Ottlik Géza 1959-ben megjelent regényét alkalmazta a Bárka Színház elõadásához Gyarmati Kata. Az Iskola a határon regény maradt az elõadás folyamán is. Esterházy Péter kézírással lemásolta egyetlen papírlapra Ottlik mûvét. Bár minden szót belevett: olvashatatlan. Gyarmati Kata a dialógusokat Ottlik párbeszédeibõl másolta át példányába, mégis kimaradt belõle a regény, nem sikerült a lehetetlen: mûködõ drámát formálni az irodalmi anyagból. Az átdolgozás nem dráma. Nem színmû. Szerényen egy elõadás szcenáriuma. Vidovszky György drámapedagógus-rendezõ a Bárkában elkészítette A Pál utcai fiúk (2002), valamint A legyek ura (2004) színjátékváltozatát tizenéves színjátszókkal.
|
Az irodalmi deficitnek van némi színházi eredménye. A kőszegi katonai alreáliskola növendékeit a Vörösmarty gimnázium drámaszakos hallgatói adják: Fancsikai Péter (Bébé), Dér Zsolt (Medve), Szabó Gábor (Czakó), Koloszár András (Halász), Blahó Gergely (Orbán), Polményi Attila (Homola), Dóra Béla (Burger), Jancsik László (Tóth), Bárdi Gergely (Mufi), Juhász Lajos (Merényi), Mesés Gáspár (Eynatten), Juhász István (Szeredy). A felnőtt színészek közül Gados Béla hármas szerepét megoldja Szuly Ágota jelmeztervező: egyenruhát ad rá, akkor Gados Schulze, tiszthelyettes, papi szoknyát: a tábori lelkészhez, fehér köpönyeget, nyakában átvetett sztetoszkóppal: akkor Gados iskolaorvost jelez. Rosszabbul jár a néző Varga Anikóval. Formes Attila apjából, Medve szüleinek Kőszegen lakó, süteményt hozó tábornoknéjából, és Medve anyjából összetákolt mamaszerep lett. Varga három helyett is bőven csurgatja magából az anyai aggódást. Minden szava, minden hangja álnok részvét, szentimentális gyöngédség. Mosolya marcipán. Törődése elcukrozott kakaóital. Szeretete szaharin. Elhúzza szüneteit. Nyomatékosítja a kötőszavakat is. Guest star az amatőrszínjátszók közt.
|
A fiúk őszinték. Odaadással játszanak. Nem mutatnak többet annál, amit értenek és éreznek. Elég sokat tudnak a világról. Önmagukról. Törékenységükről. Kegyetlenségükről. Önzésükről. Biztonságkeresésükről. Kiszolgáltatottságukról. Önérzetükről. Beletörődésről. Alkalmazkodásról. Énfeladásról. Rejtőzködésükről.
Bozóki Mara változékony, jól bejátszható teret kínált a szereplőknek, néhány emelvényből: hálótermi ágyak, öltözőszekrények, titoktartó rekeszek, fülkék, tantermek, védőhelyek, ugyanakkor rideg, részvétlen környezet.
Vidovszky György kifejező, megkapó képekké fogalmazta át Ottlikot, Gyevi-Bíró Eszter mozgásokat az egyes képességekre figyelő, a kifejezést szolgáló, célszerű közreműködésével. Faragó Béla érzelmes, régimódi keringője foglalja zenei keretbe az emlékidéző, az idősíkokat szabadon kezelő belső technikát.
szerző: MGP
fotó: Lehotka Judit Zolka
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.