Shakespeare e legsötétebb tragédiájának cselekménye gyors és drámai, s folyamán Macbeth, hatalomra törésében, mind bûnösebb bonyodalmak kényszerpályájára kerül. Már a kísértéssel való elsõ találkozásban alulmarad; a királygyilkosság éjszakájának baljós jelei érzékeltetik, hogy a világ természetes rendje nemcsak egy bûnös emberpár tudatában—lelkében borul fel, hanem kozmikus dimenziókban is; a bitorolt trón bizonytalansága egyrészt további gaztetthez, Banquo meggyilkolásához vezet, másrészt Macbeth lelkiállapotának szétzilálódásához, ami nyilvánosan leleplezõdik.
![](http://szinhaz.blog.hu/media/image/2008-03-13/11857177/31427_2.jpg) Fullajtár Andrea, Hajduk Károly
|
|
A véres zsarnok visszafordíthatatlan süllyedését egyként jelzi a boszorkányok önkéntes felkeresése és az elmenekült Macduff hátramaradt családjának értelmetlen kiirtása; végül a bűnösöket lelkileg előbb éri el a bűnhődés, mintsem Macbeth a külső harcot elvesztené: a Lady elméje elborul, Macbeth átlátja, hogy élete üressé és értelmetlenné vált, hogy visszahozhatatlanul elvesztette embertársai megbecsülését.
A tragédia komorságát sajátos módon fokozza, hogy mindvégig tragikus irónia érvényesül benne. Már a boszorkányoknak a cselekményt elindító jóslatában megmutatkozik, amennyiben részigazságokat tartalmaz: Macbeth-et Cawdor thánjává nevezik ki, majd király lesz, Banquo pedig leendő királyok őse. Mivel a jóslat első fele beválik, Macbeth arra a téves következtetésre jut, hogy a másik is szükségszerű és tennie kell érte. De a jóslatok kétértelműek is és hamis bizonyosságba ringatnak. A boszorkányok ígéretei, hogy Macbeth biztonságban van, amíg a birnami erdő föl nem megy a dombra, hogy anya szülte nem árthat neki, beteljesülnek, csak éppen nem úgy, ahogy Macbeth érti, ahogy értenie kell őket, hanem általa nem is sejthető értelemben.
![](http://szinhaz.blog.hu/media/image/2008-03-13/11857177/31427_4.jpg) Pálmai Anna, Mészáros Piroska e.h., Hajduk Károly
|
|
De nemcsak Macbeth áldozata a tragikus iróniának: amikor Duncan király Macbeth-re ruházza az árulóvá lett Cawdor tisztét, nem sejti, amit a néző már tud, hogy Macbeth is árulásra készül. Avagy: a Lady azt hiszi, hogy egy kevés víz lemossa a gyilkos kézről a vért, ám később be kell látnia, hogy Arábia minden illatos balzsama sem tudja megtisztítani kezét a vérbűntől. A közönség mindig többet tud, mint a tragédia figurái, s az az irónia, amely ebből a többlet-tudásból fakad, nemcsak hatásos drámatechnikai fogás, hanem az emberi létezés ama fájdalmas korlátozottságának a szuggesztív érzékeltetése is, hogy az ember mindig úgy dönt és cselekszik, hogy nem tudja átfogni a feltételeket és körülményeket.
Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivállal való együttműködés keretében jött létre.
![](http://szinhaz.blog.hu/media/image/2008-03-13/11857177/31427_3.jpg) Fullajtár Andrea
|
|
Bemutató: 2008. március 14-én (a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében) és március 15-én este 7 órakor
További előadások: március 18., 25., április 1., 7., 11., 19., 28.![](http://szinhaz.blog.hu/media/image/2008-03-13/11857177/31427_5.jpg) Dankó István e.h., Kovács Lehel, Lengyel Ferenc
|
|