M. Achard: Dominó

Kellemes estét ígér a Karinthy Színház legújabb darabja, a Dominó. Francia eleganciával tálalt vígjáték, melyet Kéri Kitty finom nõiessége, Óberfrank Pál szenvedélye, Görög László humora és Pindroch Csaba néhol még kicsit félszegen romantikus férfiassága (vagy férfiasan romantikus félszegsége) varázsol kerek egésszé.

A történet tegnap is aktuális volt, ma is az és az lesz holnap is. Mindig lesznek féltékeny férjek, házasság előtti kalandok, mellyel nincs gond, amíg nem tudunk róla, de azonnal kiszabadul a féltékenység zöld szemű szörnye, ha napvilágra kerül a titok. És mindig lesznek jó ötleteink, melyeket a legjobb lenne azonnal elfelejteni. Lesznek helyzetek, melyből egészen másképp kerülünk ki, mint ahogy azt akartuk, elképzeltük. És mindig lesz valaki, aki a legfakóbb emlékeinket is újra színessé képes varázsolni.
A szereposztásból számomra Óberfrank Pál és Kéri Kitty férj-felesége igazi telitalálat. A féltékenységtől önmagából kivetkőző férj és a mindezt elegáns nőiességgel viselő feleség kontrasztja sok jó, és a közönség által is értékelt poén szülőágya. Óberfrank Pál nem csak tökéletesen kidolgozott figurával örvendezteti meg a közönséget, de azzal is, hogy minden szava tökéletesen érthető, ami manapság ritkaságszámba megy férfi színészeinknél. Kéri Kitty feleség-figurája ízig-vérig nő. Nincs férfi, akit hidegen hagyna. Ahogy belép a színpadra, az megtelik élettel, ragyogással. Az arca, a szeme akkor is beszél, amikor a szája hallgat. A színészi eszközök olyan tárházát vonultatja fel, mely képessé teszi arra, hogy pusztán a testtartásával, a gesztusaival is teljes értékű szerepet játsszon. Kéri Kitty ma az a színésznő, akinek ha egyetlen mondat szerepe sem lenne, akkor is képes lenne két felvonást végig játszani. Pindroch Csaba felsőbb osztályba lépett. Nem a szokásos, kicsit harsány, kicsit nevetséges figurát kell hoznia, hanem egy nagyon összetett karaktert. Egy életművész, aki pénzért szerepet játszik, majd annyira beleéli magát a kölcsönkapott figurába, a kölcsön kapott életébe, hogy létrehozza annak egy jobb, egy szebb, egy romantikusabb "énjét". Oly jól sikerül a szerepjáték, hogy lassan már senki sem tudja, mi történik, csak azt, hogy minden kavarog, minden változik: akit szeretnek, akit szerettek, akit szeretni akarnak. Feltétlenül meg kell még említeni Görög Lászlót, aki hihetetlen alapossággal formálja meg Mirandole figuráját. Minden mozdulat, minden gesztus a helyén van, a darabot szolgálja. Partner minden jelenetben, minden karakter mellett. Adja és veszi a poénokat, de a legnagyobb tisztelettel nyúl a humor eszközeihez. Összességében egy kiváló darab, csodálatos színészek tolmácsolásában, jó rendezéssel. A Karinthy Színházba megint érdemes elmenni.

MARCEL ACHARD: DOMINÓ
- Vígjáték 2 részben -
Heszke Béla fordítását átdolgozta Karinthy Márton

Jacques Durand: OBERFRANK PÁL
Lorette, a felesége: KÉRI KITTY
Dominique (Dominó): PINDROCH CSABA
Francois Cremone: BOZSÓ PÉTER
Mirandole: GÖRÖG LÁSZLÓ
Christiane: TIMKÓ ESZTER
Fernande, szobalány: VERTIG TÍMEA

Díszlet: É. KISS PIROSKA
Jelmez: TORDAI HAJNAL
Díszlet kivitelezés: MAJOR ATTILA, BÍRÓ TAMÁS
Fény: HUTTER FERENC
Hang: RIDZI GÁBOR
Asszisztens: RIDZI GÁBOR

Rendező: KARINTHY MÁRTON

Előadás időpontok februárban:
2007. febr. 10., 15.20 h
2007. febr. 16., 19.00 h
2007. febr. 20., 19.00 h

Forrás: Observer-Karinthy Színház