A szerelmes hal

Egy szerelmi háromszög csehovi természetrajza jelenik meg a Vidám Színpadon a február 16-i bemutatón. A szerelmes hal címû egyfelvonásos egymásba kapaszkodó és egymást eltaszító hõseit Györgyi Anna, Bán János és Mihályfi Balázs kelti életre - szünet nélkül, mintegy száz percben. Színpadra fogalmazója és rendezõje pedig az a Kiss Csaba, aki a szintén Csehov írásaiból összeállított De mi lett a nõvel? címû rendezésével korábban meghódította a szakmát és a közönséget egyaránt.

Mihályfi Balázs, Györgyi Anna, Bán János

- Újra Csehovhoz nyúltál. Miért?

Kiss Csaba: A Vidám Színpad ajánlatára, illetve felkérésére. Örömmel teszem. Nagyon szeretem Csehov rövid novelláit. Vannak három-négy oldalas karcolatai, amelyek jelentős részét Antosa Csehonte néven írta, s ezek a korabeli vicclapokban jelentek meg.  Annyira bennük van Csehov lényege: meghatódik az emberen, hősei gyöngeségén, elesettségén, de a végén nyelvet ölt rájuk.  A történetei olyan csattanóval zárulnak, amelyek groteszkké, abszurddá, önmagából kifordulttá teszik a nagy érzelmeket.

- A De mi lett a nővel? című előadással nagyon magasra tetted a lécet. Nem tartasz attól, hogy ehhez fogják mérni ezt a produkciót is?

Kiss Csaba: Sokáig féltem tőle, sőt, igazából végig kísértett, miközben írtam, nehogy utánérzés jellege legyen. De amikor elkészültem vele, azt éreztem, itt egy egészen más történetről van szó. Az előbbi darab három férfi álmodozása az ideális nőről, "A szerelmes hal" pedig azt jeleníti meg, amikor a nőt megkapják. Amikor együtt élhetnek vele, előbb az egyikük tíz évet, majd a másik, újabb tizenötöt. Úgy is mondhatnám, a De mi lett a nővel?  egy harmincéves ifjú - aki akkor voltam- ábrándozása volt az életről, A szerelmes hal pedig már egy negyvenhét éves érettebb, tapasztaltabb férfi visszatekintése a szerelmekre.

Bán János, Györgyi Anna, Mihályfi Balázs

- A történet hasonlóan mulatságos?

Kiss Csaba: Azt hiszem, már a címet is megmosolyogja az ember. Igen, ez egy nagyon mulatságos előadás lesz, mind amellett, hogy van egyfajta filozofikus végkicsengése. Értékes alapanyagon nevetünk - amely nagyon mélyen szól a férfi-nő kapcsolatról -, s nem egy bohózaton. A mulatság titka a színészi játék. Ebben az előadásban sok arcukat mutatják meg a színészek. Györgyi Annában megvan, úgy érzem, a nő légiessége, a romantikára való hajlama, kétszínűsége de a keserűsége, alpárisága is. Mihályfi Balázsban együtt az erő, a robbanékonyság, az életszeretet, Bán Janiban pedig egyfajta mártíromságra, álmodozásra való hajlam és a költői lelkület. Ők maguk hordozzák azt, amiről a darab szól.

- Mi lenne ez?

Kiss Csaba: Annak felismerése, hogy az érzelmi életünk jelentős túlzásokkal terhes. Vagy sokkal többet gondolunk valakiről, akivel együtt élünk, illetve akit szeretünk, vagy alulértékeljük. Vagy túl érzelmesre veszünk valamit, vagy túlságosan leegyszerűsítjük. Ebből alakulnak ki a mulatságos helyzetek. S az előadás végén a szereplők is, talán mi is egy pillanatig belegondolunk, miről is szólt, szól az életünk?

Bán János, Mihályfi Balázs

- Az előadás izgalmas attrakciója lesz a nyílt színi rétes sütés. Hogy jutott eszedbe?

Kiss Csaba:  Mindenképpen valami valóságos dolgot akartam, tehát ne egy elképzelt színpadi térben, egy szalonban üldögéljenek és beszélgessenek a szereplők, hanem legyen valami reális cselekvésük. A rétes valahol a konyha melege, egy tiszta élvezetekre épülő élet szimbóluma.  Amikor Anna és Balázs nyújtják a tésztát és bedugják alá a kezüket, s közben arról beszélnek, hogy telt a nászéjszaka, úgy érezzük, ennek a hártyaszerű rétesnek köze van a nászi lepedőhöz. Az ötlet pedig a véletlen műve. Kecskeméten, a piacon bementem egy rétes boltba, ahol éppen nyújtották a rétest. Én ilyet azelőtt soha nem láttam. Lenyűgözve bámultam, ahogy a félkilós cipóból két négyzetméteres, fehér, hártyaszerű "kényes" felület lesz. Addig néztem a rétesnyújtó asszonyt, amíg rájöttem, hogy engem a sors vitt épp akkor, épp oda - meglett A szerelmes hal hiányzó szelleme, a rétes - mint színpadi koreográfia, helyszín, cselekvés, a szimbolikus konyhai kellékek összessége. A liszt, mint havazás - ennek a természetes játékossága nyűgözött le. A többit a próbák hozták. Két forrásból merítettük a réteskészítés csínját-bínját, egyrészt Németh Andrea, a Bagolyvár séfje tanította a színészeket, a levegőben való nyújtás fortélyait pedig  Simicsek Péter gyöngyöspatai rétesüzemének asszonyaitól lestük el.

Mihályfi Balázs, Bán János

- A puding próbája az evés. A rétesé is, nemde?

Kiss Csaba:  Hogyne. A túrós, almás és meggyes rétest, amit sütnek, a végén megeszik.

- Adnak belőle a nézőnek is?

Kiss Csaba: Nem. A nézőnek az előadást adjuk.

- Mi történik, ha nem sikerül a süti?

Kiss Csaba: Mindig sikerül, hol simábbra, hol lyukasabbra. A rétes készítés, maga a rugalmas fehér tészta, a házasság szimbóluma. Vannak házasságok, amik kilyukadnak, vannak, amik odaégnek. S közben eltelik az élet. Hát így...

Kiss Péter
Fotók: Kosztolánczy Gábor, Kiss Péter 

A.P.Csehov - Kiss Csaba
A szerelmes hal

szereplők:
Szonya Mamocskina: Györgyi Anna m.v. 
Vinkel: Bán János m.v. 
Groholszkij: Mihályfi Balázs 
 
Díszlet-, Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Dramaturg: Baráthy György

Rendező: Kiss Csaba

Bemutató:
2008. február 16. 19:00 - Vidám Színpad kisszínpad 

 
"Istenem, milyen izgatóak, milyen elbűvölők a férfiak!" - gondolta Szonya Mamocskina tizenhat éves korában. Azóta eltelt húsz év. Ketten legyeskednek körülötte: Groholszkij hadnagy és Vinkel, a költő. A váratlan fordulatokban bővelkedő szerelmi háromszög-történet férfiak és nők örök konfliktusáról, a kielégíthetetlen szerelemről és a vágyról szól. Közben esznek, esznek, esznek, álmodoznak és esznek. Az előadás igazi színházi kuriózumra épül: játék közben a színészek rétest nyújtanak, valódi édes-mazsolás töltelékkel megtöltik, meg is sütik, sőt meg is eszik - az életszeretet jegyében. Kiss Csaba korábbi, Csehov novellákból készített előadása a De mi lett a nővel? tíz év óta kirobbanó sikerrel szerepel az ország különböző színpadain.

Forrás: Vidám Színpad