Hyppolit, a lakáj

A megújult, új helyre költözött régi/új Ruttkai Éva Színház  augusztus 7-tõl 10 alkalommal ismét mûsorára tûzi a Verebes István által rendezett már legendává vált Hyppolit, a lakáj címû játékszíni elõadást. A helyszín   az  Új Ruttkai Éva Színház, a volt Szikra / Metro mozi helyén a Teréz körúton.

A magyar film történetében korszakos jelentőségű az 1931. novemberében bemutatott, Hyppolit, a lakáj című vígjáték, hiszen valójában hatalmas sikere indította meg a magyar hangosfilmgyártást. Témájával, mondanivalójával szinte rányomta bélyegét a háború előtti évtized filmgyártására, hosszú időre meghatározta a magyar filmeknek nem csupán műfaját, de tematikáját és színészi játékát is. Ez a siker adta a magyar filmnek Kabos Gyulát és örökítette meg Csortos Gyula művészi egyéniségét.
Azóta számtalanszor vetítették újra a mozikban és a televízióban, több újra feldolgozást is megért.
Az eredetileg színpadra szánt művet viszonylag későn fedezte fel a színház. 34 évvel a film bemutatója után Zágon István színpadi változatát a Vidám Színpad tűzte műsorára Kazal Lászlóval (Schneider) és Kibédy Ervinnel (Hyppolit).
1984 és 1992 között elsöprő siker a Játékszínben, Szacsvay Lászlóval, Benedek Miklóssal és Molnár Piroskával a főszerepekben. Zágon színdarabját Nóti Károly filmjével ötvözve készített átdolgozást Vajda Anikó és Vajda Katalin. Az előadást Verebes István rendezte. Ez a színpadi változat, Eisemann Mihály zenéjével később országos turnéra indult, s azóta is folyamatosan repertoáron van az ország különböző színházaiban.
A megújult, új helyre költözött régi/új Ruttkai Éva Színház a már legendává vált játékszíni előadást augusztus 7-től 10 alkalommal műsorára tűzi a következő szereposztásban:

Hyppolit, a lakáj
- Zenés komédia három felvonásban -

Zágon István vígjátékát,
Nóti Károly filmforgatókönyvét átdolgozta:
Vajda Anikó és Vajda Katalin
Zene: Eisemann Mihály

Szereplők:
Hyppolit, a lakáj: Benedek Miklós Érdemes Művész (Nemzeti Színház)
Schneider Mátyás: Szacsvay László Érdemes Művész
(Katona József Színház)
Aranka, a felesége: Molnár Piroska Kossuth-díjas (Nemzeti Színház)
Terka, a lányuk: Szávai Viktória (Radnóti Színház)
Nagy András: Selmeczi Roland (Soproni Petőfi Színház)
Mimi, lokáltáncosnő: Kováts Adél Jászai-díjas (Radnóti Színház)
Makáts Csaba: Hajdú István (Vígszínház)
Makáts, főtanácsos: Verebes István Jászai-díjas
Julcsa: Nagy Cecília e.h
Tóbiás: Vida Péter (Nemzeti Színház)

Közreműködnek:
Fekete Mária (zongora 1)
Termes Rita (zongora 2)
Riha Emil / Bíró Rudolf (dob)
Szendőfi Balázs (basszusgitár)
Faith Tibor / Veér Bertalan (hegedű)
A díszleteket
Varga Mátyás
tervei alapján készítette: Galambos Péter
Jelmeztervező: Torday Hajnal (Jászai-díjas)
A táncokat Somoss Zsuzsa koreográfiája alapján betanította:
Ullmann Krisztina
Zenei vezető: Fekete Mária
A rendező munkatársa: Bodori Anna

RENDEZŐ: VEREBES ISTVÁN (Jászai-díjas)

Az örök téma, a kisember a fő motívuma a színdarabnak. Az örök kisember, aki ma ugyanúgy itt él közöttünk, mint a múlt században, ugyanazokat a küzdelmeket vívja meg saját magával, családjával ahhoz, hogy érvényre juttassa akaratát, hogy felnőjön a családfői feladatokhoz.
Ehhez a harcához még hozzájön "nehezéknek" a felesége által alkalmazott arisztokratikus lakáj, Hyppolit. Kettejük párharca örökérvényű. Hogyan egyeztessük össze belső vágyunkat, a külső megfelelési kényszerrel?!
Ezt a folyamatot követi végig az előadás vérbő humorral, Eisemann Mihály hol andalító, hol vérpezsdítő zenéjével, Fekete Mari vezényletével, 5 tagú élőzenekari kísérettel! Többek között felcsendülnek: a Köszönöm, hogy imádott; Jaj, de jó a habos sütemény; Holdvilágos éjszakán; Pá kis aranyom; Bőg a tehén című örökzöld melódiák!

Az előadások minden alkalommal 19.30-kor kezdődnek.

Időpontok:
Augusztus 7. Díszelőadás (jegyek nem válthatók)
Augusztus 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 17. 18.
Helyszín:
Új Ruttkai Éva Színház
a volt Szikra / Metro mozi helyén a Teréz körúton, a Nyugatival szemben

forrás: Ruttkai Éva Színház