Csongor és Tünde

O. Szabó Soma múlt évben végzett a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen, Máté Gábor osztályában. Most az Evangélium Színházban a Csongor és Tünde fõszerepére készül. Errõl beszélgettünk.


O. Szabó Soma az SZFE Závada Pál: Bethlen c. eőadásában

- Hogy ismerkedtél meg az Evangélium Színházzal?

- Már sok ideje járok ebbe a színházba, mert az édesapám is ott játszik. Ezért Udvaros Bélát (az Evangélium Színház művészeti vezetője, színházrendező) is ismerem már régóta. Amikor 15 éves voltam és Debrecenben voltam gimnazista (az Ady Endre Gimnázium dráma-tagozatán), pont ott vendégszerepelt az Evangélium Színház, Kovách Aladár Téli zsoltár című drámájával. Nekem is volt benne egy jelenetem az előadás végén. Egyébként akkor még nem akartam színész lenni.

-Mióta tudod, hogy színész szeretnél lenni?

- Körülbelül 16 éves korom óta tudom. Másodikos gimnazista voltam, amikor már éreztem, hogy ez az, ami a leginkább érdekel.


Kovács Jutka, O. Szabó Soma, Pálmai Anna és Lass Bea az SZFE Závada Pál: Bethlen c. eőadásában

- Amikor felvettek a Színművészetire, mire számítottál, mi lesz ha elvégzed?

- Akkor nem nagyon gondolkoztam azon, hogy mi lesz ha elvégzem. Az megfordult a fejemben, hogy milyen jó lenne, majd visszamenni Debrecenbe, a Csokonai színházhoz. Most nem így alakult. Az egyetemmel kapcsolatban nem voltak elképzeléseim, nem tudtam hogy mire számítsak; viszont meglehetősen magabiztos voltam. Aztán ez elég hamar megváltozott. Ráébredtem, hogy a színész szak teljesen máshogy működik, mint a dráma-tagozat. A Színműn mindenki ugyanannyira vágyik a sikerre, ugyanannyira akar színész lenni, mint én. Gimnazistaként csak néhányan voltunk, akik komolyan gondoltuk, hogy színészek szeretnénk lenni.


Kovács Jutka és O. Szabó Soma az SZFE Závada Pál: Bethlen c. eőadásában

- Múlt év végén milyen lehetőségeket kaptatok?

- Számos forgatókönyv született év közben; de év végén úgy tűnt, hogy szinte senki nem tud majd elhelyezkedni. Lass Beáról azt sejtettük, hogy a Radnóti Színházba fog szerződni, mert ott volt gyakorlaton, több darabban szerepelt, akadt feladata bőven. Aztán kiderült, hogy nem így lesz; ezen az egész osztály felháborodott. Ötvös Andris lehetőséget kapott Schilling Árpádtól; úgy döntött, hogy egy évig a Krétakörben fog játszani; de nemrég kiderült, hogy mégsem ott fog dolgozni, hanem Vincével. Vince (Zrínyi Gál Vince) alapított egy új társulatot, a KOMA-t. Máté Gábor ötlete volt, hogy azok, akik nem szerződnek egy színházhoz sem, alkossanak egy társulatot és mutassanak be kortárs magyar drámákat.


Zrínyi Gál Vince és Tóth Ferenc az SZFE Závada Pál: Bethlen c. eőadásában

Ebből lett a KOMA elnevezés. Londonban már létezik egy hasonló színház, ami csak kortárs, friss darabokat mutat be és nagy hírnévre tett szert. Pesten ilyen még nem volt. Vincének megtetszett az ötlet. Úgy néz ki, hogy az osztályból Polgár Peti, Lass Bea, Ötvös Andris, Vince lesznek a társulat tagjai, egy-két  Kaposvárott végzett színésszel együtt. Juli (Ubrankovics Júlia) sok időt töltött külföldön múlt évben... Nem tudom, hogy ő most mivel foglalkozik.


Ubrankovics Juli, Schruff Milán, O. Szabó Soma

Jutka (Kovács Jutka) végül Zalaegerszegre szerződött. Tóth Feri a másik osztállyal dolgozik (a múlt évben végzett zenés-színész osztállyal, osztályfőnökök: Ascher-Novák). Pálmai Anna a Katonában, Sanyi (Horváth Sebestyén Sándor) Nyíregyházán, Schruff Milán pedig Egerben játszik. Én pedig az Evangélium Színházban. Tudom, hogy mi lehet a Csongor és Tündét követő munkám, de nem nagyon látok ennél előbbre. Azt hiszem, hogy ezzel Vincéék is így vannak. Hosszútávra nem tudunk berendezkedni. Egyébként én nem is akarok, mert szeretem, megszoktam, hogy mindig minden változik és ennek ellenére, az amire valóban szükségem van, eljön hozzám. Valószínűleg tavasszal, az Evangélium színházban játszhatok majd, a Bölcs Náthánban.


Lass Bea és Pálmai Anna az SZFE Závada Pál: Bethlen c. eőadásában

- Az Evangélium Színház elnevezés sokak számára különösen hangozhat. Azt gondolhatnánk, hogy ez egy olyan színház, ami elsősorban az Evangéliumhoz kapcsolódó darabokat játszik.

- Tényleg könnyű ezt feltételezni. Az evangélium annyit jelent, hogy örömhír. A színház küldetése a nevének megfelelő. Sok más színházzal ellentétben nem CSAK az élet árnyas oldaláról kíván beszélni. Soha nem az a konklúziója egy előadásnak, hogy az élet értelmetlen, úgy szomorú, ahogy van és jobb ha mindenkiben ez tudatosul; hanem épp ellenkezőleg. Próbál valamiféle értékrendet megjeleníteni. Nem közvetlenül vallási témájú darabokat mutat be. Egyébként az első produkció egy Bölcs Náthán felolvasóest volt, amiben Darvas Iván játszotta Náthánt. Elég sok színész megfordult már a színházban. Nincsen állandó társulat, hanem Udvaros Béla meghívására érkeznek a szereplők.

- Tőled tudom, hogy a Csongor és Tünde lesz Udvaros Béla utolsó rendezése. Miért te illetve Lass Bea játszátok a főszerepet?

- Édesapám (O. Szabó István, színművész) ajánlotta Udvaros Bélának, hogy nézzen meg minket Az anyában (Az anya, rendező: Zsótér Sándor, Ódry Színpad). Ezt követően pedig megkaptuk a szerepet.


Lass Bea és O. Szabó Soma az SZFE Závada Pál: Bethlen c. eőadásában

- Milyen volt a közös munka Beával és a többi szereplővel?

- Beával kezdeném... Nagyon szeretek vele dolgozni. A négy lány osztálytársam közül vele szerettem a legjobban a közös munkát. Ő mindig igazi partner volt. Már játszottunk szerelmespárt is. Nagyon közvetlen a tekintete, ezért szeretek a szemébe nézni. Soha nem érzem azt, hogy hazudna, vagy eltakarná magát előlem miközben együtt kéne működnünk; mindig erős a kapcsolat kettőnk között. Szeretem azt a finomságot, lágyságot, amit ő áraszt. Ő egy hölgy tulajdonképpen. Persze van sok más arca is. Nagyon sokszínű egyéniség és nagyon tehetséges. A többiekről is elismeréssel tudnék beszélni.
Érdekes számomra, hogy az édesapám játsza Balgát. Élvezem, a játékát. Fölnézek rá, nagyon tisztelem, jó barátom. Nagyon odafigyelek rá, segít engem a színpadon, megvitatunk sok mindent, gyakran már olyan mint egy rendezőasszisztens. Béla tolerálja ezt; nagyon nyitott, nem egy olyan rendező, aki kizárja a színész véleményét.
Amikor láttam Annát (Pálmai Anna) Szirtes Ági mellett játszani, akkor nyilvánvaló volt, hogy ők anya és lánya. Szerintem hasonló a beszédstílusuk, a gesztusaik. Azt hiszem, én is nagyon hasonlítok az apámra.


O.Szabó Soma és O. Szabó István

- Hogy érzed most magad az előadásban?

- Nagyon jól. Imádom a szerepet, imádom a darabot; annak ellenére, hogy nagyon nehéz. Az egyetemen nem sokat foglalkoztunk verses drámákkal; eleve nagyon keveset foglalkoztunk versmondással. Ez nem Gálffi (Gálffi László, színművész, a Máté-osztály beszéd tanára) tanár úr kritikája, hiszen ő mindent megtett értünk; de valami miatt a vers háttérbe szorult. Most érzem ennek hiányát. Az a feladatunk, hogy megőrizzük a vers lüktetését, zeneiségét, úgy, hogy közben természetesnek tűnjön a beszéd, ne váljon színpadi beszéddé. A darab ráadásul tele van régies kifejezéssel, sokszorosan összetett mondatokkal; tehát nehezen adja magát a szöveg. Viszont én nagyon szeretek a verses szöveggel foglalkozni.
A munka során megpróbálok eltekinteni a körülményektől. Sajnos a színháznak nincsen saját épülete, ezért mindig a Duna-Palotában bérelünk termet. A bemutatóig egy másik helyiségben próbálunk, ami kisebb, mint egy középiskolai osztályterem. Reflektorok nincsenek, sokszor kellékek sem. A körülmények tehát nem túl ideálisak. De igyekszem csak arra koncentrálni, ami valóban az én feladatom, hogy ne őrlődjenek szét az energiáim.


Horváth Sándor és Tóth Ferenc az SZFE Závada Pál: Bethlen c. eőadásában

- Mit jelent neked a Csongor és Tünde?

- Csongor egy szerepálmom volt. Most meg kell tanulnom élni ezzel a lehetőséggel.
Meg kell tanulnom azt is, hogy el kell felejtenem sok rossz beidegződést, ami rámragadt az évek során. Rá kellett jönnöm, hogy nincs egy rajtam kívül lézető egyén, hanem én vagyok Csongor; csak én lehetek a kiindulási pont, mert különben soha nem lesz személyes és igaz amit játszom. Szerintem Csongor egy szélsőséges figura. Elkeseredik, dühös, de két mondattal később már lelkes. Tisztalelkű, jószándékú, de emberi, sokszor goromba, kifejezetten agresszív, igazságtalan például Balgával. Szerelmes fiatalember, aki tulajdonképpen nem is egy Tünde nevű, személyi számmal rendelkező nőbe szerelmes, hanem magába a tündérségbe, abba a nőiségbe, amit Tündén keresztül lát meg. Összetalálkozik Tündével, azonnal beleszeret, mert megtalálja benne azt, amit legbelül keresett. Azt hiszem, hogy minden férfi vágyakozik a "tündeség" után, ez nagyon fontos.


Ötvös András és Pálmai Anna  Nagy Ervinnel a Katona József Színház A karnevál utolsó éjszakája c. előadásban

Csongor sokszor elbukik, és csak akkor kapja meg az igazi szerelmet, akkor találkozhat Tündével, amikor már végleg lemondott a harcról. Lelki megtisztuláson, személyiségfejlődésen megy keresztül, igazi lovaggá, letisztult emberré válik. Azt tapasztalom nap mint nap, hogy amikor küszködöm, erőlködöm, valamit görcsösen akarok, akkor az nem sikerül; de amint el merem engedni a vágyakozást, a dolgok megtalálnak. Ez nem csak az életben történik így, hanem ebben a darabban is.
Az élet értelme talán az, hogy részt vegyünk egy utazáson, hogy megtudjuk kik vagyunk, hogy szembesüljünk önmagunkkal. Úgy érzem, hogy ebben a szerepben igazán próbálgathatom önmagamat, szembesülhetek önmagammal, azzal, hogy milyen amikor szerelmes vagyok, milyen amikor egyáltalán nem sikerül valami és milyen amikor megcsillan egy reménysugár és azt hiszem, hogy utolérem... 


Polgár Péter és Kovács Jutka az SZFE Závada Pál: Bethlen c. eőadásában

Tóth Berta
Fotók: Papp Vivi, Lehotka Judit Zolka

------------

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Tünde: Lass Bea
Csongor: O. Szabó Soma
Éj: Udvaros Dorottya
Balga: O. Szabó István
Ilma: Buzogány Márta
Kurrah: Farkas Tamás
Berreh: Gyurin Zsolt
Duzzog: Szabó-Lencz Péter
Fejedelem: Bitskey Tibor
Tudós: Bánffy György
Kalmár: Mucsi Sándor
Ledér: Martin Adél
Mirigy: Szoboszlai Éva
Énekes: Huzella Péter
Külső hangok: Medgyessy Pál

díszlet- és jelmeztervező: Huros Anna Mária
rendező: Udvaros Béla

Bemutató: november 17.
Helyszín: Duna Palota /Bp. V. Zrínyi u. 5./