Szép Ernő: Kávécsarnok - Tűzoltó

Szép Ernõ mûvei ismét divatosak, a népszerû költõ és színpadi szerzõ két egyfelvonásosát láthatja ezúttal a nagyérdemû Bereményi Géza rendezésében, az Örkény Színházban. Az író a kabaré világában is helyt állt, izgalmas és egyben mulatságos mûvei az abszurd irodalom hazai elõfutárai voltak. A Kávécsarnok komikus jelenetekkel tûzdelt bájos történet, melyben a szív diktál. Az egész ügy a sokszor ki nem fizetett kuglóffal indul, majd két ember, a felháborodott, ám melegszívû kávécsarnok-tulajdonosnõ és az esetlen negyvenes férfi életének összefonódásával végzõdik.

A tűzoltó is szívtörténet, a nő és férfi játékáról, szerelmi csatájáról szól, Özv. Karácsony Jeremiásné, a feltüzesedett szépasszony, Derecske város délceg tűzoltóját teszi próbára. Kerekes Éva és Széles László bravúros játéka tökéletes színházi estét ígér.(Vass Kata/szinhaz.hu)

Jelenet a Tűzoltó c. előadásból

Biztosan nem szomorkodhat(ott) az a két színész, akik e két egyfelvonásost megírásuk óta valaha is eljátszották, hiszen mind a Kávécsarnok, mind a Tűzoltó egy-egy elsöprő költői kiáradásban született színészi jutalomjáték. Úgy tűnik, Szép Ernő kedvelt műfaja a szerelmi krimi, ahol valódi veszélynek csupán egyetlen emberi testrész van kitéve - a szív. Mindkét darabban a Nő nyomoz, a gyanúsított pedig a Férfi. Fanny, a melegszívű pesti kávécsarnok-tulajdonosnő, egy kuglófbetyár vendég, az árva agglegény Alajos úr körmére próbál koppintani, míg Özv. Karácsony Jeremiásné, a feltüzesedett szépasszony, Derecske város délceg tűzoltóját teszi próbára: melyik tűz eloltása fontosabb; azé-e, ami őbenne ég, vagy amelyik a városban gyulladt ki?

Hiába talpig férfi a sisakos-parádés tűzoltó, a végtelen női ravaszság egérfogóba juttatja, akárcsak a Kávécsarnok félregombolt mellényű, szipogó úriemberét. Ebből a csapdából pedig férfi számára nem létezhetik menekvés. Csak egyféleképpen.

Jelenet a Tűzoltó c. előadásból

Szép Ernő is - mint a századelőn írónak készülő fiatalok mindnyájan - eleinte újságoknak ír. 1904-től az Est lapokban, az Újságban, a Népszavában, valamint a Kakas Márton és Borsszem Jankó című vicclapokban, később a Hétben és a Nyugatban jelennek meg versei. A versekért azonban nem fizetnek eleget, ezért, hogy megéljen, elkezd a pesti kabaréknak írni. Kuplékat, sanzonokat, úgynevezett "számokat" ír a művésznőknek, később az egész estés kabaréműsorokba ír jeleneteket, kis tréfákat, blüetteket. Itt sajátítja el a színdarabírás technikáját, és egyre nagyobb lélegzetvételű művekre vállalkozik. Az 1917. február 15-én bemutatott Kávécsarnok már egyfelvonásos színdarab, és két másik hasonlóan rövid darabbal játszották együtt esténként. Az ősbemutatón a két főszerepet Medgyasszay Vilma és Vendrey Ferenc játszotta, későbbi előadásokban pedig többek között Bulla Elma és Páger Antal, valamint Tolnay Klári és Zenthe Ferenc. Szép Ernő a Tűzoltót is a kabaréba írta. Az elfeledett darabot tavaly mutatták be újra Kaposváron. Budapesten az ősbemutató óta az Örkény Színház mutatja be először.

Jelenet a Kávécsarnok c. előadásból

 Szép Ernő: Kávécsarnok
 -vígjáték egy felvonásban -

Fanny: Kerekes Éva
Alajos: Széles László
Egy kisasszony: Hámori Gabriella
Még egy kisasszony: Roszik Hella e.h.
Rozi: Takács Nóra Diána e.h.

Szép Ernő: Tűzoltó
- kukullórium egy felvonásban -

Egy szép özvegyasszony: Kerekes Éva
Tűzoltó:  Széles László
Szolgáló:  Roszik Hella e.h.
Egy szegényember: Máthé Zsolt

 
díszlet-és jelmeztervező: Bodnár Enikő
dramaturg: Gáspár Ildikó
zene: Darvas Ferenc
világítás: Csornai Levente

asszisztens: Érdi Ariadne

  rendező: Bereményi Géza

Bemutató: 2007. március 9. 19 óra
további előadások: 2007. március 14., 24.

Forrás: Örkény Színház