Szophoklész: Antigoné

A thébai mondakör utolsó történetével találkozhatnak a nyíregyházi Krúdy Kamarába látogatók október 5-én, este hat órától. A beavatószínházi elõadás kísérletet tesz arra, hogy a mintegy háromezer évevel ezelõtti tragédiát átfordítsa a ma emberének a mai színházi eszközökkel. A 2003 végén debütált elõadás rendezõje Honti György.

Munkatársak:
Paseczki Zsolt,  Sebestyén Rita,
 Fekete Ágnes, Rajkó Balázs

Rendező: Honti György

Előadás: 2006. október 5. 18.00 Krúdy Kamara

Valamikor réges-rég az ókori görögök feltalálták a színházat. Na, nem úgy, hogy összeült két-három okos ember és azon gondolkodott, mire is lenne még szüksége az emberiségnek a boldogsághoz, hanem úgy, hogy érezték, ha valamit kívülről lehet nézni és abban a valamiben olyasmiket lehet látni, ami hol örömmel, hol félelemmel tölt el, akkor az olyasmi, mintha velem történne, de én közben mégis biztonságban vagyok. A történet tanulsága az enyém, de a kellemetlen következmények nem. És mivel ez jó volt, új és új színdarabokat írtak. Aztán hipp-hopp eltelt majd háromezer év és aki ma meghall egy ókori görög drámát, hát sok mindent szokott gondolni, de legkevésbé azt: ez igen!, ez nekem szól, az én életemről, az én problémáimról. És talán az egész színházasditól elmegy a kedve.
Mi most arra teszünk kísérletet, hogy áthidaljuk ezt a majd háromezer évet. Szeretnénk, ha mindenki megérezné, ezek a réginek tűnő történetek tele vannak mai problémákkal. És azt is szeretnénk megmutatni, a ma színháza milyen eszközöket használ a hatás elérésére. Hogyan szolgálja a fény, a mozgás, a zene és még sok minden más, hogy aki ma beül a nézőtérre ugyanolyan felszabadító élménnyel távozzon, mit valamikor a görögök.
Ha van lehetőséged, gyere velünk és légy te is része a kísérletnek.
Várunk!

Antigoné - a thébai mondakör utolsó története
A thébai mondakör igen népszerű volt az i.e. VI-V. századi Athénban. A város felett uralkodó Labdakida-nemzetség tragikus történetét Aiszkhülosz is, Szophoklész is feldolgozta több tragédiájában. A nemzedékeken átívelő tragikus történetet Szophoklész három tragédiája őrizte meg napjainkig.
A nyíregyházi közönség már láthatta a tragédiaköltő Oidipusz király című darabja nyomán az Oidipusz című előadást, amely az istenek átkától, tulajdon sorsától elmenekülni nem tudó ember tragédiája. Hosszú, keserves nyomozás után Oidipusz rádöbben, hogy nem kerülte el végzetét: megölte apját, és feleségül vette anyját, Iokasztét. Ekkor Oidipusz megvakítja magát, Iokaszté pedig öngyilkos lesz.
Oidipusz és Iokaszté vérfertőző szerelméből két ikerfiú: Polüneikész és Eteoklész, és két lány: Antigoné és Iszméné született. A történetet feldolgozó következő darab, az Oidipusz Kolónoszban már velük is foglalkozik. A darab inkább filozofikus, mintsem színpadra termett: a vakon, nyomorultul bolyongó Oidipusznak Antigoné az egyetlen támasza. Az egykori királyt befogadja Kolónosz városa, ahol egy ligetben készülhet fel a halálra. Mivel Oidipusz szenvedéseivel kiváltotta bűneit, Apollón megjósolja, hogy áldott lesz az a föld, ahol majd eltemetik. Fiai, akik eddig nem törődtek apjukkal, most egymás után szeretnék őt megnyerni maguknak, de Oidipusz tántoríthatatlan: a máris a hatalomért torzsalkodó ikreket elátkozza, és meghal.
A történet utolsó darabja: Antigoné. Polüneikész és Eteoklész meghalt; a hatalomért folyó harcban egymás kezétől estek el. Egyikük, Eteoklész a városon belül volt, másikuk, Polüneikész pedig idegen sereget toborzott, hogy saját hazája ellen vonulva, átvegye testvérétől a hatalmat. Most Oidipusz sógora, Kreón a király. Ő pedig elrendeli, hogy a két fiú közül csak az egyiket temessék el: azt, aki a városért harcolt; míg a másikat, aki hazája ellen indult, hagyják temetetlenül, dögkeselyűk martalékául. Antigoné, aki számára az istenek tisztelete és a szeretet a legfőbb törvény, éppen arra készül, hogy hitének megfelelően cselekedjen. Mit tehet egy gyenge nő a hatalmas király ellenében? Vajon Kreónnak vagy Antigonénak van igaza? Melyikük követ el vétséget? És melyiküket éri nagyobb szerencsétlenség? Minderről, és hozzá még a színházi "fortélyokról" szól a Móricz Zsigmond Színház beavatószínházi előadása.

forrás: Móricz Zsigmond Színház