Az elõadásnak, inkább a regény, mintsem a szerzõ által jegyzett színdarab adja az alapját Rusznyák Gábor rendezésében, amelyet december 7-én tûz mûsorára a kaposvári Csiky Gergely Színház. A fiatal rendezõnek még sosem volt "dolga" ilyesfajta népszínmûvel, ám a móriczi világ örvénylõ ereje magával ragadta, akárcsak a társulatot.
|
<<< TEKINTSE MEG A MOZGÓKÉPES AJÁNLÓT ITT >>>
Rusznyák Gábornak személyes kötődései vannak a móriczi világhoz hiszen mint elárulta: ősei a Hortobágyon élve igencsak ismerték a pusztát, a tanyavilágot, azt a fajta létezést amelyben Móricz hősei is élik a maguk sajátos életét.
Móricz 1927 nyarán írta meg regényét, - melynek témáját a millennium időpontjába helyezte, - miközben az ellenforradalom esztendeinek társadalmi kérdéseire utalt vele.
|
Mi lesz a sorsa az országnak, melynek vezető osztálya - még legjobb szándékú, legbecsületesebb tagjaiban is legfeljebb csak a Szakhmáry Zoltánok példáját követheti? Mi lesz az országgal, melynek birtokrendszere a biztos bukást készíti elő minden újító-javító szándék számára? Rusznyák Gábor korhű díszletek és jelmezek klasszikus környezetben meséli a történetet, ugyanakkor hiába a "történetmesélés"eme módja az előadás (vélhetően) akaratlanul is rímel a mai magyar valóságra. A magyar "vadnyugat" végén, még mindenki fegyverrel jár, s ezek a fegyverek bármikor elsülhetnek, (akárcsak ma, egy új "vadnyugati" kor hajnalán.) Még konkrétabb kapcsolat múlt és jelen között a vasúti szárnyvonalak ügye. Hisz, akkor 1896-ban, azon vitatkoztak, az ország ügyét szívükön viselők, hogy ezek hová épüljenek, ma pedig arról, hogy hol szűnjenek meg.
|
Móricz Virág írja: "az Úri muri csupa élő alak, készen kapott, látott ember, hallott tréfa és jajgatott panasz." A rendező ígéri, hogy nem fognak csalódni azok, akik arra számítanak, hogy a kaposvári Úri muriban egy olyan világ tárul elénk, amelyben a brutálisan nyers valóság éppúgy megjelenik, mint az elfojtások, a ki nem mondott érzések, vélemények, vélt vagy valós sérelmek.
Magyar létünk sulyai és titkai. A főbb szerepekben Kocsis Pál, Gyuricza István, Szula László, Kelemen József, Nagy Ilona, Csapó Virág, Karácsony Tamás, Sarkadi Kis János és Nagy Viktor, Kovács Zsolt jelenik meg a színpadon.
Forrás: Kaposvári Csiky Gergely Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.