Március 13-án kerül bemutatásra a Veszprémi Petõfi Színházban Garaczi László Plazma címû darabja. Az elõadás Gula Péter rendezésében, a Latinovits Játékszínben látható. "A Plazma felráz, megviccel, elgondolkodtat, szórakoztat, és ha engedjük, görbe tükröt tart elénk. Kihagyhatatlan szembesülés a kortárs irodalommal, még kortársabb életünkkel és egy nem is annyira képzeletbeli plazmavilággal."
- Miért pont Garaczi László Plazma című darabjára esett a választása?
Gula Péter: - A tavalyi évadban Erdős Virág Merénylet című darabját rendeztem. A produkciót a dramaturgok céhe meghívta a Pécsi Országos Színházi Találkozóra. A POSZT után a színház vezetése újabb rendezésre kért fel. A Plazmát Fülöp Johannával, a színház akkori dramaturgjával választottuk, egyszerűen megtetszett a darab világa. Ez egy szabad történet, amely a végletekig számít a kreativitásra. Az írott mű nem tartalmaz írásjeleket, ezzel is lehetőséget ad a szabad értelmezésre. Mi dönthettük, hogy egy adott mondat kérdés vagy válasz; egyszerre lehettünk dramaturgok, írók, színészek, rendezők - egy igazán felszabadult játék keretében. A szöveg megengedi, hogy szereplők a jelenetek közti közjátékokban reflektáljanak az előző, a következő jelenetre vagy a darab egészére, lehet benne zenekar, hangkulissza, élőkép, balett, a színészek több karaktert formálhatnak meg.
- Miről szól a Plazma?
Gula Péter: - A világról, amiben élünk. Mai nyelven, mai, jellegzetes karaktereket felvonultatva mutatja meg az emberi kapcsolatok problémáit. Szól az értékről, a gagyiról, a trendekről, a médiáról, arról, hogy mi a szerelem és mitől az, ha az, és arról, hogy miért nem értjük egymást. Az előadás a problémákat, drámai eseményeket kifordítja, és inkább a humoros oldalukat mutatja meg, de egy-egy jelenet végén mégis ráismerhetünk egy-egy probléma igazi valójára.
- Egy veszprémi zenekar, az eSKAbbe is szerepel az előadásban. Hogyan talált rájuk?
Gula Péter: - Garaczi azt írja, hogy elképzelhető az előadásban egy állandóan fortyogó, bugyborékoló hangkulissza. Kihasználtuk ezt a lehetőséget. Több környékbeli zenekarnak odaadtuk az előadás dalszövegeit, A villa a kés című dal volt a "casting", nekem az eSKAbbe változata tetszett a legjobban. Főiskolás fiatalokból álló ska-rock csapat, tele ötlettel. Ők írták a zenét Garaczi szövegeire, és nem csak a dalokkal, hanem effektekkel is végigkísérik az előadást, időnként pedig reagálnak a szereplők akcióira.
- Az darabban játszó öt színészből három vendégművész. Ez miért alakult így?
Gula Péter: - Amikor felkértek erre a munkára, már készen volt a színház idei évadterve. A szereposztást először a Petőfi Színház színészeivel képzetem el, több változat készült, de az ezekben szereplő színészeket a színház nem tudta a rendelkezésemre bocsátani a próbafolyamat idejére. A végleges verzióban Koblicska Lőte és Ónodi Gábor mellett Jankovics Anna, Mogács Dániel és Viola Gábor vendégként szerepel.
- Mit mondhatunk az előadás jelmezeiről, díszletéről?
Gula Péter: - Az előadás díszletének és jelmezeinek tervezője Sárkány Kata iparművész. A darabban - egy rádióhír erejéig - szó esik egy hazánkba látogató japán professzorról. Ezt a szálat kiemeltük a darabból, és Ocsuki professzor laboratóriumát tettük meg a darab helyszínéül. A mi verziónkban az előadás a világhírű tudós és illuzionista fenomén tesztkamrájában játszódik. Itt születnek meg a plazmából a darab karakterei egy kísérlet eredményeként. A jelmezek a mai trend ízlésvilágának öltözékei, hiszen a történet rólunk szól, a máról, a keddről, a szerdáról.
- Az előadás néhol meglehetősen szabadszájú. Mit gondol erről?
Gula Péter: - A darab nyelve őszinte, nem mérlegel, nem ítélkezik. A problémákat nem kerülgeti, hanem tisztán megmutatja. Ezek a szavak részt vesznek az életünkben, és az általunk bemutatott figurák nap mint nap használják őket. Ha elkendőznénk ezt, akkor olyanná válna az előadás, mint egy hamis fotó a máról, amit erősen retusáltak. Mindemellett a szöveget nem csak ez a beszédmód határozza meg. Egyforma intenzitással van jelen benne a líra és a durvaság, és ráadásul ezeket minden esetben humorral ötvözi.
- Kinek ajánlja az előadást?
Gula Péter: - Az előadás nem titkolt célja, hogy elérje azt a fiatal közönségréteget is, akik eddig talán nem a színházat tartották fő szórakozási helyüknek. Reményeink szerint a rockzene és a humor képes eljuttatni hozzájuk egy olyan látásmódot, amelyben a színház számukra is érvényes közeget nyújt a felszabadult szórakozásra.
A Plazma című előadás megtekinthető március 13-án és 29-én 19 órától a Latinovits Játékszínben.
forrás: Veszprémi Petőfi Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.