Mizantróp a VSZT-n

A kecskeméti Katona József Színház 2 elõadással szerepel az idei Vidéki Színházak Találkozóján. A Lángarc címû Mayenburg mû mellett május 6-án Moliere Mizantróp címû darabját láthatjuk a Thália Színházban este 7 órától Bodolay rendezésében.

Moliere / B.: Mizantróp
(Az új embergyűlölő)
- komédia két részben, öt felvonásban -

ALCESTE - kiugró filozófus: KŐSZEGI ÁKOS
PHILINTE - a barátja, szerelmes Éliante-ba: KEDVEK RICHÁRD
CÉLIMENE - gazdag, ifjú hölgy: TÓTH ILDIKÓ
ORONTE - politikus-unokaöcs és dalszövegíró-költő: KIRÁLY ATTILA
ACASTE - arc a társaságból: SORBÁN CSABA
CLITANDRE - másik arc a társaságbó: PORTIK GYÖRFFY ANDRÁS
ARSINOÉ - középkorú hölgy, jó kapcsolatokkal: CSOMBOR TERÉZ
ÉLIANTE - Célimčne unokahúga: GIDRÓ KATALIN
JEAN-BAPTISTE - Alceste tanítványa: MIHÁLY CSABA
KÖZRENDÉSZ  - bizottsági közalkalmazott: BÁHNER PÉTER
Célimene vendégei és udvartartása: Szabó Csaba vezetésével a Műszak

W & M zenekara: BOGNÁR BRIGITTA, LÁTÓ RICHÁRD
Külön köszönet Bori Tamásnak és Pély Barnának.

Díszlettervező: SZÉKELY  LÁSZLÓ
Jelmeztervező: JÁNOSKÚTI MÁRTA
Zeneszerző: WEBER KRISTÓF Mozgás: JURONICS TAMÁS
Súgó: BA  ÉVA
Ügyelő: BÁHNER PÉTER

A rendező munkatársa: HOLLÓS GÁBOR

Rendezte: BODOLAY

Előadás a VSZT-n:
2008. május 6., 19.00 - Thália Színház

/Bemutató: 2008. február 8./

"Minél pontosabban vizsgáltam az én Moliere-emet, annál több visszhang jött létre. Úton útfélen olyan reakciókkal, mechanizmusokkal, érintkezési formákkal találkoztam, melyek részletekbe menően hasonlítottak a komédiához.
Fölfedeztem, hogy az a parti, amely 1666. június 4-én, a Palais-Royal Színház színpadán kezdődött, még mindig tart, és hogy a vendégek viselkedése csak lényegtelen külsőségekben változott meg.
Hogy Moliere polgári író, minden irodalomtörténeti fércműben olvasható.
Csakhogy az ilyen tankönyvi mondatok nem érnek semmit; mindent a régiben hagynak, és alig változtatnak valamit Moliere darabjainak kezelését illetően. Ezért voltam annyira meglepődve, amikor szereplőit BMW-jük volánjánál találtam.

Megértettem, hogy a cselekmény udvari és feudális elemei csupán álruhát jelentenek; és egyszerre megértettem, mi az, amit szívből utáltam azokban az előadásokban, amelyeket láttam, függetlenül azok minőségétől: A paravánok és a parókák, a burnótszelencék és a csipkezsabók - penetráns kópiái az eredetinek, amely soha nem létezhetett, a lusta utókor egyszerű konvenciói. És ezek a mozgódíszletek annál átlátszóbbak, minél lelkiismeretesebben és költségesebben készítették őket. Stúdió- és kellékszaguk van. Ha ilyen szempontok alapján megvizsgáljuk, amit Moličre színpadra visz, akkor az 1666-os maskarák maguktól hullanak le, mint egy terméketlen teher, mint egyszerű bilincs. A szöveggel fellélegzik a fordító, aki most hozzáfoghat, hogy rendet rakjon a holt díszletek közt. Az Embergyűlölő nem kosztümös film." /H.M. Enzensberger, az egyik német újrafordító - 1978. Velence./
 
B. 1988 (!) óta foglalkozik az Új embergyűlölő gondolatával:

ALCESTE
A fínom, bátor, kis kultúrlegények!
Mindent megírnak, amit épp szabad!
Amit rádkentek, - azt meg mosd magad!
Hiába szólnál: köszönöd, nem kérnél, -
Pofánröhögnek: régen beleléptél!

ARSINOÉ
Kit érdekel, most mondja meg, a sajtó?!
Médiákokban régen sereghajtó!
Unokahúgom mondta. - Ezt tanulja.
Alceste, maga ezeket fölülmúlja.
Pozíció kell! Tessék, gyere, válassz!
Mellettem tényleg akármivé válhatsz!
Mondjad: mi kell? Döntsél, haladj, tegezz!
Ezt összehozni: legfőbb vágyam ez.
Fölajánlom. - Rendelkezzél velem!

ALCESTE
Igazán kedves, köszönöm, de: nem.        -  2007 / 2008  telén.

Forrás: Kecskeméti Katona József Színház