi emberek együttműködését.

A világnapon a magyar színházak előadásai előtt is felolvassák az ünnepi üzenetet, amelyet minden évben egy-egy neves színházi szakember vagy szerző fogalmaz meg - idén Víctor Hugo Rascon Banda mexikói drámaíró. Reménysugár című üzenetében kifejti: "az elmúlt kétezer esztendőben a világon valahol mindig világított a színház lángja. (...) A színházban hajdan istenek és emberek viaskodtak egymással, manapság az ember szól a többi emberhez. Ezért a színház több mint maga az élet. A mai bolond világban a színház hitet tesz a józan igazság értéke, az emberség mellett, és a saját sorsunk iránti felelősségre int. A színház abban segít, hogy megértsük, mi történik velünk, hogy megfogalmazzuk érzéseinket, beszéljünk fájdalmainkról, hogy a mindennapi káoszból és rémálomból kiemelkedve a reményről szóljunk."

E napon adják át a Hevesi Sándor, Soós Imre és Gobbi Hilda nevét viselő elismeréseket.

forrás: (MTI)

Színházi világnapi üzenetek anno >>