2007. január 26-án, pénteken az Örkény Színházban Nyikolaj Koljada: Szibéria Transz címû elõadás után közönségtalálkozót tartunk, ahol feltehetik kérdéseiket, elmondhatják véleményüket, észrevételüket a darabbal kapcsolatban Guelmino Sándornak, Orbán Eszternek, Hámori Gabriellának, Kerekes Évának, Anger Zsoltnak és Mácsai Pálnak.
|
Koljada esetében a földrajzi hovatartozás is igen fontos. A Szovjetunióban született, a mai Kazahsztán területén, majd Szerdlovszkból a katonaság - és Afganisztán - után Moszkvába került az Irodalmi Főiskolára. De magát igazi vidéki embernek tartva, a moszkvai 'kiruccanás' után az Urál-vidéki, szibériai Jekatyerinburgba ment vissza, megalapította a Koljada színházat, s az Állami Színházi Intézetben drámaíró kurzust indított. Némi képzavarral mondhatjuk, hogy a mai fiatal orosz drámaíró generáció Koljada köpönyegéből bújt elő, ott, a nyugat-szibéria síkságon.
A Szovjetunió felbomlása áttételesen sok témát adott Koljadának, darabjai mégsem politikai állásfoglalások. Az egyszerű - vidéki - emberek világán keresztül beszél a lét kérdéseiről, nagyon sok humorral, szeretettel. Személyes életében csak annyi nehézséget okozott neki a politikai változás, hogy öreg szüleit csak útlevéllel tudja meglátogatni a ma már önálló államként működő Kazahsztánban.
Nyikolaj Koljada: Szibéria Transz
(Murlin Murlo)
Spiró György fordítása alapján a szövegkönyvet írta
Guelmino Sándor és Orbán Eszter
Olga, "Murlin Murlo": Hámori Gabriella
Inna, a nővére: Kerekes Éva
Alekszej: Dömötör András
Mihail: Anger Zsolt m.v.
Rendező: Guelmino Sándor
A világvégén beüt a világvége. A rádió is bemondta, szóval hivatalos. Egy hirtelenkezű tévétulajdonos, egy önjelölt írófejedelem, egy holtrészeg nővér és egy halmozottan különös húg haláltánca az isten háta mögött. Vágyódások, látomások és pofonok a festői Sipilovszkban.
Nyikolaj Koljada darabja világszerte sikert arat. A volt Szovjetunió területén eddig 40 színház mutatta be, de meghódította a környező szláv területeken kívül Németországot, Angliát és Amerikát is. Magyarországon 1997-ben játszotta a kaposvári Csiky Gergely Színház. Budapesten az Örkény István Színház mutatja be először.
Forrás: Örkény Színház