Szerelemajtók

Két kincset is adott a világnak Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Románia, hajdan Torontál vármegye). Az egyik az a Bécsben látható aranylelet, mely a korai középkor ötvösmûvészetének remekeibõl áll, a másik pedig Bartók Béla, aki kétségkívül a XX. századi egyetemes zenekultúra legeredetibb személyisége volt.

Nekünk, akik a népi hagyományokban gyökerező kortárs magyar zeneélet résztvevői vagyunk, az ő életműve különösen példaértékű. Megrendítő emberi és művészi nagysága legjobb költőinket ihlette versírásra, én csak azt a néhány fontos dolgot említeném itt meg, amit remekművei és folklorisztikai munkái mellé kaptunk tőle. Például azt a hozzáállást, hogy szeretettel, tisztelettel, türelemmel közelítsünk az értékeinket századokon át névtelenül őrző és formáló falusi emberekhez, vagy azt a szemléletet, hogy, korunk erőszakos ízlésformálóival dacolva alkalmasnak higgyük a népdalt és a hangszeres parasztzenét is örök emberi érzések és korszerű mondanivalók kifejezésére. Légyen az bármely népé, természetesen. Mércévé vált számunkra az az alaposság is, amely gyűjtéseit és a tudományos rendszerezés terén végzett úttörő munkáját jellemezte. Személy szerint nekem Bartók életműve minden tekintetben a magyar szellem egyik leghitelesebb csúcsteljesítménye.
Az ő tiszteletére született meg ez a lemez, születésének 125. évfordulóján. A Budapesti Tavaszi Fesztivál kért fel rá, hogy A kékszakállú herceg vára egyik ünnepi, a Nemzeti Hangversenyterembe tervezett előadása elé alkossak egy olyan zeneművet, melyben Bartók legfőbb forrását, a magyar népdal- és balladakincs, valamint a hangszeres népzene legszebb rétegét szólaltatom meg társaimmal. Sajátosan persze, ahogyan mi éljük meg újra és használjuk a zenei hagyományt. Így készült el a Szerelemajtók, mely az opera balladai világát is idézve hét tételben mesél el egy másik történetet. A népi szövegek szürreális és szimbolikus képeit, drámai tömörségét és az eleven népzenét-táncot hívva segítségül. Bár a Juditéhoz hasonló sorsú, poétikus nevű, mitikus asszonyokról is énekelünk, a szerelemajtók mégsem a tragédia felé vezetnek, hanem az esély irányába. Ezek az átjárók nem szétválasztanak, nem rejtegetnek, nincsenek kulcsra zárva, hanem összekötik az érzelmek és indulatok különböző szintjeit és folyosóit. Zengve terelgetik lelkünket a bánatból a fény, a gyötrelemből a gyógyulás felé.

Kiss Ferenc, zeneszerző

Szerelemajtók
Zeneszerző: Kiss Ferenc

Előadják:
Palya Bea, Szalóki Ági, Szvorák Kati: ének
Etnofon Zenei Társulás:
Kiss Ferenc: hegedű, brácsa, ének
Lázár Zsigmond: ­ hegedű
Huszár Mihály: nagybőgő
Korom Attila: gitár
Küttel Dávid: szintetizátor, harmonika
Babos Károly: ütős hangszerek
Hegedős Együttes:
Ökrös Csaba: hegedű
D. Tóth Sándor: brácsa
Kürtösi Zsolt: nagybőgő
Balogh Kálmán: cimbalom
Bolya Mátyás: koboz, citera
Dresch "Dudás" Mihály: szoprán szaxofon, furulya
Havasréti Pál: tekerőlant, ütőgardon
Szokolay "Dongó" Balázs: szoprán szaxofon, magyar duda, tárogató, kaval, hosszúfurulya, dorombének

forrás: Kiss Ferenc