A Marom Nagyvázsonyban

A Marom 18-35 éves fiatalok próbálkozása arra, hogy egy közös nyelvet találjanak, melynek révén lehetõvé válik a zsidó kultúra és hagyomány újraértelmezése.

Kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat, koncerteket, live acteket, filmvetítéseket, hétvégi szemináriumokat, kiállításokat szerveznek, ahol a zsidó kultúra legújabb, szubverzív elemei mellett fontos a hagyománnyal való ismerkedés - is a kettő ötvözeteként létrehozva a zsidó élet, kultúra olyan új olvasatait, melyek munkájuk során új hagyománnyá válnak. 2006 októberében egyedülálló kulturális squatot hoztak létre Budapest zsidó negyedének szívében.
Céljaik között fontos, hogy a Masorti értékek jegyében - mint a tolerancia, a nők egyenjogúsága -  a zsidó hagyomány és a mai élő zsidó kultúra sokféleségét mutassák meg. Ugyanakkor nem csak a bemutatás a cél, hanem az újraértelmezés révén egyfajta újraalkotás is. Különös hangsúlyt fektetnek a gender kérdésére (nők helyzete, homoszexualitás, stb.) globális és lokális ökológiai problémákra valamint a civil társadalom szerepére a jelen és a jövő formálásában.
A Marom az idei Művészetek Völgye rendezvénysorozathoz kapcsolódóan augusztus 3-án és 4-én szervez programokat a nagyvázsonyi Sirály Kertben.

A MAROM NAGYVÁZSONYBAN


(Művészetek Völgye)
AUG. 3-4.
Sirály Kert
Nagyvázsony, Tó

Közlekedés:
Csigabusz+(plussz),
Bringa,
stop

Zene:
22.00-08.00
Tilos Party
(Káosz Kapitány,Placid aka Popdavec)
Chakra Hacker,
Chalaban,
Vázsonyi,
Triton,
Kardos Négyes
Monophonic

Képzőművészet:
14.00-08.00
Boulvard és Brezsnyev Galéria:
Kiállítás

Ész:
14.00-22.00
Marom Budapest:
Filmek,
Beszélgetések
 

Augusztus 3., Péntek

14.00
Talmudi mesék
(interaktív mesejáték gyerekeknek szabadtéren)
Előadja, elzenéli, eljátssza és eljátszatja: Pethő Gábor, Róka Szabolcs, Bob Cohen

Az interaktív zenés mesejátékban a közönség bevonásával játszanak, mesélnek és ismert és kevésbé ismert történeteket. A játékot különösen érdekessé a többnyire Bob Cohen által gyűjtött autentikus tradicionális zsidó zene képezi, melyet az előadók a játék szerves részévé tettek.
Mesél: Róka Szabolcs (drámapedagógus)
Róka Szabolcs drámapedagógus és zenész, a magyar népzene kiemelkedő alakja. Két évtizede foglalkozik a magyar és a környező népek zenéjével, kultúrájával. Játszott és játszik, moldvai zenét, a Somos és a Tatros együttessel, középkori zenét és énekmondást, Kátai Zoltánnal, török zenét az Arasinda együttessel.
Zenélnek: Pethő Gábor (kobza), Bob Cohen (hegedű)

15.00
Todesboden aus Alamut / Halálhozók Alamútból
(50 perc)
Helga Lippert és Klaus Kastenholz,  és a német ZDF készítette 2000-ben.
A filmben szereplő aszaszinok a 12. százaban éltek Szíriában és Észak-Iránban. Titokzatos főnökük a "Hegyi Öreg" és rejtélyes erődítményeik megragadták az európaiak képzeletét. Velük kapcsolatban számos legenda született, minthogy vezetőjük parancsára veszélyes vállalkozásokra indultak azért, hogy ellenségeit megöljék. Ezek a legendák először akkor tűntek fel, amikor az európaiak a keresztes hadjáratok során a térségbe, a Levantére érkeztek és ott megtelepedtek. E merész akciók őket is érintették, közülük több királyaik, főnemeseik és katonai vezetőik ellen irányult. A nyugatiak ésszerű választ próbáltak keresni a nizári iszmá'ilita (aszaszin) harcosok rendkívül bátor magatartására és cselekedeteire, de csupán képzelet szülte, fantasztikus magyarázatokkal tudtak szolgálni, és így igyekeztek felfedni a harcosoknak vezetőjük iránti feltétlen elkötelezettsége mögött rejlő valódi indítékokat. Ezek a legendák végül is Marco Polo elbeszélésében jutottak csúcspontjukra, amely szerint a "Hegyi Öregnek" is nevezett nizári vezető hívei személyiségét hasis használatával tartotta kézben egy titkos paradicsomi kertben. Ezek a történetek olyannyira hatásosnak bizonyultak, hogy az idők folyamán az "aszaszin" kifejezés a "gyilkos" megjelölésére bekerült az európai nyelvekbe, s a nizári iszmá'ilitákat nemcsak az európai közfelfogás és a hagyományok, de egészen a közelmúltig a nyugati tudományosság is az aszaszinok kábítószeres, baljóslatú szektájának tekintette.

16.00
"Fordított világot láttam, igaz világot láttam"
A mámor-extázis szerepe a muszlim, zsidó és kínai kultúrában és vallásokban
A mámor, az extázis, a magunkon kívüli lét motívuma gyakorta előfordul a bevett és nem bevett vallásokban egyaránt.
A beszélgetésen arra keresünk válaszokat, zsidó, muszlim és távol-keleti vallások kontextusában mit jelent az extatikus állapot, mikor megengedett és miért, és mivel idézik elő.
Hogyan kell isteni parancsra lerészegedni, mit használtak a haszaszin politikai gyilkosságok elkövetésénél, és hogyan szabályozzák az ajzószerek használatát "keleti bölcsességgel."
Beszélgetés muszlim, zsidó, távol-keleti hagyományos szövegek alapján
Résztvevők: Sturovics Andi (judaista), Hajnal István (ELTE, Arab Tanszék)
Moderál: Csillag Gábor

18.00
Karahana(ISR, ’53, Ivrit, angol felirattal)
A Karahana szó azt az állapotot jelöli, mikor egy goa partin valaki tánc közben elveszti a fejét. Ugyanez a szó egyben egy életforma is: a béke, harmónia, szeretet, (ökológiai) egyensúly filozófiájára építve - a buddhizmus és sámánizmus elemeit ötvözve.
A Karahana egy 1998-as izraeli film, ami a maga nemében egyedülálló: "trance-film".
A filmtörténetben - Berlin, egy nagyváros szimfóniája, később a Koyaanisqatsi váltak híressé ebben a zenét és mozgóképet ötvözö műfajban. A Karahana-ban a zene és képanyagot meg-megszakítja egy rövid vélemény, egy izraeli goaparty résztvevöinek szájából. A film az izraeli Drugless Fesztivált dokumentálja (Ganey Huga-ban), miközben olyan arcát mutatják be Izraelnek, ami a híradókból vagy az Amos Oz regényekből megismerhetetlen. Többek között azt a kérdést veti fel, hogyan lehet egy zenei szubkultúra kitörési pont a mai szintetikus világban, ráadásul egy militarista országban.

19.00
Budapesti Zsidó Színház: Hunkurunk, avagy a szemérmes nem tanul
(gettókocsmajelenetek, másfél óra)
"Azt hiszem, ha előadásnak nevezzük, az nem annyira nagyképű, mint a workshop-bemutató. De nem lesz előadás sem. Három hetet adtunk magunknak, hogy rákérdezzünk, mi is az, ami körülvesz minket a gettókocsmákban és azok meghosszabításaiban, albérleteinkben, lakásainkban, szüleink lakásaiban kisszobákban, ahol a gyorsszerelmek hangjait párnákba préseljük. Valódi történeteket fogunk használni, magunkról és a barátainkról (rólad) fogunk beszélni. Milyen ez a város, mit kezdünk a szabadsággal? Tanulság sem lesz. Maradjunk párbeszédben."
(Dömötör András, a darab rendezője)

Koncertek

22.00 Triton
23.00 Chalaban
Utána táncmulatság hajnalig - Tilos Rádió dj-k: Káosz Kapitány & Placid

22.00
Triton
Vázsonyi János (szaxofon), Premetz Mátyás (elektromos orgona), Herr Attila (basszusgitár), Said Tichiti (ütőhangszerek)
A zenekar 1998-ban alakult. Először alkalmilag a Cinetrip esteken játszottak Dj Mangoval, talán a hely és az esemény inspirálta a nevet is, Triton ugyanis Neptun isten fia, kagylókürtjén játszó mitológiai alak.
A kezdetekben inkább live act-jellegű koncerteket adtak, ahol a főszerepet Mango játszotta, majd egyre több zenész csatlakozott és a stílus a népzene és a jazz keveréke felé terelődött. Különböző felállásokban már három éve a Szigeten is hallható, látható volt a Triton, továbbá játszottak a Batofaron, Párizsban és a Royal Festival Hall-ban, Londonban, Olaszországban pedig a Big Torino Fesztiválon léptek fel.

23.00
Chalaban

Said (ének, dob, lant), Khalid Moutahir (vokál), Kovács Bálint (gitár), Hmida La Fontain (ének, algériai mandolin), Torják Dávid (basszusgitár), Vázsonyi János (szoprán szaxofon), Pusztai Gábor (ütős hangszerek)
A Chalaban együttes a tradicionális marokkói berber, gnawa zenét ötvözi mai modern és etno elemekkel. A zenészek is részben marokkóiak, részben magyar jazz, folk, rock, stb. zenészek. A számokban egyszerre szólal meg a gembri, a karkabat, az ud, a derbuka, a rebaba és a furulya, szaxofon, trombita, harmonika, basszusgitár... A marokkói gnawa-s számok mellett néhány arabos számot is írtak, ezekre szoktunk táncolni. Dominál azonban a dél-marokkói sivatagi trance, a Chalaban nem arab hastánczenekar. A déli hangzásért elsősorban a zenekar vezetője, Said a felelős, aki a "Sivatag Kapujában", Gülmimben született - ez nem is annyira arab, inkább berber terület.

Utána táncmulatság hajnalig - Tilos Rádió dj-k: Káosz Kapitány & Placid

Augusztus 4., Szombat

14.00
Gyerekprogram, játszóház - Pethő Gábor zenésszel és Kótai Mona arcfestő művésszel

arcfestés, kézműves játékok gyerekeknek (szabadtér) közben a játszóház mellett beszélgetés Tamás Zsuzsa költő, irodalmárral a rémmesékről, és a gyerekekre gyakorolt hatásáról.
Hófehérkét megmérgezik, Piroskát bekebelezik, Jancsit és Juliskát is megfőznék. A közel-keleti irodalom egyik legismertebb mesefolyama, az Ezeregy éjszaka is hemzseg a gyilkosság, erőszak, ahogy a talmudi történetekben is kevés olyat találni, amit a tv csatornákon nem látnának el ilyen-olyan (12, 16, de többnyire 18-as) karikákkal. Mégis olvastuk ezeket a történeteket gyerekként. Ijesztőek ezek a motívumok, vagy a gyerekek értő, elemző képessége képes ezeket az elemeket értelmezni és élvezni?

16.00
A Gólem és a terminátor
vetítés és beszélgetés - Kovai Melinda (szociológus, esztéta) vezetésével
A Gólem legendája a prágai Lőw rabbihoz fűződik. Lőw rabbi a kabbala eszközeivel csodálatos módon rendkívüli erejű ember-monstrumot épített, hogy az megvédje a prágai zsidókat a külső fenyegetéstől. A Gólem a homlokára helyezett titkos isteni névtől aktivizálódik, eltörlésével pedig elveszti erejét. A zsidó legendát számos író feldolgozta, legismertebb talán I. B. Singer átirata. A Gólem legendájának alapmotívuma azonban nem csupán a zsidó irodalomban fordul elő, hanem Frankeinsetin vagy a Terminátor is egyfajta átiratnak minősülhet.  Ennek a motívumnak az elemzésére kerül sor vetítéssel egybekötve.

18.00
Irodalmi fórum: Az egzotikumon túl: nemzeti/nemzetiségi irodalom Magyarországon
Vári György beszélgetése Jónás Tamással, Borbély Szilárddal és Szántó T. Gáborral
A beszélgetést a következő problémák megvitatásának szenteljük: lehet nemzetisége egy irodalmi műnek? Beskatulyázható egy alkotó, mint "nemzetiségi író vagy költő"? Létezik-e zsidó illetve roma irodalom, mitől zsidó, roma (vagy bármi más) egy mű, direkt formában megállapítható-e, mely motívumok számítanak ezt a kérdést eldöntő meghatározó kritériumként. Ha létezik nemzetiségi irodalom, akkor az hogyan integrálódik (ha egyáltalán törekszik erre) az azt körülvevő kultúrába.

Koncertek

22.00 Monophonic
23.00 Kardos Négyes
24.00 Chakra Hacker
Utána táncmulatság hajnalig - Tilos Rádió dj-k: Káosz Kapitány & Placid

22.00
Monophonic

23.00
Kardos Négyes
Kardos Dániel gitár, Bede Péter szaxofon, Vajdovich Árpád nagybőgő, G. Szabó Hunor dob
Az együttes a fiatal zenészgeneráció képviselője. Kreativitás, műfaji nyitottság jellemzi zenéjüket, amelyben a popularitás és a zenei igényesség párosul a jazzre jellemző nyitottsággal, az élő zenei jelleggel. Repertoárjukban találunk filmzenék hangulatát idéző, szentimentálisabb hangvételű darabokat,  dzsesszhez közelebb álló, akusztikus felfogású
számokat és erős népzenei, elsősorban délszláv, klezmer hatás is érződik a kompozíciókon.

24.00
Chakra Hacker
"A Chakra Hacker eklektikus-elektronikus hangkonyhájában egyedülálló recept alapján kotyvasztja a balkáni ritmusokat a latinos hangszereléseket a leghaladóbb magyar presszós hagyományokra támaszkodva. A zenekar 2004-ben alakult. A számok alapját kezdetben Bujdosó János "Yolk of Freedom" címmel megjelent gyűjteményes filmzenei CD-je képezte." (forrás: zajlik.hu)

Utána táncmulatság hajnalig - Tilos Rádió dj-k: Káosz Kapitány & Placid