A Macskák szerdája

A debreceni Csokonai Színház Szabó Magda kilencvenedik születésnapját az írónõ Csokonairól írott darabjával ünnepelte. "A macskák szerdája" címû darab premier elõtti zártkörû elõadásával tisztelegtek az írónõ elõtt október 3-án, szerdán. Nyilvános bemutató október 5-én, pénteken volt. A bemutató kapcsán a darab rendezõjével, Árkosi Árpáddal, a Domokos Lajost, Debrecen fõbíráját alakító Csikos Sándorral és Csokonai megformálójával, Mercs Jánossal beszélgetett Ungvári Judit és Balogh Tibor.

 

- Rendkívüli jubileum ez. Milyen szempont alapján választották ki éppen "A macskák szerdájá"-t?
 - Ezt a művet a színház vezetőivel közösen vállaltuk. A vállalás azért is jó szó, mert tudatában vagyunk annak, milyen tehetséget képvisel Szabó Magda az olvasói és nézői köztudatban. A Szabó Magda-bemutatók eddigi debreceni története döntötte el, hogy melyik legyen a mostani évfordulóra szánt darab. A drámaírói életműből ezt tartottam a legizgalmasabbnak - és bár Debrecenben korábban bemutatták, úgy gondoltam, megéri újraértelmezni.

- Milyen pontokon szerette volna újragondolni a történetet, milyen hangsúlyozást kap az ön értelmezésében ez a darab?
- Mivel régmúlt időben játszódó darabról van szó, a legnagyobb kérdés, hogyan lehet most megszólaltatni. Történelmi játék a jelzete, de az embert igyekszem keresni benne. Azt, hogy az ember hogyan viselkedik különböző szituációkban. Egy debreceni múltban gyökerező ember, történet valóban máig ható-e, itt és most megtapasztalható élménnyé válik-e? Ez a történet azért izgalmas, mert hordozza a város kálvinista múltját, a Kollégium sorsát, amely máig létezik, és a jelenben is próbálja létezését igazolni. Kikerülhetetlen kérdés, hogy az akkori konfliktushelyzetet, mindazt, ami Csokonaival, ezzel a zsenivel történt, fel tudja-e ma is ismerni ez a város, és tud-e, akar-e ezzel együtt élni.

                                                                                * * *

Szabó Magda legkedvesebb debreceni színésze-rendezője Csikos Sándor, most érdekes találkozás részese volt: sikeres Szabó Magda-rendezést tudva maga mögött, Szabó Magda-színészként találkozott egy Szabó Magda-rendezőként "pályakezdő" kollegával, Árkosi Árpáddal. Hogyan élte meg a helyzetet?

-  Az Equus próbái alkalmával találkoztunk először Árpáddal, akkor nagyon tetszett a felfogása, főképpen a bátor húzásai leptek meg, és az, hogy mert vállalkozni az idősíkok elmozdítására. Kellemes munka volt. Nincs ez másként ebben a "különös" helyzetben sem, vagyis a helyzet egyáltalán nem különös: hiába vagyok túl egy Szabó Magda-rendezésen, színészként most igazodnom kell a rendezőm gondolatmenetéhez: az egésznek a képét, a megjelenési formáját ő határozza meg; az én dolgom az, hogy elhelyezzem magam az általa teremtett miliőben. A rendezőnek illik tudnia, miként bánjék a színésszel, de igaz a szabály fordítva is. Nem szabad előre elképzelnem, én mit tettem volna egy adott jelenettel. Ellenkezőleg, arra kell kíváncsinak lennem, ő mit lát bele szövegkönyvvel a kezében állva, szemközt velem. A munka során a kétféle nézőpont összeér. Berényi Dénes atomfizikus professzortól olvastam a múltkorában egy gondolatot: minden nagy felfedezéshez sok kis felfedezésre van szükség. Így van ez valahogy a színházban is: sok kicsi problémát kell megoldani. Ebben az aprómunkában formálódik ki a közös nevező, s ezen a szinten tehetem hozzá a magam egyéniségét, a magam gondolatát, tapasztalatát. Így épül fel lépcsőzetesen a nagy egész, amit előadásnak nevezünk.

                                                                                 * * *

- Miben lehet ma aktuális ez a történet?
- Úgy gondolom, a nézők szeretni fogják az emberi történeteket, amíg világ a világ. Igényük az is, hogy meséljenek nekik. A meg nem értett

tehetség, a társadalomból való kitaszítottság problémája örökéletű, ezzel a mindennapjaikban is találkozhatnak az emberek. A főbíró története is érvényes lehet, meg kell mentenie valami fontosat, ezért viszont áldozatot kell hoznia. Szilágyi professzor figurája, pedig azokat példázza, akik falakat vonnak védekezésképpen maguk köré, egyszersmind érzékeny lélek munkálkodik mögöttük. Több ponton is magára ismerhet egy mai ember. Csak a jelmezek régiek, az alakok nagyon is maiak ebben a darabban.

(Az Ungvári Judit és Balogh Tibor által készített interjúk teljes terjedelmükben a Szabó Magda tiszteletére megjelentetett kiadványban olvashatók. Elérhető a Csokonai Színház jegypénztárában.)

 

 

Fotógalériák a Csokonai Színházban bemutatott Szabó Magda-darabokról:

	Kiálts, város! Bemutató: 1973. szeptember 28.Felújítás: 2003. szeptember 10.
	Az a szép, fényes nap Bemutató: 1977. szeptember 23.
	Régimódi történet Bemutató: 1979. április 7.
	A macskák szerdája Bemutató: 1986. szeptember 26.
	Fanni hagyományai Bemutató: 1992. szeptember 16.
	És ha mégis, uram? Bemutató: 1997. október 3.
	Sziluett Bemutató: 2001. március 16.
	Kígyómarás  Bemutató: 2005. október 7.

A Macskák szerdája szereposztása >>>
A Debreceni Városi Könyvtár virtuális kiállítása Szabó Magdáról >>>
Októberi műsor >>>