Vlagyimir Szorokin regényét bemutatta a Krétakör a Trafóban. A játékteret Mundruczó Kornél rendezéséhez Ágh Márton tervezõ szerkesztette meg. A szín fenekén lépcsõzetes magasításon ülnek (istentelen kényelmetlenül) a nézõk a 2 óra 10 perces elsõ részben. A bejárat felöli térségben egymás mellett, fölött, alatt toprongy-realista, szimultán tér. Aprólékosan bekellékezett, noha számos ivás közül Nagy Zsolt kellék nélküli, képzeletbeli oranzsád-hörbölése a legvalóságosabb.
|
Szorokin feszes tőmondatait (párbeszédekben megtartva a jelzőtlen tömörséget) színészi és rendezésbeli körmondatokra váltotta át az előadás. A bemeneteli díszletszoba ajtajánál a szőkeparókás Tillo Werner és Gyabronka József ellenőrzik a jegyeket.
|
Az utolsó vacsorára utaló 13 színész játssza fegyelmezetten a cselekvéssorokat: Csákányi Eszter, Péterfy Borbála, Sárosdi Lilla, Tóth Orsi, Bánki Gergely, Gyabronka, Katona László, Mucsi Zoltán, Nagy Zsolt, Rába Roland, Scherer Péter, Terhes Sándor, a honosított Werner. A cselekmény során kettő kivételével mindnyájan ruhátlanul kínoztatnak meg. Közösülnek. Csoportosan közösülnek. Kádban fetrengenek. Összetolt kanapékon kopulálnak. Kamatyolnak. Kúrnak elölről, hátulról. Van felláció, kunnilingváció. Amit csak akar a néző. Meg amit nem akar. Legkínosabb, amikor a brutális stricit játszó Rába beleülteti futtatott csaját (Péterfyt) egy whiskys üvegbe. Péterfy ezt követően (pucéran) gondosan tisztálkodik a konyhai lefolyónál. Nem tornamutatványok tömegessége a magyar színház úttörése. A pornográf részletek jelentősek szemforgató és álszent társadalmi közegben. (Mindazonáltal nem hozna örömöt színházi elszaporodásuk. A jéggel megtört a jég. Tessék a továbbiakban nyugodtan fenntartani a felsőruházatot!) A mindvégig feszült felvonás-monstrumban ki-ki megkapja a maga színészi szólószámát. Csákányi tolókocsin közlekedő Claire Zachanassian-szerű öreg hölgyként fokozatosan élettel telik meg, majd levág egy szteppszámot. Katona a felső színpadon a dervis-táncok extázisát állítja elő. Péterfy ugyancsak az emeleti fürdőszobában táncolja elő nemi frusztrációját. Bánki elszabadult infantilizmussal Willhelm Busch sorozatának Max és Mórica egy személyben. Werner színpadot-nézőteret összekötő mosolya kedves, felelősségre vonó, behízelgő-kihízelgő, nyomasztó és felszabadult egyszerre. Tóth Orsi tüllbe bujtatott angyal. Tekintete hol ártatlanságot, hol megfagyott fenyegetést sugároz. A társulat fele színészi anyanyelvként lép át realista ábrázolásból szürrealizmusba: a felsoroltakon kívül Nagy Zsolt, Rába, Sárosdy. Biztos lábbal közlekedik az anyaföldön Mucsi, Scherer, Terhes.
|
Szorokin az igaz emberséghez, a tiszta szeretethez eljuttató végzet angyalaiként a német megszállókat és az NKVD tisztjeit jelöli. Kétséget támaszthatna olvasóban-nézőben ez a bűbájoló tudás. Mundruczó groteszk bukfenccel megfejelte előadása végét. Kizökkentette nézőit a létreszervezett irracionalitásból. Józan iróniával zár. A színészfiúból lett filmrendező színházi varázslónak rémlik. Nem varázslómester. Bűvészinas. Erős képességgel tudja színházban kiszabadítani a szellemeket. A színészekét is, a nézők képzeletét is repülni készteti.