Nyilas Misi lázálmai

Láttam már Debrecenben Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig címû színdarabját a múlt század tízes évei óta mûködõ Víg moziban játszó kamaraszínházban. Ötven éve. Andaházy Margit játszotta a kisdiákot, Latinovits volt Török János, Pósalaky úr Selmeczy Mihály, Angyal Sándor az iskolaigazgató, Thuróczy Gyula Vajkay tanár úr.
Igaz: ötven éve még Móricz Zsigmond írta a darabot. Most Háy János tervezte a regénybõl színpadra.

Simor Ottó

A Légy jó... érzelmes mű. Hevesi Sándor szaktudása segített Móricznak megríkató színművé tenni a regény. Háy dramatizálása epikusabb színházban, mint amilyen drámai az eredeti regény. Lehet, kifogott rajta az átültetés. Nincsenek a párbeszédekhez szavai. Nem is mindig a megfelelő szó akadt a nyelvére. Amikor tizedszer ismétli a főhős, hogy "én jót akartam" - csak egyetérteni lehet a gimnazista-nézők előadás közbeni szökdösésével. A dramaturgiai csámpásságok közül nem a legügyetlenebb, hogy húsz perccel tovább tart az előadás a befejezése után, tudott tények ismételgetésével, beakadt mondatok hajtogatásával. Zavaróbb, hogy a kiegyezés kori diáktörténetbe Háy belehímezi a jelenkori kiegyezhetetlenséget, keserűhangú, ködösen parttalan politikai átkozódásokkal. (Nem mellékesen a Légy jó... még öt évig jogvédelem alatt van.)

Égbe nyúló csontszín falak börtönöznek be egy kisfiút, aki durva katonaládát hurcol Sziszifoszként coetusbeli kálváriája stációin. Kiss Beatrix tervező falai nem tárnak lehetőséget kiszabadulni fojtogatásukból. Szellemesen rést engednek bejövő-kimenő szereplőknek. Fiókok nyílnak és tűnnek el a semmibe. A padlóból iskolapadok merülnek föl.
Eltűnnek azok is a pokol fenekére. Hamletet parodizálva: börtön a világ, úgy egész Debrecen is az.

Kiss Balázs és Kóti Árpád

13 éves tiszafüredi fiú Nyilas Misi. Meglepő, de úgy játssza mindvégig szerepét, ahogyan okos rendező előjátszik a színésznek. Megmutatja a törekvéseket, a cselekvés fő vonalát, a szerep filozófiáját. Befejezvén azt mondja: valahogy így, csak töltsd meg élettel. Kiss Balázs eszes fiú. Miért ne értene egy 13 éves meglehetősen sokat a környező világából? Szabatos az elképzelése Nyilas Misiről. Elmondja egy vele készült interjúban - illusztrálja is ezt a színpadon -, hogy Nyilas nem okos. Jó tanuló, de hiszékenyen belefut élete minden csapdájába. Tiszta, világosan végigvitt, szabatos beszédű Kiss Balázs, aki megtörte a nadrágszerep színházi hagyományát. Igazságtalan megvádoltságaiban sem sajnáltatja magát, nem érzelmes. Áldozat, aki nem érti meg, miért ítélik meg hamisan cselekedeteit. A világítás elválasztja a valóságtól látomásait. Időnként átmegy a játéktéren édesanyja (Oláh Zsuzsa), vagy rémálomként baltával fenyegetőzik Nyilas Gábor, az apja (Garay Nagy Tamás), végül ki tudja honnan - nagybácsi ex machina - előkerül bácsikája (Bakota Árpád), kézen fogva kivezeti hátul, a szárnyas ajtón a bizonytalan megoldásba.
Igen nagy segítsége az előadásnak Faragó Béla hol törékenyen hangzó zongora-hegedű kettőse, hol baljósan kiszélesedő kísérőzenéje. A debreceni anekdotát magasabb szintre, cívis-moralitássá emeli. Trill Zsolt kaján ördögként, minden rosszaságra ártatlan játékossággal kész, huncut lelkiismeretlennek ábrázolja Török Jánost. Játéka minden ízre megkoreografált balett-pantomim. Ficsúros sétapálcáját úgy kezeli, könnyed fenyegetéssel rámutatva áldozatára, mintha Peter Chlemilt figyelmeztetné az ördög, hogy eladta neki árnyékát. Az álombetétből ottmaradt szárítókötelet ollózva átszökkeni, a kiterített lepedőkön keresztül öleli karjába Doroghy Bella kisasszonyt (Szűcs Kata). Doroghy Violának (Földeáki Nóra) csak a szeme világít ki az előadásból.
A csábító Rossz előadásbeli ellenpontja a csábító Jó. Kóti Árpád, ez robusztus nagy színész Pósalaky úr szerepében a szín közepére kitett széken ül. Nem illusztrálja vakságát. Nem tartja arcát rézsút fölfelé a színészi vakság-klisé szerint. Napszemüveg rajta, ennyi csupán. Elmondják, a kisdiák felolvas egy vak bácsinak, oktalan volna ismételgetni. A fölösleges gesztus-locsogás helyett Kóti a lényegre összpontosít. Taglejtések nélküli, szobori méltóság. Ülő-színészet? Minimál-színjátszás?  Kóti lábát törte. Kemény fájdalmakkal játszik. Sajnálatos magánügy. A színpadon ez nem tűnhet fel. Nincs köze a nézőnek hozzá. Letisztult személyisége súlyához van csak. Pósalakyja egy megszenvedett élet biztos harmóniáját sugározza. Magasabb rendet teremt maga körül. Amikor ötöt üt az óra, baljával kinyújtja az aznapi hírlapot felolvasója felé. Több gesztusa nincs is. Gondolatai, nézetei, a vak ember világlátása a színész összpontosított belső erejének hullámain jut el a nézőkhöz. Hallgatja a sajtó napihíreit. Apró dohogásokból tudjuk véleményét a dagályos politikai szólamokról, a jövővel bíztató zsúrnál-ábrándokról. Egy polgári Sarastro ülve óvja a polgári rend és becsület értékeit. Kóti Pósalaky-alakítása jelképpé nő. A rendetlen világban ő a megfellebbezhetetlen, szilárd tisztesség.
Különös, de a debreceni színházban évtizedek óta a férfiszínészek súlya adott biztonságot az együttesnek. Hortobágyi Artúr, Thuróczy Gyula, Selmeczy Mihály, Soós Imre, Mensáros,
Novák István, Márkus, Latinovits után ma is figyelemfelkeltőek. Most elismeréssel megemlítendő, a már említetteken kívül Simor Ottó oktatásba belefáradt, feledékenyen bukdácsoló földrajztanára, Miske László józan, biztos emberismeretű, tekintélyes igazgatója - vissza-visszatérő, egyetlen csillapító tenyérmozdulatával tart rendet kevélyes védett intézetében; Sárközy Zoltán egy elmerült múlt belső eleganciáját, és önkorrekcióra hajlamos méltányosságát jeleníti meg; Jámbor József túltengő Doroghy ura, Tóth László visszafogott Gyéres tanára, Varga József leplezetten együtt érző pedellusa, Csikos Sándor bohón figyelmetlen Török bácsija, Benedek Gyula haragvó számtantanara.
A túlnyúló előadás végén, a nézőtéren maradt fiatalok menten a taps-zene ritmusát kiverve pótmulatságot szereztek maguknak.

Trill Zsolt és Szűcs Kata

Légy jó mindhalálig
Móricz Zsigmond regényének Háy János írta színpadi változata. Rendezte: Árkosi Árpád. Díszlet: Kiss Beatrix. Jelmez: Libor Katalin. Zene: Faragó Béla.
Szereplők: Kóti Árpád, Oláh Zsuzsa, Garay Nagy Tamás, Trill Zsolt, Dobos Ildikó m.v., Csikos Sándor, Szabó Anna Eszter m.v., Szűcs Kata, Földeáki Nóra, Jámbor József, Mocsár Zsófia, Tóth László, Benedek Gyula m.v., Simor Ottó, Varga József, Miske László, Sárközy Zoltán, Bódi Marianna, Bakota Árpád, Janka Barnabás, Kiss Gergely Máté, Simó Krisztián.
Gyermekszereplők: Kiss Balázs, Majer Tamás, Terge János, Kirják Krisztián, Kiss Zoltán Tamás, Mercs Máté, Varga Zoltán, Kurely László, Szakály Gergő, Szabó Dániel, Gál Kristóf, Cservák György Dávid, Fejes-Tóth István, Jeremiás Ádám, Kapás Bendegúz, Nagy Dávid, Kurely Balázs, Sitku Norbert, Tornyi Levente.

Szerző: MGP
Fotó: Máthé András