M.Obexer: Kísértethajó

A Collegium Budapest és a CEU Pasts, Inc. "Irodalmi számûzetés" címû workshopjához kapcsolódó felolvasássorozat részeként Margareth Obexer: Kísértethajó címû darabjából tartanak felolvasóestet magyar és német nyelven 2006. szeptember 18. 19.30-tól az Erzsébet  téri Gödör Klubban. Akik olvasnak: Keresztes Tamás, Lukács Andor és Sipos Vera. A darabot Veress Anna fordította magyarra. A felolvasás után a szerzõvel Selmeczi Anna politológus beszélget.

Margareth Obexer

Néhány éve elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó Szicília partjainál, és több mint 200 ember tűnt el. Később szicíliai halászok testrészeket és igazolványokat találtak, majd lassan kiderült, hogy ott vannak a hajóroncsok, 283 holttesttel.
Az elsüllyedt hajó utasai szubjektivitásának teljes felszámoltságát a dráma struktúrája, a nyomozást meghatározó kérdezz-felelek játékok teszik lehetővé: az lesz én-né, aki ekként megszólalhat, és akinek megszólalására reagálva a másik visszaigazolja ezt a szubjektivitást. Miközben a szereplők üres mondatai és értetlensége, blődségbe forduló válasz- és cselekvésképtelensége az ő pozícióikat és egyben a néző/olvasó befogadó pozícióit kérdőjelezi meg. Az ő megoldásaik értelmetlen szövegkazlakká válnak ebben a kontextusban, az Első Utasé éppúgy ("Én tudós vagyok... / ... / Én a látásmódokat változtatom meg."), mint a Másodiké ("Én előnyben részesítem a probléma megoldását. A megoldást. Egy egyszerű urna és egy halotti bizonyítvány révén."), nem is beszélve a kizárólag saját céljaira koncentráló Kurátornőről és az Újságírónőről, vagy épp a felelőtlenül segédkező Újságíróról, akinek "segítsége" a harmadik világot jószívűen megsegítő Nyugat tetteinek metaforájaként olvasható.

Margareth Obexer
1970-ben született a dél-tiroli Brixenben, Olaszországban. Berlinben él.
1991-től összehasonlító irodalmat, filozófiát, színháztudományt és romanisztikát tanult Bécsben, 1993-ban részt vett Wolfgang Bauer költészetkurzusán, ugyanebben az évben tanulmányait a berlini Freie Universitäten és a Humbolt Egyetemen folytatta, általános és összehasonlító irodalom, filozófia és romanisztika szakokon.
A berlini Sprechtheater am Literarischen Colloquium íróműhelye és az Akademie der Künste ösztöndíjasa. 2000-ben fejezi be tanulmányait, szakdolgozatát Hans Henny Jahnn Fluss ohne Ufer (Part nélküli folyó) című regénytrilógiájának szubjektumfogalmáról írta. A WDR-nél dolgozik rádiójátékok dramaturgjaként. 2003-ban a berlini Universität der Künste vendégtanáraként színpadi írást tanít. 2004 óta a Freitag című hetilap irodalmi szerkesztője.
Színdarabok, rádiójátékok, elbeszélések, valamint recenziók szerzője, olasz nyelből fordít.

Támogatónk:  Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 
Partnerünk:  Collegium Budapest  

forrás: JAK