Ibsen: Vadkacsa

A Békés Megyei Jókai Színház október 5-én, pénteken este 7 órakor bemutatja Henrik Ibsen: A vadkacsa címû színmûvét a norvég Anne Helgensen rendezésében. A bemutatót megtiszteli jelenlétével Bente Angell-Hansen asszony, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete.

Miért A vadkacsa? - Miért Ibsen? - Miért Norvég rendező?
Válaszol Fekete Péter színházigazgató:

- A VADKACSA, mert rólunk szól, a jövőnkről, a felelősségünkről, a jövőnk elveszítésének veszélyéről, Ibsen felemelt mutatóujjáról. Karaktereket láthatunk benne, akikben magunkra fogunk ismerni, meglátjuk bennük saját rossz tulajdonságainkat, emberi gyarlóságainkat, tévedéseinket. A VADKACSA, mert valamennyi szerepre megfelelő karakterű és megfelelő művészi mélységgel bíró szereplő áll rendelkezésre a Jókai Színház csapatában. A VADKACSA, mert a számunkra oly fontos középiskolás közönségnek kötelező irodalmi elem Ibsen. A VADKACSA, mert a tervezett Ibsen Központ okán fontos számunkra a norvég kapcsolat, a norvég kultúra megismerése.

- Anne Helgesen norvég rendező, mert ő idehozta nekünk a norvég padlások illatát, Ibsen gondolkodásmódját, a sérült, hibákkal teli, tévedésekkel élő szereplők megszerettetésének képességét. Norvég rendező, mert cipőt a cipőboltból!

Messzi földről érkező személy mindig megújhodást hoz egy csapatban, s ez a csapat a munka során nyitott volt az újra, képes volt befogadni azt, amit megpróbálás nélkül csak a könyvekből szippantható ki. Megpróbáltuk, vállaltuk a kockázatot, "bejött".

Köszönjük Ibsennek, hogy megírta, köszönjük Norvégiának, hogy adta nekünk Ibsent és köszönjük Anne Helgesennek, hogy eljött hozzánk!

 

Vedd észre gyermeket!
Anne Helgesen - rendező

1884-ben, mikor Henrik Ibsen befejezte darabját, ezt írta kiadójának:

Elküldöm önnek új darabom, "A vadkacsa" kéziratát. Az elmúlt négy hónapban nem múlt el nap, hogy ne foglalkoztam volna vele, és most érzem hiányát, hogy meg kell válnom tőle. A darab szereplői, minden gyengeségük ellenére, kedvessé váltak számomra, remélem, hogy az olvasók is szerető barátaikra lelnek bennük. De amit legjobban remélek, hogy a színészek szeressék őket.

Írónk tucatnyi gyenge embert állít színpadra. A darab összes szereplője valamiképp sérült. Mindenkinek bejáratott módszere van a túlélésre, s hogy megvédje magát. Ibsen majd minden karaktere összefüggésbe kerül az Ekdal család sötét padlásán élő megsebzett vadkacsával. A sebzett gyermek olyan, mint a vadkacsa. Gyermekkori nehézségeik tették Hjalmart és Gregerst olyanná, amit a színpadon látunk, a kis Hedvig pedig a vadkacsa jelene. Nincs vele egyidős barátja. Az ártatlan gyermek erős és szenvedélyes szeretetével viseltetetik édesapja iránt. Édesanyja viselkedését követi ebben a szeretetteljességben. Szeretetét megosztja a vadkacsával, nagyapjával és összes szomszédjukkal is. Ibsen így fejezi ki a kislány gondolatait a szeretetről:

HEDVIG: A mama csak úgy talált engem. A papa meg most megtudta. Már olvastam ilyesmiről.
GREGERS: Na és ha úgy is volna...
HEDVIG: Igen, szerintem is attól még szerethetne. De még jobban is. A vadkacsát is úgy kaptuk, ajándékba; de én azért borzasztóan szeretem.

Élete értelmét veszti, mikor rájön arra, hogy senkinek sincs szüksége a szeretetére. Ez tragédiába fordítja a különös család eddig mókás és megindító történetét.

Ibsen messze nem moralizál történetében. Ezt írja:

Már hosszú idő óta nem kutatom az általános erkölcsi törvényeket, mert többé nem hiszem, hogy létezik egy belső igazság, mely ezeket keresné. A legtöbb, amit tehetünk, hogy észrevesszük, realizáljuk önnön szellemünk és igazságunk. Szerintem ez az elme igazi szabadsága.

Ibsen csak egyetlen erkölcsi döntést vár el A vadkacsa szereplőitől, hogy vegyék észre a gyermeket, hogy védelmezzék a gyermeket. De nem teszik. Ezért elvész a jövő. És ez megbocsáthatatlan.

Henrik Ibsen

Henrik Ibsen: A VADKACSA
- színmű -
Fordította: Bart István

 WERLE, nagykereskedő: Oszter Sándor Jászai-díjas, Érdemes művész 
GREGERS WERLE, a fia: Tege Antal
AZ ÖREG EKDAL: Dariday Róbert
HJALMAR EKDAL, az öreg fia, fényképész: Bartus Gyula
GINA EKDAL, Hjalmar felesége: Kovács Edit
HEDVIG, tizennégy éves lányuk: Kesjár Katinka
SÖRBYNÉ, a nagykereskedő házvezetőnője: Komáromi Anett
RELLING, orvos: Csomós Lajos
MOLVIK, volt teológus: Czitor Attila
GRABERG, könyvelő: Simon József
PETTERSEN, a nagykereskedő komornyikja: Jancsik Ferenc
JENSEN, pincér: Gulyás Attila
KÖVÉR VENDÉG: Vajda Károly
KOPASZ VENDÉG: Mészáros Mihály
RÖVIDLÁTÓ VENDÉG: Ács Tibor
BÁBSZÍNÉSZ: Soós Emőke

Súgó: Kiss Katalin
Ügyelő: Simon József
Díszlet-és jelmeztervező: Howard Lloyd
Rendezőasszisztens: Czitor Attila

Rendező: Anne Helgesen p.h.d. 

Forrás: Békés Megyei Jókai Színház