Szeptemberben eret vágunk a fõváros vérkeringésén, hogy a felesleget odaloccsantsuk a Trafó színpadára. Megmutatunk mindent, ami ebben a városban csöpög, ömlik, folyik.
Csúszós lesz, olykor ragadni fog, de megígérjük, hogy minimum két órán keresztül nem fenyeget az alvadás veszélye. Dramaturgjaink, rendezőink és színészeink hosszú ideje figyelnek Titeket! Figyeljük, hogyan szálltok fel az éjszakai hatosra, és tudjuk, mit csináltok a szórakozóhelyek mosdóiban. Hallgatjuk a telefonbeszélgetéseiteket, és ott vagyunk, mikor eldöntitek, hogy le fogtok fogyni és leálltok a fűvel. Magunkba szívjuk a szagotokat a tömött metrókon. Szeretkezünk és veszekszünk veletek. Együtt araszolunk méterről méterre az autóitokkal a szétrepedezett aszfalton. Ismerjük a kedvenc helyeiteket, tudjuk, mit szerettek a férfiakban, és mit imádtok a nőkben. Röhögünk az idétlen vicceiteken, és tisztában vagyunk vele, hogy esténként mennyire közel vagytok ahhoz, hogy végre megtörténjen, vagy hogy sikerüljön elkerülni. Minden ott lesz a színpadon, kivéve azt, amit együtt fogunk elhallgatni. Hogy milyen könnyű aláesni, és hogy milyen nehéz halkan beszélni róla a kijáratnál, ahol a biztonsági őr folyamatosan rimánkodik, hogy maradjatok csendben, különben a lakók bezáratják a helyet. Ne hozzatok magatokkal semmit. Egybe lesz minden, mint a PestiEst-ben.
Forrás: Krétakör Színház