Hegedûs D. Géza rendezésénél nyitott színpad fogad a Pestiben. A Körmagyar kezdetén színre jön a mûszak átrendezni a színpadot. Megtehetett volna hatkor is. Megérzékitik a színházi múlt idõt a díszletraktárból elõhozott emelvények és versetzek. Viszontagságos sorsú színdarab. A nagykanizsai orvos apa bécsi fül-orr-gégész és író fia, Arthur Schnitzler megírta Körbe-körbe, utóbb Körtánc címre fordított jelenetsorát (Der Reigen, 1896-97). Tíz elszigetelt párjelenet. Tíz csábítás, tíz odaadás. Tíz átejtés, egymás becsapása. Tíz tükörjelenet. A szeretkezés, mint osztályharc.
|
Darvas Iván elakad színrevitelével. Kardos G. György évek óta hitegeti a Víget, hogy Körmagyar címmel megmagyarítja a 10 bécsi szeretkezést. Az ajánlat csiklandós ötlet marad. A színház műsorszorultságában a kéznél levő Kornis Mihály dramaturgot elfogadja beugrónak. 1988-ban színre kerül Horvai rendezésében a történet. Az idők erkölcsi szigorának enyhülését jelzi a botrány elmaradása, jóllehet az adaptáció megtűzdeli úgynevezett nyomdafestéket nem tűrő szavakkal.
|
A színházi tiltott gyümölcs vonzereje nemzedékeken átível. A tizenkilenc évvel ezelőtti sikert a társulat felmelegítve próbára teszi. Az első rész meglágyítja az ízlést bosszantó kiszólásokat. A nézők is megedződtek mára a promiszkuitás-revükön. Nem sérti a közerkölcsöket, mint a Mária Terézia óta rendőrileg meglapozott álszemérmes Bécset. A botránykő dráma megszelídül a Váci utcában, mint legutóbb az Ünnep. A karcos karakterek színészi ünnepeket hoznak létre.
Monumentális Pap Vera emberismerő prostituáltja. Munkafegyelemmel, beletörődő egykedvűséggel fedi el csatornába szorított megalázottságát. Semmi perdita-romantika nincs jelen alakításában. Talán a viszontagságoktól megedzett keménysége emeli öntörvényű, büszke magánnyá magatartását. Erős sugárzása mellett megfakul Lajos András kiskatonája. Mint ahogy a zárójelenetben is áldozatul esik Lukács Sándor kiagyalt amerikás milliomosa az egykori bemutatás idején is irodalmi toldalék, idegen anyag epizódja. Tom Révész a dráma füzérétől elütő tanulságra hegyezés, a kígyózó epizódok bénán vonszolódó farka csupán. Hegyi Barbara színésznés színésznője ugyancsak az írói kóda valószerűtlenségével küzd. A rendező az íróilag sikerületlen befejezést - miszerint bejön a darabon kívülről a viceházmester - bezúduló szemeteskukákkal formálja finálé ultimóvá. Kamarás Iván könnyed szakmai rutinnal oldja meg a fiatal elvtárs alakoskodó alakjának színét és fonákját. Szabó Gabi házasságtörő asszonya mindkét jellemarcával érdeklődést keltő. Reviczky Gábor pártmunkás férje azt a tévképzetet keltette előadás közben, hogy megretusálták szerepét. Néhány mondatnyi nem lényegbe ütköző javítás leszámításával, az eredeti szöveggel a száján súlyos alakításában néha beletapos a gázba, így a szerep bizonyos pontjait mából fogalmazott heves gúnyiratnak érezzük.
|
Pap Vera fölényes beletörődése az előadás igazi kicsengése. Továbbá három szereplő csillogását visszük el hálásan. Danis Lídia takarítónőjét, ezt a kényszerű amatőr-prostituáltat. A szűziesen ártatlan, megvesztegető ármányos kisleány Csonka Szilviát. És a szerepről szerepre jelentősebb karakterszínésszé növekedő Varju Kálmánt. Másfél év alatt mindegyik epizódalakítása - a fodrász a Harmóniában, az Ünnep komornyikja - és most a neurotikus fél-író, gátlásból - önteltségből, kedvesen pimasz boglyas, meztéllábas értelmiségije. Varju, ha el nem gázolja a színházi egykedvűség, a régi Vígszínház nagy epizodistáinak örököse lesz.
Szerző: MGP
Fotó: Sárközy Marianna
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.