Nyílt levélben határolódott el a Magyar Állami Operaház péntekre tervezett, a zeneszerzõre nézve szerinte súlyosan sértõ Bartók-bemutatójától Vásárhelyi Gábor, a komponista jogutódja. Szinetár Miklós rendezõ szerint az elõadásokban nincsen semmi ízléstelen, embertelen elem, amit a szerzõ kifogásolna; Lõcsei Jenõ koreográfus pedig azt mondta, Bartók Bélához teljesen hû adaptáció készült. forrás: Index, MTI
"... mint Bartók Béla jogutódja, és egyben mint a 2006-os állami Bartók Béla Jubileumi Év védnöke elhatárolódok a Magyar Állami Operaház Bartók-estjétől" - fogalmazott Vásárhelyi Gábor az MTI-hez hétfőn eljuttatott, Hegyi Árpád Jutocsa főigazgatónak címzett levélben.
Mint kifejtette, Bartók Béla születésének 125. évfordulóját fontosabb ünnepnek tartja saját maga és a magyar kultúra számára annál, minthogy "a műveit sértőkkel" vitákba keveredjen.
A jogutód azt írta: a közte és a főigazgató elődje, Szinetár Miklós között egy éve kezdett, majd Hegyi Árpád Jutocsával folytatott egyeztetések Bartók Béla színpadi műveit bemutató estről "láthatóan nem vezettek eredményre".
Úgy ítélte meg, a Lőcsei Jenő által koreografált A csodálatos mandarint "a szövegkönyvtől teljesen eltérően, a mű integritására és Bartók Bélára nézve súlyosan sértően" tervezik bemutatni.
Bűnt követ el
Hegyi Árpád Jutocsa úgy foglalt állást a pénteki, három színpadi művet magában foglaló Bartók-premier kapcsán: a jogörökös "jogtalanul és érthetetlen okból" meg akarja akadályozni a bemutatót, amit azonban mindenképpen megtartanak. A főigazgató szerint a jogörökös "egyoldalúan és jogszerűtlenül" akarja felbontani azt a szerződést, amelyet az Operaház még Bartók Bélával kötött.
Mint írta: az Operaház teszi a dolgát, remekműveket mutat be tehetséges, korszerű interpretációban; ez a kötelessége a közönség és a halhatatlan szerzők felé. Hegyi Árpád Jutocsa szerint "aki ezt meg akarja akadályozni, az nézetem szerint bűnt követ el a kultúrával, a szabad alkotóművészettel és a közönséggel szemben".
Tiszteletben tartják, de
A dalszínházban pénteken felújításként A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, illetve A kékszakállú herceg vára című művet mutatják be; a koreográfus Román Sándor és Lőcsei Jenő, a rendező Szinetár Miklós.
Szinetár Miklós rendező azt mondta az MTI-nek: tiszteletben tartja a jogutód elhatárolódását, de hozzátette, a közönség és a kritika dönt majd a darabokról. Megítélése szerint az előadásokban nincs semmi ízléstelen, embertelen elem, amit a szerző kifogásolna.
A csodálatos mandarinban nincs agresszív modernizálás, ízléstelenség vagy gusztustalanság, a ma színházában elfogadott szexuális normákhoz képest rendkívül szolid darabról van szó - mondta.
Nem lehet érv
Lőcsei Jenő koreográfus arról beszélt az MTI-nek: Bartók Bélához teljesen hű adaptáció készült, amelyben semmiféle alapvető torzulás nincsen, szinte minden jelenetnél figyelembe vette a szerző partitúra-beírásait.
Meggyőződése szerint ha Bartók Béla élne, ragaszkodna ahhoz, hogy darabját ne úgy játsszák, mint 1926-ban, 1954-ben vagy 1982-ben. A koreográfus koncepciója szerint ez egy kortalan darab, amelyben Bartók saját korára reflektált, és amelyet jelen időben kell játszani ahhoz, hogy a történet hiteles lehessen. Ő csak hozzáigazította a 80 évvel ezelőtti darab keretét a XXI. század elejéhez, tette hozzá.
Elmondta, Vásárhelyi Gábor mérnök ragaszkodott volna ahhoz, hogy ne legyen több szereplő a darabban annál, mint ahogy azt Bartók megírta. Lőcsei Jenő szerint azonban ez nem lehet érv egy művészeti vitában.
forrás: MTI, Index.hu
kapcsolódó anyagok: Bartók jogörökös vs. Operaház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.