Egressy Zoltán dedikál

A Veszprémi Petõfi Színházban január 19-én bemutatásra kerülõ Balestet címû darab szerzõje, Egressy Zoltán dedikálja ezen mûvét is tartalmazó Portugál címû kötetét január 13-án, szombaton 16 órakor a Balaton Plazaban található Alexandra Könyvesházban. Az íróval a megjelenés kapcsán Kovács Dezsõ, a Kritika címû folyóirat szerkesztõje beszélget. 

Egressy Zoltán Baleset című legújabb darabjának ősbemutatója lesz a Petőfi Színház előadása, mely a Katona József pályázaton nyert támogatást. Az álomthriller reális élethelyzeten keresztül vezet az emberi személyiség tudatalatti szférájába, ahol reális és szürreális, álom és valóság egy időpontban és azonos érvényességgel létezik. A dialógusok jellege, a történet szerkezete izgalmas képet ad az ember lelkének, pszichéjének állapotáról, a kapcsolatteremtés kiüresedett voltáról. Különös hangulatú, félelmetes, mégis humoros thriller a magányról, a kommunikáció-képtelenségről, az életről. És a halálról.

Egressy Zoltán: Baleset
- álomthriller-

Szereposztás:
Eszter: Dobra Mária
Ed: Szalma Tamás
Pál, gyászoló apa: Benczédi Sándor
Teri, gyászoló anya: Meszléry Judit
Tom, gyászoló fiú: Ács Bálint
Jerry, gyászoló fiú: Ónodi Gábor
Laci, pizzás: Gula Péter
Pap: Szűcs László

Rendezőasszisztens: Kőváry Ágnes
Díszlettervező: Galambos Péter
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Zene: Pacsai Attila
Koreográfusok:
Tánc: Fejes Kitty
Verekedés: Király Attila
Repülés: Molnár Zoltán
Szcenikus: Perlaki Róbert

Rendező: Simon Balázs

Bemutató 2007. január. 19

A napjainkban játszódó darab filmszerű jelenetek sorozata, egy fiatal lánnyal a középpontban. Eszter motorbalesetben veszíti el vőlegényét, majd egy ködös, kísérteties Balaton-közepi gyászszertartás után a tó vízében ismerkedik meg az USA-ból nemrégiben hazatelepült 60 éves Eddel. A férfi nyaralójába viszi Esztert, a "gyászmunkát" azonban hívatlan vendégek zavarják meg. A társaság nehezen találja a közös hangot, a szereplők különféle kommunikációs technikákkal és bódító szerekkel próbálják élvezhetőbbé tenni az együttlétet. Eszter körül ellenséges világ bontakozik ki, a reális jelenetek lassan szürreális, álomszerű dimenzióba csúsznak át. Nem lehet tudni, hol végződik a valóság, s hol kezdődik a képzelet játéka, melyek együtt vezetnek az igencsak meglepő végkifejlethez.

forrás: Veszprémi Petőfi Színház