Egy darab sín, amelyrõl még senki nem tudja biztosan, hová vezet. És körülötte egy egész ország... Állunk a peronon, várunk, a vonat persze késik, és a mindennapi rohanást hirtelen megszakító rövid szünetben kénytelenek vagyunk körül nézni ebben a XIX. század végén épült gyönyörû csarnokban.
|
|
Az évszakok közben össze-vissza múlnak. Nyárra tél, télre ősz következik, és a tavasz is mindössze egyetlen nap. Nyilván a klímaváltozás miatt. És akkor még nem beszéltünk a globalizációról, meg az üvegházhatásról... Mi meg csak állunk nem törődve semmivel a peronon, és kivételesen tisztán érzékeljük az idő múlását. Egyre nyugtalanabbul figyeljük a fejünk fölött lebegő óra mutatóinak billenését, és nemcsak az hasít belénk, hogy el fogunk késni valahonnan, talán már el is késtünk, hanem hogy elszalasztottuk életünk fontos pillanatait, hogy nem időben figyeltünk oda valamire, nem csókoltunk meg valakit, akit szerettünk volna, hogy nem vettük észre, és a nagy sietségben teljesen rossz vágányra kerültünk, és közben kitört a nyár, és ránk melegedett a téli kabát... És már a váróterem is megtelt, úgyhogy nem tehetünk mást, minthogy igénybe vegyük az állomás számunkra egyetlen elérhető szolgáltatását, és csomagjainkkal együtt bezárjuk magunkat is a csomagmegőrző egyik apró cellájába, és várjunk türelmesen, amíg egy másik, ismeretlen cél felé induló vonatra végre talán felszállhatunk.
Hársing Hilda
|
Búss Gábor Olivér - Hársing Hilda - Rudolf Péter:
KELETI PU.
Síndarab
(14 éven felülieknek)
Játsszák:
Almási Sándor
Bánsági Ildikó
Botos Éva
Derzsi János
Fodor Annamária
Hirtling István
Huszár Zsolt
Kovács Krisztián
Nagy-Kálózy Eszter
Nagy Mari
Nagy Zoltán
Pálfi Kata
Pokorny Lia
Széll Attila
Takács Kati
Vass György
Díszlet: Zeke Edit
Jelmez: Balla Ildikó
Dramaturg: Hársing Hilda
Rendező munkatársa: Pozsgai Rita
Rendező: Rudolf Péter
|
Forrás: Új Színház
Fotók: Nehéz Andrea