Az Örkény István Színház ebben a hónapban három darabtól vesz búcsút. Május 16-án, kedden látható utoljára az Alessandro Baricco: Novecento címû elõadás Lukáts Andor rendezésében, Csuja Imre elõadásában. Május 21-én, vasárnap a Kovalik Balázs rendezte Odüsszeusz Tourstól búcsúzhat a nagyérdemû és május 25-én, csütörtökön Kárpáti Péter: Elsõ éjszaka avagy utolsó címû darabját láthatják utoljára az érdeklõdõk Novák Eszter rendezésében és Palya Bea dalaival.
Alessandro Baricco: Novecento
(Az óceánjáró zongorista)
előadja: Csuja Imre
Rendező: Lukáts Andor
|
Az utolsó előadás időpontja: 2006. május 16.
Danny Boodmann T.D. Novecentóra egy Európa és Amerika között közlekedő óceánjáró báltermében, egy kartondobozban bukkant rá a hajó egyik matróza, 1900-ban. A kisfiúból az évszázad jazz-zongoristája vált. De erről csak azok tudtak, akik jegyet váltottak a hajóra. Merthogy ő maga sosem szállt le róla.
Amikor utoljára láttam őt, egy bombán ült. Komolyan. Egy baromi nagy dinamiton ült.
Azt mondta: "Amíg van egy jó sztorid talonban, és van, akinek elmesélheted, nincs nagy baj". Neki volt egy jó sztorija. Ő maga volt az a jó sztori. És azon a napon ott, a dinamiton ülve, nekem ajándékozta... Mert a barátja voltam... A legjobb.
A történetet- amelyből film is készült, Az óceánjáró zongorista legendája címmel - Csuja Imre meséli el nekünk.
Kapcsolódó cikk >>>
*****
Odüsszeusz Tours
- asszociatív chatelés -
chat.hu, Homérosz, krizo@, Márai Sándor, cinky@, eerkr@, Hamvas Béla, zeek@ szövegeinek felhasználásával
rendező@ Kovalik Balázs
Az utolsó előadás időpontja: 2006. május 21.
*****
Kárpáti Péter:
Első éjszaka vagy utolsó
Mit tett Umáma Átikával?
Avagy a szerelem megszállott rabjának története
rendező Novák Eszter
Az utolsó előadás időpontja: 2006. május 25.
A szerző, aki szenvedélyesen vonzódik ősi népek kultúrájához, ezúttal Az Ezeregyéjszaka meséi-t vette alapul. De ne gondoljunk Aladdinra és a többi kedves mesefigurára, mert a hatalmas, hét kötetes Ezeregyéjszaka világa valójában egyáltalán nem gyermekeknek való. Pikáns és kegyetlen, szertelenül dús és gonosz humorú mesék ihlették a szerzőt, és legfőképpen az a leplezetlen őszinteség, amellyel úgy mutatják be férfi és nő kapcsolatát, mint valami szerelmi világháborút. Vágy és rettegés, hatalom és odaadás, gyengédség és pusztítás úgy fonódnak össze ezekben a vad mesékben, akár az ölelés.
forrás: Örkény Színház