Euripidész: Alkésztisz

Euripidész: Alkésztisz címû drámáját Tóth Miklós rendezésében mutatja
be a kecskeméti Katona József Színház az Üzemszínházban 2008. február 29-én, pénteken este 7 órakor.

Euripidész: ALKÉSZTISZ
Fordította: Devecseri Gábor

ADMÉTOSZ, Pherai királya: SZOKOLAI PÉTER
ALKÉSZTISZ, a felesége: MAGYAR ÉVA
PHERÉSZ, az apja: KOVÁCS GYULA
HÉRAKLÉSZ, a hős: FAZAKAS GÉZA
APOLLÓN, az egyik isten: PÁL ATTILA 
HALÁL: SZARVAS ATTILA
NŐ, a palotában szolgál: HORVÁTH ERIKA
PHERAIBELIEK: JABLONKAY MÁRIA, PITZ MELINDA, TURI GÁBOR
GYERMEKEK: SIRKÓ ANNA, SIPOS RICHÁRD

Történik Pheraiban, Admétosz palotája előtt
Díszlettervező: PASECZKI ZSOLT
Jelmeztervező: FÖLDI ANDREA
Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA
Súgó: FRIGYESI TÜNDE
Ügyelő: SIPOS RICHÁRD
A rendező munkatársa: SIRKÓ ANNA

Rendező: TÓTH MIKLÓS

Bemutató: 2008. február 29-én, pénteken este 7 órakor
Kecskeméti Katona József Színház, Üzemszínház
16 éven felülieknek

Alkésztisz és Admétosz valamikor szerelmi házasságot kötöttek. Szerelmüket megáldották az istenek: gyermekeik születtek. Admétosz király, Alkésztisz királynő - úgy tűnik, a szerencse kegyeltjei; mindenük megvan, ami után halandó csak sóvároghat. Boldogan élnek... míg egy nap Admétoszért eljön a Halál. Idő előtt, élete virágjában, fiatalon. A sors (az Istenek furcsa szeszélye?) azonban különös csapdahelyzetet tartogat számára: megmenekülhet, ha valaki hajlandó meghalni helyette. Ha életét a magáéval váltja meg. Admétosz idős szülei - szülőanyja, apja - azonban ragaszkodnak az élethez, fiúknál is jobban. Alkésztisz dönt: meghozza férjéért, szerelmükért a legnagyobb áldozatot, ő hal meg Admétosz helyett.

De szabad-e egy anyának férjét választania gyermekeivel szemben, s ezáltal árvaságra ítélni őket? Szabad-e egy magát szerelmesnek tartó férjnek elfogadnia felesége áldozatát? Mi történik egy boldognak vélt házassággal, ha a megmérettetés pillanatában az egyik fél könnyűnek találtatik? Mi történik velünk, saját önbecsülésünkkel, az önmagunkról alkotott képpel, ha egy szélsőséges, addigi életünket mérlegre tevő helyzetben egész másképp viselkedünk, mint azt korábban hittük, vártuk, reméltük? Létezhet-e egyáltalán bármilyen élet az erkölcsi-szerelmi halál után? 

Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
Fotó: Walter Péter