Forradalom az udvaron

Hogyan lehet a folyamatosan szappanoperákat bámuló publikumot aktív, a látottakon elgondolkodó nézõvé tenni? Hogyan lehet alkalmazni ma az elidegenítõ effektusokat, amelyek annak idején olyan nagy vihart kavartak? Bár élete vége felé Bertolt Brecht naiv színházat emleget leveleiben, amit többen elméletének visszavonásaként értelmeztek, mindenesetre a fenti kérdéseken érdemes eltûnõdnie annak a rendezõnek, aki az epikus színház atyjának valamelyik darabját állítja színpadra.

Brecht többször feldolgozta a szülő és gyermeke vészterhes viszonyát a társadalmi, erkölcsi és politikai vonatkozások tükrében. A legtöbbet játszott darabjai közül a Koldusopera, a Kurázsi mama, a Jó embert keresünk, és a Kaukázusi krétakör is ezzel a témával foglalkozik.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem udvarán Zsótér Sándor rendezésében bemutatott Az anya is ebbe a vonulatba tartozik. A Gorkij regényéből készült dráma nagyszerű terep a tiszta epikus színház bemutatására. Az anya lazán összefüggő jelenetek sora, melynek címszereplője, az írni-olvasni nem tudó munkásasszony szeretett fiának elvesztése után is fontosnak gondolja a forradalmi mozgalomban való aktív részvételt.
Ambrus Mária díszlete az udvar egész területe, ezt a hatalmas teret kell bejátszaniuk a szereplőknek. Az épületek falához erősített létrák segítségével mind vízszintesen, mind függőlegesen mozgathatók a kék munkásruhába bújtatott szereplők. A Teddy-hengerrel a falra mázolt piros sztrájk feliratok; az utánfutók, a kapuk, munkaasztalok mozgatásából keletkező nyugtalanító hangok és zörejek forradalmi, agitációs színpadi költészetet eredményeznek. A rendezés azzal hangsúlyozza a mondanivalót, és köti össze Brecht korát a jelenkori Magyarországéval, hogy a fontosabb szövegrészeket a szereplők a nézők felé fordulva mondják, ezt a tendenciát erősíti Putyin és Gyurcsány nevének említése is.
A színészi játék az ötletesen stilizált jelrendszerre és szuggesztív szövegmondásra szorítkozik, amelyet a végzős osztály nagy önfegyelemmel és koncentrációval valósít meg. Legszebb példái ennek a közösen előadott songok, valamint a munkásnők sírásjelenete, amelynek során a "könnyeket" a közeli vízcsapból veszik.
Kovács Judit játssza az anyát. Ő az egyetlen, aki karaktert alakít. Pelageja Vlaszovája hangszínének árnyalataival, hangsúlyaival érzékelteti a munkásasszony egyre öntudatosabbá válását. A legformátumosabb jelenetben, politikai meggyőzése kinyilvánításakor a munkások a nő fehér blúzát a Teddy-hengerrel vörösre festik.
A szerepösszevonásokkal jól jártak a színészek. Az előadás legfontosabb alkotóeleme a csapatmunka, ám ezen túl néhányan (Ubrankovics Júlia, Pálmai Anna, Lass Beáta, Ötvös András)  lehetőséget kapnak arra, hogy egy-egy kabinetalakítás erejéig felvillantsák tehetségüket. Ezek a karakterek többször szólnak arról, ahogy egy kétkezi munkás lassan eljut a forradalmi meggyőződésig, vagy legalábbis annak támogatásáig. Ilyen például az Ötvös András által alakított Hentes.
O. Szabó Soma Tanítója sok mindent tisztán lát, de megalkuvásból inkább nem csatlakozik a mozgalomhoz.
Zsótér Sándor úgy veszi komolyan Bertolt Brecht drámáját, hogy számol a szerző színházesztétikai követelményeivel is.

Szekeres Szabolcs

-----
Színház- és Filmművészeti Egyetem
Bertolt Brecht: AZ ANYA
Fordította Ungár Júlia

Kovács Judit
Horváth Sebestyén Sándor
O. Szabó Soma
Lass Beáta
Polgár Péter
Ubrankovics Júlia
Tóth Simon Ferenc
Pálmai Anna
Ötvös András

Díszlet-jelmez: Ambrus Mária
Dramaturg: Ungár Júlia
Rendezőasszisztens: Szabó András

Rendező: Zsótér Sándor
Osztályvezető tanár: Máté Gábor