Gramophon interjú

Mi az a Modernizáció? Mi az a Modernizációs Bizottság? 

A modernizációs bizottság feladata, hogy a modernizációs program alapján, az abban foglalt konkrét projektek lebonyolítását megszervezze és a programot sikerre vigye.

A modernizációs programot az állam finanszírozza.

Nézzük először a bizottság összetételét, utána pedig a konkrét projekteket.

A bizottság tagjai:

Borsa Miklós, az Operaház műszaki igazgatója,

Hetényi Márta, az Operaház gazdasági igazgatója,

Vajda Zsuzsa, a NKÖM beruházási osztályvezetője,

Magi István, a NKÖM színházi főosztályának vezetője,

Megyeri László, a Thália Színház igazgatója, gazdasági-és modernizációs szakértő,

Hegyi Árpád Jutocsa, az Operaház főigazgatója, a bizottság elnöke.

A projektek (2006-2007):

A Magyar Állami Operaház megreformált Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítése és jóváhagyása, az Alapító Okirat módosítása és jóváhagyása,
A Kollektív Szerződés módosítása,
A belső szabályzatok teljes körű felülvizsgálata és az új szabályzatok kialakítása,
A házi színpad (későbbi Stúdió Opera) kialakításának és beruházásának előkészítése az Ybl palotában,
Az Erkel Színház PPP program előkészítő és lebonyolító iroda felállítása és működtetése,
Az Operaház épületének komplex műszaki állapotfelmérése,
Komplett világítás korszerűsítése (színpadi-és házvilágítás, díszvilágítás),
Hangszerpark felújítása,
Informatikai és belső kommunikációs rendszer felújítása.
 

Természetesen a modernizációs program tovább folytatódik és az Erkel Színház újjáépítésének befejezésével, 2009-ben fejeződik be. Értelemszerűen a 2008-2009-es időszakban újabb projektekkel gazdagodik a program, illetve a már elkezdett projektek (pl. Erkel újjáépítése) folytatódnak.

2009 után következhet majd az Ybl palota teljes rekonstrukciója, amikor is a társulat majd, a rekonstrukció idejére a felújított Erkelbe költözik.

Látszik tehát, hogy a modernizációs program végeredményeképpen Budapest három operai helyszínnel rendelkezik majd, hiszen a felújított Erkel és az Ybl palota nagyszínpada mellett, magában az Ybl palotában, a mai festőműhely helyén kialakított házi-színpadon is fogunk játszani, mintegy 200 néző előtt, igazi kamara-operai, stúdió operai körülmények mellett. 

A modernizáció lényege, hogy teljes körűen korszerűsítsük a Házat és a Ház életét.  Ez azt jelenti, hogy mind műszakilag, mind működésileg-gazdálkodásilag, mind művészeti-szakmai szempontból egy európai dimenziók szerint is korszerűen működő nemzeti opera jöjjön létre, amely az Európai Unió egyik vezető operája lesz. Ehhez persze  hozzá tartozik a lépcsőházi, szétfoszlott vörös szőnyeg újjá cserélése is. 

Az opera világa Magyarországon meglehetősen elavult...Hogyan lehet ezt modernizálni?

Amiről itt szó van, az mélyen szakmai és szemléletbeli kérdés.

Az operajátszás Magyarországon igen speciális, "vallásos", mármint "opera-vallásos" kérdés. Azt akarom mondani, hogy az opera kultusza egy ortodox, leginkább a vallásossághoz hasonlítható kultusz Magyarországon. Az opera nem fejlődött színházként az elmúlt évtizedek alatt. Reformációra van szükség, mégpedig színházi szempontból. Nem elég tehetséges zenésznek, énekesnek, technikailag képzett táncosnak lenni, hanem tehetséges színházi művésznek is kell lenni, ennek minden vonatkozásában, például abban, hogy a test nem csak egy hangszer, hanem játszószer és a léleknek színházi dimenziókban is értékelhető módon kell kifejeződnie az alakítások során, legyen az operai vagy balett-alakítás.  "Operaszínész" tulajdonképpen az operaénekes, és "balett-színész" a balett-táncos, legalábbis az én felfogásom szerint.  Ez ma még nincs így az Operaházban, de így van a világban. Úgy saccolom, hogy egy ilyen irányba mutató szemléletváltás legalább fél évtizedet vesz igénybe, hiszen komplex dologról van szó. Nem csak belső, szakmai korszerűsödésről, de a közönség, "operabarátok", esztéták korszerűsödéséről is.  Tovább komplikálja a dolgot, hogy szcenikailag is változni kell, világítás-tervezés, díszlettervezés, jelmeztervezés terén. Ma már színházibb gondolkodás illik egy operába, mint az az "operai" szcenírozás, ami jelenleg uralkodik a Házban és egy elmúlt korszakot idéz.  A tehetség persze áttör korokon, az 1937-es, Oláh Gusztáv-Nádasdy Kálmán féle Bohémélet díszletei ma is nyíltszíni tapsot kapnak, mert a halhatatlan tehetség és művészi fantázia változatlan ragyogásban tartja a színpadot és az előadásból ma is átsüt a művészi tehetség. Nekünk az is a dolgunk az operában, hogy a tehetséges rendezéseket, mint jó restaurátorok, karban tartsuk, ápoljuk, ugyanakkor a tehetségtelen rendezéseket kidobjuk és új, rendezőileg és színészileg, zeneileg (azaz: karmesterileg) és szcenikailag korszerű és tehetséges produkciókat hozzunk létre.  Ehhez jó karmesterek és jó rendezők, jó koreográfusok kellenek, akiknek a szelleme átjárja a házat, az énekest, a zenészt, a táncost.  Utoljára ilyen szempontból, mint mértékadó vezetés a Nádasdy-Oláh Gusztáv-Ferencsik trió és Seregi László említhető. 

Mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak idén? Elegendő az összeg? Mekkorát tartana megfelelőnek?  Rengeteg európai és amerikai  példa szolgál modellként ahhoz, hogyan lehet egy operaház költségvetését és működését úgy alakítani, hogy a ház fejlődési pályára álljon.  

Külföldön erős (Amerikában kivált) magántámogatás és van a drága jegyek iránt fizetőképes kereslet. Nálunk túlkínálat van, és ez - szerintem -

veszélyeztetheti a blokk szisztémát a tekintetben, hogy egy egész hetet nem lehet föltölteni, az első három napon szünnap plusz próbákkal kellhet operálni és csak csütörtöktől nyitni. 

Hogy a blokk-szisztéma beválik-e, az a gyakorlatban, kb. két szezon alatt ki fog derülni. Lehet, hogy rosszul gondoltuk ki és akkor majd változtatunk rajta. Itt az opera megújulása a fontos. Ha nem a blokk-szisztéma az üdvözítő út, majd kitalálunk mást. A lényeg az, hogy az a roppant tehetség-mennyiség, amely a magyar operajátszásban potenciálisan lappang, az a felszínre törjön és a magyar opera újra világszínvonalú legyen. Ez ma már csak ravasz és hatékony marketinggel képzelhető el. Az én felfogásom szerint azonban előbb-utóbb, a jól menedzselt, tehetséges  művészet utat tör a konkurencia-harcban és nekünk, magyaroknak különös tehetségünk van művészetet csinálni. Persze, ahhoz is, hogy elássuk magunkat.  

Az Erkel érdekelne, ha van valami plusz információ. Milyen egyéb beruházások folynak? 

Az Erkel Színház Budapest egyik legendás operajátszó helye. Az Erkel jár Budapestnek és a magyar operaéletnek. Mi amolyan budapesti "Volksoper"-t képzelünk az Erkelbe.

Műszakilag azonban a Köztársaság tér-i épület oly mértékben amortizálódott, hogy vagy be kell csukni és várni, amíg elegendő pénze lesz az államnak a felújításra, vagy pedig egy új világ-szisztéma, nevezetesen a "PPP"-szisztéma szerint (Private-Public-Partnership) azonnal fel kell újítani, mégpedig egy szezon alatt, hogy Budapest operaélete csak egyetlen szezont legyen kénytelen Erkel nélkül átvészelni.

A PPP-szisztéma olyan, mint egy lising. Az államnak most nincs annyi pénze, hogy belevágjon egy nagyszabású (tízmilliárdos nagyságrendű) építkezésbe. Ezért az állam ("Public"-) keres egy  olyan magán ("Private"-) befektetőt, akinek van elég pénze és ezt kvázi megelőlegezi-köölcsönadja az államnak. Ebből a partnerségből ("Partnership"-) létrejön az a konstelláció, ami mindenkinek megéri.  Az állam meg tudja csinálni a beruházást, és idővel letörleszti a kölcsönt. A magánbefektetőnek haszna lesz ebből és az opera-közönség egy újjáépített Erkelbe járhat.

Ebben az Új Erkelben az Opera 120 előadást tarthat. Ma sem igen játszunk többet az Erkelben. Hogy a többi napokon, tehát az év fennmaradt két-harmadában mi történik az Erkelben, az a magánbefektető biznisze. Valószínűleg olyan kereskedelmi színházat, (pl. Broadway-musicalek, mega-koncertek, stb.) vagy konferencia-életet szervez majd, ami megéri neki, de ez már nem a mi kompetenciánk.

Nos, az állam belevág ebbe a projektbe, ami az egész modernizációs program kiemelt és legnagyobb volumenű projektje. A ma érvényes forgatókönyv szerint a 2007/8-as szezonban még játszunk a romos Erkelben és megtörténik minden (műszaki-mérnöki-jogi, stb.) előkészület a renováláshoz.  A 2008/9-es szezon alatt bezár az Erkel és megtörténik az újjáépítés. 2009-ben pedig kinyit az új Erkel.

Azt mondják a kollégáim, hogy Ön sokat van a házban, sok előadást né.  Mennyire biztos most már a "talajfogáa" az intézményben, és mennyire látja késznek a csapatot? 
 
 
 
 

Ami biztos, az Kesselyák Gergely főzeneigazgató és én. Az ügyvezetői és főrendezői hatáskört magamhoz vontam.

Pályázatot írtunk ki a gazdasági igazgatói álláshelyre. Pályázatot írunk ki a marketing igazgatói, a sajtófőnöki, a nemzetközi sajtó referensi és az informatikai igazgatói álláshelyekre. Fundraiser-eket, értékesítési és támogatás-felhajtó menedzsereket keresünk. Az Operaház főtitkárává Kákay Istvánt neveztem ki, aki egyben műsorigazgató is marad. Produkciós műszai igazgatónak egy évre Borsa Miklóst neveztem ki, utódlásáról gondolkodunk.

Főrendezőnek Kovalik Balázst gondolom, aki azonban valószínűleg nemet fog mondani a felkérésemre. Persze, örülnék, ha nem így lenne.

Valahol megjelent, hogy Kesselyák Gergely jóval kevesebb számú énekessel képzeli el a jövőt.. Hogy látja, lesz-e szükség létszámcsökkentésre, ha igen, melyik fronton, a háttér apparátusban, vagy a karoknál? 

A magánénekesi kar "racionalizálása" a főzeneigazgató úr kompetenciája.

Én az egész Operaház teljes apparátusát látom kissé túlméretezettnek. A modernizáció bizonyos átszervezést, ezzel összefüggésben bizonyos létszámcsökkentést is jelenthet. Ennek mértékét, az arányokat még nem látom át pontosan, mindenesetre a hasonló méretű és jelentőségű operaházak Európában karcsúbb létszámmal üzemelnek. Nem akarom megkerülni a kérdést, de ennél egzaktabb választ néhány hónap múlva tudok csak adni, térjünk majd vissza rá.

A Kolozsvári Magyar Operával kötött együttműködés nagyon üdvözlendő. Ez több pesti haknit jelent általam egyébként nagyra becsült művészeknek, vagy közös produkciókat, énekes cserét, stb.?

A Kolozsvári Operával kötött együttműködési szerződés egy hosszú távú, nemzetközi kapcsolatrendszer kialakításának első lépése. Szimbolikus jelentése is van, hiszen nemzeti operajátszásunk történetében a Kolozsvári Opera az első, par excellence operát játszó színház. A többi magyar operatagozattal természetesen élő kapcsolatot létesítünk és már a következő szezon elején az Erkelbe meghívjuk a vidéki operatagozatokat, mintegy bemutatkozásra a budapesti, illetve az országos operaközönség előtt. Minden vidéki operatagozat egy-két előadással vendégszerepel terveink szerint ősszel az Erkelben.   Következő lépésként a magyarhoz hasonló kis-kultúrák operaházaival vesszük fel a kapcsolatot, így a pozsonyi, prágai, ljubjanai, 

zágrábi, bukaresti, Tel Aviv-i stb., stb. operákkal és ezzel párhuzamosan a bécsi, berlini, párizsi, valamint olasz, angol és  más német operákkal, szóval a domináns kultúrák jelentős operáival, általában  kooprodukciók és csereturné programok tekintetében vesszük fel a kapcsolatot. Természetesen az a szándékom, hogy a Magyar Állami Operaházat bekapcsoljam a jelentős operaházak nemzetközi családjába. Számításaim szerint, mindent összevetve, ez érdemben 3-4 éven belül megtörténhet.

Hegyi Árpád Jutocsa, DLA 
General Director of Hungarian State Opera 
Hungary-1061, Budapest, Andrássy út 22 
Tel: +36-1331-2550/190, Fax: +36-1332-7331 
E-mail: jutocsa@opera.hu