Már kezdetein gyanús hangzatok jönnek a színpadról. De hiszen én hallok. Nem vagy süket. Tisztán éneklik négyen a Vidám Színpadon az ÁJLÁVJÚ... de jó vagy, légy más! zenés printyem-pröntyömöt. Régi színházi íratlan törvény: a szerzõ legyen halhatatlan, a színész legyen hallható. A zeneszerzõ Jimmy Robert (51) és a librettista Joe Diepiero (48) korántsem halhatatlanok.
Darabjukat (I Love You, You're Perfect, Now Change) 1966-ban mutatták be a New York-i off-Broadway Westside Theatre-jében. Siker. Ragályosan elterjedt világszerte. 11 nyelvre fordították le. Magyarra szerencsés invencióval Fábry Péter még a Madách Színház Ács János - rendezte bemutatója számára. Akkori címe: Te édes, de jó vagy, légy más!
|
Megtévesztően úgy kezdődik, mint egy televíziós szappanopera a mindennapok közhelyeiről. Nem akar meghökkenteni. Meg sem kísérel eredeti újdonságot közölni. Sokszor elmondott, elmesélt, szitává koptatott helyzetekkel hat. A meglepő, hogy úgy is folytatódik és végződik. Ismerkedés. Félszeg próbálkozások. Párkeresés sokadszorra. Házasság. Szaporodás. Öregedés. Halál. Újrapróbálkozás a temetőben (természetesen az élők kísérleteznek még utoljára.) Giccsgyanús giccs. De tudjuk, a remekműveket csak egy hajszál választja el a giccstől... esetünkben a hajszál tölgyfavastagságú. Ezt a zenét hívják Tafelmusic-nak. Eszpresszóban, tea mellé, hangerősítő nélkül. Hegedű, zongora, bőgő kocsizik hátul be és ki a zenészekkel.
|
A többszörös szereposztásból a premieren bemutatkozó Balogh Anna, Radnay Csilla, Vári-Kovács Péter, Zöld Csaba frissen végzett színészek, friss a nevük még, friss a játékkedvük.
Négyük bemutatója a Vidámban nem pályakezdés. Nemcsak, mivel nem is első premierjük. Ez egy pálya elfoglalása. Nem kezdők. Folytatók. Nem a leves előállt bejelentésével gyakorolják magukat alulról mesterségükben. Öntudattal és szaktudással foglalnak helyet a színészpályán. Jól felkészítettek. Az Ascher-Novák Eszter osztályt végezték. Jól felkészültek. Az előadás első részében többet is adnak a szükségesnél. Első előadás. Ismeretlen, vagy félig ismert arcok szoktatják egyéniségükhöz a közönséget. Erősebben fogalmaznak. Nem rikítóbban, hanem erőt pazarlóan akarják átszakítani a részvétlenséget. S csak amikor megérzik, hogy megnyerték közönségüket, akkor vesznek vissza a túlerőből. Biztonsággal közlekednek a könnyű színpadi semmiség veszedelmes szirtjein. Mert az üresség két oldalról hívogatóan tátong: könnyű volna belehullaniuk az érzelgősség, vagy a közönségesség mélyébe. Mind a négyen biztos színpadi tudással, biztos ízléssel egyensúlyoznak a veszedelmek szélén. Szilviát a Csárdáskirálynőből, vagy Edwint, Stázit, Bónit könnyebb eljátszani. Támogatná őket a hagyomány, a közmegegyezés.
|
Az ÁJLÁVJÚ agyat túlságosan nem megerőltető előadásánál megkapott Balogh Anna, Radnay Csilla, Vári-Kovács Péter, Zöld Csaba szaktudása, odaadása, személyisége, csábítani elszántsága. Megszerettem őket. Úgy rémlett: a nézők is.
MGP
Fotók: Jackel Barbara és Vidám Színpad
A Vidám Színpad szíves közlése, hogy az Ájlávju szereplői közül négyen: Balogh Anna, Fekete Linda, Zöld Csaba és Horváth Andor Kerényi Imre tanítványai.