Egy magyar operettprimadonna Londonban

111 éve a Duke of Coburg-Gotha vendégszereplésre hívott a londoni Court Theatre Companyhoz egy magyar operettprimadonnát. Osztrák-magyar primadonnát. Pálmay Ilka németül énekelte és játszotta Karl Zeller operettjét, A madarászt ötször a Drury Lane-ben (1895. június 17-29.) Christel szerepét elõbb Budapesten játszotta a Népszínházban magyarul. Azután Bécsben németül (1891. szeptember 12.) A vendégjátékot megelégedéssel fogadta a közönség.

Gilbert & Sullivan operettjének első felvonása Fillér-Félfillér Nagyhercegség fővárosának, Ebédleő-nek piacterén játszódik. Vizfey Ernő társulata ünnepli vezető komédiásának Lajosnak az eljegyzését Lizával, a szubrett-tel. Ezalatt komoly tárgyalások folynak a nagyhercegség papsága és Rudolf Nagyherceg között, az utóbbi esküvőjéről Krakenfeldt bárónővel. A színtársulat összeesküvést sző Rudolf trónfosztásáról, hogy igazgatójuk lépjen a helyére, és a társulat tagjai vehessék át a hatalmat a nagyhercegségben. Vizfey Ernő reménytelenül szerelmes a társulat angol sztárjába, Júliába, akinek elsöprő sikere, kimagasló tehetsége miatt a közönség még azt is megbocsátja, hogy kirívó akcentussal beszél. Ernő boldogan hallja, hogy Júlia, mint leendő Nagyhercegné részt vesz az összeesküvésben. Időközben a társulat tagjai üldözőbe veszik Lajost, aki a Nagyherceg detektívjének kikotyogta az összeesküvés részletes tervét.

A Grand Duke elüt az operettlibrettók szokványaitól. Offenbach operettjeinek politikai szatirikusságát követik a fordulatok, de abszurditásai megelőzik a Marx fivérek majdani politikai szatíráját: a Kacsalevest (1933).

Gilbert és Sullivan fanyar tréfával az operett német szereplőit hibás angollal beszéltette, viszont az egyetlen angol karakter, Ludwig társulatának brit sztárja, Júlia Jellicoe erős teuton színpadi akcentussal beszélt. A bemutatón nem mindenki értette a tréfát: a társulat egyik idős és tekintélyes támogatója kifogásolta, hogy"Miért ennek a német lánynak adták a főszerepet?" Pálmay emlékiratai gyanútlanul beszámolnak a londoni premierről. Nagy elégedettséggel emlékezik kifogástalan színpadi angoljáról. A primadonna utólag sem tudta meg, hogy színpadi tréfa áldozata lett: a közönség 123 előadáson derült az angol szavak helyes kiejtésére tett hiábavaló küzdelmén a Savoy Theatre-ben.

Pálmay Ilka az operettek Első Hölgye érett életkorában járt: 36 éves, mire a Drury Lane színpadára lép.

Pálmay (Petráss) Ilka (Ungvár/ Uzhorod, 1859. szept. 21. - Bp., 1945. febr. 17.) Petráss Gusztáv ungvári kataszteri hivatalnok leánya. Kassán kezdte pályafutását Lászy Vilmos társulatánál kardalos kóristalányként, két hónap a karban, utána szerepet kap (1875). Itt,  Kassán nőül vette a kassai színház rendezője, komikus színész Szigligeti Ede író József fia. Később Eperjesre (1876) szerződött. Járt Kecskeméten, Szatmáron. Hamarosan a vidék legünnepeltebb primadonnája tejszínhabszerű szőkeségével, fitos orrával, szép - bár kisterjedelmű - énekhangjával, tótos kiejtésével. Ráadásul selypített is. Ez azonban csak kacérabbá tette figuráját. Színpadi szendesége fő kifejezési eszközeként jobb keze mutatóujját megbicsaklott csuklóval állához, orcájához vagy szája sarkához illesztette. Bonyolult belső viharok kódja volt a szűziesen kacér mutatóujj gesztusa. Jelezte a nem túlzottan erős, de jól nevelten mélázó gondolkodást. Az illedelmesség határain belül rámutatott önmagára. Felhívta rá a figyelmet, hogy teste van, - nem csak szelleme. Ebből a gesztusából korának közönsége félreérthetetlenül tudta: illedelmes, szűzies teremtést alakít.

1878. február 18-án először föllépett a pesti Népszínházban. A sárga csikó dalos népszínmű Erzsikéjének szerepében a színlapi kiírás szerint Szigligeti Ilka asszony m. v. jelzettel. A szerep korábban Blaha Lujza tulajdona volt. Pálmay szerződtetése azért lett aktuális, hogy levegye az operettek játszásának terhét a népszínmű-primadonna Blahánéről. A Nemzeti Színház igazgatója, Szigligeti Ede, Pálmay apósa. Bár házassága nem sikerült, az após népszínműírói és szakmai tekintélye segíti a pályakezdő primadonnát. 1878. március 23-án Robert Planquette: A cornevillei harangok bemutatóját egy évvel korábban tartották a párizsi Théâtre des Folies-Dramatiques színpadán (1877. április 19.). Pálmay Ilka - még Szigligeti Ilka néven - az opera-comique lelencét, Serpolette-et játssza. A komikus cselédlányszerepében nagy sikert arat a bemutatón. A zenekart Erkel Elek (1843-1893) vezényelte, a magyar himnusz szerzőjének fia.

1878 nyara igazi tanulóideje. Őszre teljes értékű primadonna. Szeptember 30-án Szigligeti Ilka búcsúelőadást tart Budapesten A corneville harangok sikerszerepében. Elszerződik Kolozsvárra. Pestre már elvált asszonyként jön vissza. Nem hívják Szigligeti Ilkának. Leveti születésekor kapott Petráss családnevét: ezentúl Pálmay Ilka a neve. 1881. november 16: visszaérkezik. Albert Gissart: A királykisasszony bábui primadonnájaként érett eszközökkel visszafoglalja a pesti primadonna trónust. Euridiké Offenbach Orpheus a pokolban (1882. május 12.) és Szép Heléna (1882. október 7.)

Prózai szerepben is fellép. Émile Zola regényéből, a Nanából, William Busnach dramatizált színművet. Pálmay Ilkáé a címszerep. Csak 7 előadást ér meg (1882. június 24.). Annál nagyobb siker - 93 előadás - Karl Millöcker Koldusdiákja (1883. február 23.) Pálmay Countess Nowalska kisebbik leányát, Bronislawát játssza. Az öregedő rivális-primadonna, Blaháné mellette a tenor címszerep, Rymanowicz, a lengyel diák. Ezt a szerepet a bécsi premieren Alexander Girardi alakította. 40 előadást játszik Lecocq: A kertészleány Micaelájaként.

Serly Lajos- Szigeti József: Csókon szerzett vőlegényben Ábrai Irén színésznő, öt különféle, egymástól különböző alakváltásban (1883. december 1.) A darab sokáig színen maradt. Utóbb felújították Molnár Ferenc második felesége, Fedák Sári kedvéért. Hallhatatlanságot egy figurája szerzett: Ripacsnak hívják vándorszínész szereplőjét. Innen indul öröklétre a szóbeszédben.

Szerelmi bájitallal magának magyar legényt megszerző szlovák Hanka szerepe szerint Serly Lajos - Almási Tihamér: A tót leány (1884. október 27.) című nemzetiségi népszínművében. Majd ismét egy zolai ihletésű prózai siker: Rákosi Jenő népdrámának nevezett rémdrámája, a Magdolna (1884. november 15.) Szegény falusi leány elzüllése színes szerepalkalmakkal. A színház másik két primadonnája nem merte eljátszani: féltették hangjukat a megerőltetéstől. Pálmay - noha eredetileg nem neki készült a szerep - nem kényeskedett. Eljátszotta. Jó érzékkel. A rendőrség, mint erkölcstelen színdarabot, a bemutató után betiltotta, ez csak használt az érdeklődésnek, amikor újraengedélyezték.

Az 1880-as években már saját palotájában lakik. Ott fogadja mágnás hódolóit. De szívélyesen vendégül látja pályatársait is. Hajnalig tartó vacsorákat ad. Fiákeren jár a színházhoz próbákra, fellépésekre. Az akkor még fakockákkal burkolt Andrássy-úton rendszeresen kihajtat a Városligetbe, a korzóra. Maga ül a hintő bakján és tartja nemes paripáinak gyeplőjét. Természetesen nagy feltűnést kelt ezzel, de hiszen ez is a célja. Ruháit, kalapjait, hajviseletét utánozzák a pesti Lipótváros asszonyai. Egy bordeauxi pezsgő-gyáros száz üveg pezsgőt küldött az öltözőjébe, arra kérve, hogy gyártmányát elnevezhesse "Pálmay-pezsgő"-nek, etikettjén a primadonna arcképével, amint fején kosár pezsgőt egyensúlyoz.

Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő (1884. december 6.) tartós sikerű szerepe, Rica pásztorlány Szentirmay Elemér- Gerő Károly: Vadgalamb című népszínművében (1885. január 12.) hamar elfakuló alakítása. A királynő csipkekendője Johann Strauss operettben (1885. december 29.) Pálmay a királynő természetesen és kevésbé természetesen Barinkay Sándor is A cigánybáróban (1886. március 26.) A tenor szólam nem az ő gyenge hangjának való. Hamarosan másod- és harmad-szereposztásban megy a Jókai regényéből készített operett, már Pálmay nélkül.

Jókai Mór, a nagy regényíró szerepdarabot ír a primadonnának: A bolondok grófja (1887. december 30.) Egy ócska kastélyban játszódik. Mindegyik szereplő bolond, kivéve Iringa grófkisasszonyt. Ő néma. Ha közölni akar valamit: elénekli. Ezt a szerepet játszotta Pálmay. Igaz: csak kilencszer.

Ifjú Johann Straussnak azonban megtetszett Pálmay, amikor 1883. február 3-án a Népszínházban vendégként vezényelte saját A furcsa háború című operettjét, Pálmay Ilkával Elza szerepében. Strauss 1886. február 5-én ismét Pesten vezényelte A cigánybárót, és semmi kifogása nem volt a primadonna bonvivánalakítása ellen. A függöny előtti tapsokat Pálmay Ilka és Hegyi Aranka között állva köszönte meg Strauss. És amikor a Ninetta hercegnő operettjét átadta a Theater an der Wien-nek, Pálmay játszotta (a Girardi alakította orosz születésű egyiptomi pénzügyminiszter mellett) az operettet 76-szor - ebből 74 előadást folyamatosan egymás után. A Ninetta hercegnő premierjén hosszú ideje először megjelent a Theater an der Wienben I. Ferenc József császár és király (1893. január 10.) Naponta megjelenik Girardinál, a komikusnál gróf Kinsky, addig-addig jár fehérszegfűs gavallér a komikushoz, amíg feleségül nem veszi a primadonnát.

Pálmay Ilka, megjelent az Új Idők c. lapban, 1908, p. 141

A Népszínház és Pálmay Ilka diadala az angol Sullivan A mikádó bemutatása (1886. december 10.) Vele egy estén adják a Pálmaynak írt egyfelvonásos operettet: Bátor Izidor - Hegyi Béla - Reiner Ferenc: A milliomosnő. A mikádó színre kerülése kalóztörténet. Mr. D’Oyly operett társulata európai turnéja során eljut Bécsig. Evva Lajos, a Népszínház igazgatója leszerződik az angol társulattal pesti vendégszereplésre. A kitűzött időpontban az angolok helyett az ázsiai kolerajárvány érkezik Budapestre. Az angolok lemondják fellépésüket. Evva levélben megkéri A mikádó előadásának jogát. Nem adják. Az új levél tudatja, nincs szerződésük, gavalléria volt az ajánlat, előadhatják Pesten fizetés nélkül is. Válasz: ha tudják, adhatják. A magyar színigazgató leíratja a szövegkönyvet. A kotta kapható boltban. Lefordítja Rákosi Jenő, meghangszereli Erkel Elek és bátyja, Gyula. A Bécsben látott előadás alapján megrendezik. A hamburgi koreográfus, Gundlach Londonba utazik, megnézi ötször az előadást, lejegyzi magának a mozgásokat, mimikát, pózokat, játékokat. A lelopott előadásnak fergeteges sikere van. Gundlach koreográfus vidéki, majd külföldi színházakban megismétli lopott rendezését. Meggazdagszik a replikákból.

Szerepet irat magának Bartók Lajossal (Haluska Benedek - bohózat, 1889. március 29.) a lazán megszerkesztett darab a népszerű élclap, a Bolond Istók egyik állandó figurájának nevét viselte, a színészek közéleti személyiségek maszkjában játszottak, tele volt a darab újság-időszerűségekkel: megemlítették gúnyosan a fülborzasztóan modern Richard Wagnert is. A cselekményt nem a címszereplő, hanem a Pálmaynak elkészített Illatáry Rózsa nevet viselő énekesnő és képviselőházi büfé-dáma bonyolította. A legsikeresebb jelenetben Pálmay és a színház ellenprimadonnája (Hegyi Aranka) egy éneklecke alkalmával egymás játékmodorát parodizálták.

1889. november 10-ig a Népszínház első operett-primadonnája volt. Akkoriban az Amerikában való vendégszereplés divatos láza csábította az európai dívákat. Ennek Pálmay sem tudott ellenállni. Amberg, New York-i színigazgató ajánlatára leszerződött egy amerikai turnéra. Bécsben tökéletesítette angol tudását. Az amerikai impresszárió időközben megbukott. Pálmay Amerika helyett Bécsbe szerződött. Korábban (1883) már vendégszerepelt a Theater an der Wienben. 1890-ben otthagyja hát a Népszínházat - ahol 960- estén át játszott 82 különböző szerepet - és az an der Wien színházba szerződik.  Ekkor veszi feleségül gróf Kinsky Rudolf Jenő. Rövid ideig grófné a karinthiai várkastélyban, s visszament a festett és kasírozott kastélyok közé a színpadra. 1905-ben a grófné komornájával a pesti Dorottya-utcai Magyar Király-fogadóban lakott háromszobás lakásban. Diszkréten elvált a gróftól. Grófné helyett újra operettkirálynő lett.

1901: A táncz - az első magyar némafilm. Pálmay az elveszett filmben toborzót adott elő. Igazi, primadonnának való mutatvány: a katonafogáshoz használt férfierő-fitogtató táncot járja huszáregyenruhában. - Rendező: Zsitkovszky Béla, író: Pekár Gyula, operatőr: Zsitkovszky Béla, a zenét összeállította: Kern Aurél, a táncokat betanította: Smeraldi Cézár. Szereplők: Balogh Lidia, Berzétey Ilona, Blaha Lujza, Fedák Sári, Hegedüs Gyula, Hegyi Aranka, Korner testvérek, Márkus Emilia, Maróthy Margit, Nikó Lina, Nirschy Emilia, Pálmay Ilka, Ráthonyi Ákos, Schmidek Gizella, Szerémy Zoltán, Varsányi Irén, Vendrei Ferenc, Kenedich Kálmán és az Opera balettkara.

1913: Rákosi Jenő: Magdolna című színművéből a Pathé Fréres filmet forgatott Bécsben. A címszerepet Pálmay játszotta, Gyömbér Laci: Thúry Elemér.

1915-ben némafilmet vettek föl vele: A primadonna.

Játszott néhány osztrák némafilmben is, így a Johann Strauss c. filmösszeállításban (1913), a Denevér Orlovsky hercegének szerepében.

Több volt színészi ereje, mint hangja. Humorérzéke pótolta énektudását. Személyisége a színészi tehetségét. A magyar Viktória-kor női eszményképe volt. A színpad Erzsébet királynéja. Elismételte zenés darabokban Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségének eleganciáját, választékos viseleteit, méltóságteljességét. Miközben majesztétikusan betöltötte az operettkirálynő szerepkört: finoman kacér volt. Ízlésesen kihívó. A kornak megfelelően erényesen erotikus: gráciával hordta a trikót. Vagyis egy erényes öltözködésű korban testhez tapadó selyemtrikóban többet mutatott meg testéből, mint sejtetett.

Tudta a hírverés minden fogását. Fölhasználta mindazt a hírverési eszközt, amit korának turné-tragikája, Sarah Bernhardt alkalmazott a nagyobb föltünésért. Röviden: tudta mindazt, amit ZsaZsa Gabor tud, ha ZsaZsa Gabor nem tudja is mindazt, amit Pálmay Ilka tudott. Két pej paripa vontatta hintójával kikocsizott az akkor még fakockákkal burkolt Andrássy úton a Városligetbe a Stefánia korzón. Maga ült a bakon és tartotta a tüzes lovak gyeplőjét. Ha begyulladt a szeme: az is reklám-alkalomként szolgált. Ellátta pletykákkal az újságírókat. Keresztvíz alá tartja az egyik kardalos gyermekét. Persze: hírlapi szenzáció lesz ebből is. Felszáll 1878. július 5-én a Lövölde térről Silberer Vilmos világítógázzal megtöltött Vindobona nevű léghajóján. Hogy biztosítsa a nyilvánosságot: mindjárt Vészi József, Tóth Béla, Sziklay János hírlapírók társaságában. A léghajó Vecsésen szállt le. Fiákeren a fővárosba hajtattak, ünneplő tömeg várta a légi kalandokra merészeket. Az újságok közölték fényképeit, kézírását hasonmásban, jelmezképeit. Gyakran felkérik zászlóanyának, bálkirálynénak, jótékonysági bálok védnöknőjének. Vidéki városban megkéri az újságírókat, csapjanak reklámot fényképei eladásának, mert a befolyt összegből egy szegény özvegyasszonyt segélyezi, jótékonykodásra fordítja arcképe eladásából befolyt összeget. 1882-ben Pauline Metternich-Sándor ötletére divatklubba tömörültek, amelybe társasági hölgyei is beléphettek. Az első bécsi divatkiállítást Schratt Katalin (a Ferenc József bécsi színésznő-barátnője) és a magyar Pálmay Ilka elnökletével tartották meg (1895. március 15.)

Selyemtrikós nadrágszerepei a Viktoriánus korban vérpezsdítő élményt kínáltak a tetőtől nyakig beöltöztetett női test formáinak néminemű kiszabadítása terén. Híres nadrágszerepként játszotta Suppe Boccaccio címszerepét, Strauss Cigánybáróját, vagyis Barinkayt és Strauss utolsó operettjének A királynő csipkekendő Királyát.

Költeményei 1884-ben Fájó szívből c. kötetben jelentek meg. Megírta visszaemlékezéseit (Emlékirat, Bp., 1912). Emlékirataim. 2. kiad. Bp., 1912. Singer-Wolfner. Németül: Meine Erinnerungen, Berlin, 1911. A My Memories azon fejezete, ami a Savoy-beli napjairól beszél, megjelent Andrew Lamb angol fordításában a The Gilbert & Sullivan Journal 1972. május-szeptemberi számában.

Marcel Prawy azt állítja, és akkor biztosan úgy van, hogy a primadonna írt egy regényt is Theaterschminke/ Színházi smink címmel, magyarul.

Ötven arany pályadíjat ír ki olyan népszínmű megírására, amiben neki alkalmas szerepet készít a szerző. Monostori (Krausz) Károly: Az utolsó kenet című 3 felvonásos, Serly Lajos dalaival teli eredeti népszínműve nyeri el a pályadíjat (1886. május 6.) A színház ráfizet a bemutatóra. Csak ötször lehet eljátszani, elfogy az érdeklődés. Pálmay azonban ismét beszéltetett magáról.

1901. október 15-én ő játszotta először Magyarországon David Belasco: Pillangókisasszonyának címszerepét a Vígszínházban.  

A Nemzeti Színház tiszteleti tagjaként visszavonult a színpadtól. 1928. március 31-én, éjjel 11 órai kezdettel a budapesti Nemzeti színpadán rendezték meg búcsúelőadását. Rákosi Jenő bevezető előadása után felléptek az akkori főváros primadonnái - Bajor Gizi, Péchy Erzsi, Lábass Juci, Fedák Sári, Honthy Hanna, Biller Irén, Berky Lili, Halász Gitta, Nagy Izabella, Komlóssy Emma, Somogyi Erzsi - Pálmay régi szerepeiből adtak elő részleteket. Megjelent a színpadon maga az ünnepelt is. A fővárosi színházak küldöttségei üdvözölték, a nyugdíjba vonul%F