NYUGAT 100.

A magyar kulturális élet régen látott nagyszabású vállalkozásának lehetünk tanúi a 2008-as naptári évben. A Petõfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Televízió és néhány színház összefogott, hogy méltó módon, a nagyközönség számára is vonzó programokkal emlékezzen meg a modern magyar irodalom egyik legragyogóbb teljesítményérõl, az 1908-ban alapított irodalmi folyóirat, a NYUGAT százéves évfordulójáról. Adytól Babits Mihályig, Kosztolányi Dezsõtõl Móricz Zsigmondig a huszadik századi modern magyar klasszikusok nagyjai rendszeresen publikáltak a folyóiratba, s így teremtették meg és õrizték meg kultúránk e különleges értékét 1908-tól 1942-ig.

Most a Vígszínház, az MTV és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös produkciója Móricz Zsigmondnak szenteli ezt a műsort. Móricz a Nyugat egyik első, igazi felfedezettje volt Hét krajcár című klasszikussá vált novellájával.
A vígszínházi program két részből áll: az elsőben részletek hangzanak el az 1911. november 26-án, vasárnap a Vígszínházban tartott, Móricz Zsigmondot ünneplő Nyugat matiné műsorából, benne a Hét krajcár és Ady Endre az ünnepeltnek küldött verses levele. (Irodalmi munkatárs: Cséve Anna)
A második részben pedig színre kerül Forgách András felkavaró erejű drámája, a Tercett, amely eredeti levelek, visszaemlékezések, dokumentumok alapján beszél Móricz szenvedélyes és végzetes erejű szerelméről Simonyi Mária, a kor ünnepelt színésznője iránt. A mindent elsöprő szerelem tragikus következménye lett Móricz feleségének, Jankának az öngyilkossága.
Az ősbemutató 1993-ban volt a Petőfi Irodalmi Múzeum felolvasószínházi sorozatában. Sorozatszerkesztő: Petrányi Ilona. 
Móricznak a modern magyar prózairodalom klasszikus alkotójának, a Nyugat szerkesztőjének, a szerelmes írónak emlékét idézi fel ez a vígszínházi est, a társulat vezető művészeinek közreműködésével, Hegedűs D. Géza rendezésében.

A Nyugat száz éve

"Ez a drága újság, a Nyugat volt húsz éven át
az a drága s minden alantas irodalmi kísérlet
számára bevehetetlen vár, amelybe minden
erő és érték egybegyűlt, mint egy mentsvárba,
amit a magyar szív, a magyar lélek, a magyar
jövővárás kitermett..." 

                                           (Móricz Zsigmond)

 

A BOLDOG EMBER
(Móricz Zsigmond emlékest)
két részben

I. 
MATINÉ A VÍGSZÍNHÁZBAN, 1911

KÚTVÖLGYI ERZSÉBET, PAP VERA, TORNYI ILDIKÓ, 
HEGEDŰS D. GÉZA, FESZTBAUM BÉLA, KAMARÁS IVÁN , KERN ANDRÁS, LUKÁCS SÁNDOR, RAJHONA ÁDÁM, VARJU KÁLMÁN

 II. 
FORGÁCH ANDRÁS: TERCETT
(Janka, Zsigmond, Mária)

BÖRCSÖK ENIKŐ, DANIS LÍDIA, 
HEGEDŰS D. GÉZA, VARJU KÁLMÁN

Móricz Zsigmond és Holics Janka leveleinek, 
valamint
Móricz Virág: Anyám regénye, Móricz Lili: Kedves Mária! 
című könyveinek felhasználásával.

Ősbemutató: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1993, 
Felolvasószínházi sorozat
Sorozatszerkesztő: Petrányi Ilona

Rendező: HEGEDŰS D. GÉZA

Előadás időpont:
VÍGSZÍNHÁZ, 2008. MÁJUS 5. 19.00 óra

 
A televíziós változatot készítette: Radnóti Zsuzsa
Az előadás koprodukcióban készül a Magyar Televízióval
A 2008-as Nyugat-évet támogatja a Nemzeti Kulturális Alap

Első rész: Nyugat matiné

Móricz Zsigmond irodalmi jelentőségének bemutatására a Nyugat folyóirat 1911. november 26-án Matinét rendezett a Vígszínházban. A Matiné műfaja a Nyugatnak abból az újszerű elképzeléséből született, hogy a betű szokványos nyomtatott fórumain kívül is színre léptesse a modern magyar irodalmat. A szervezők olyasmire vállalkoztak, amire a drámairodalmat megjelenítő színházi vállalkozás akkor nem mert, vagy nem bírt vállalkozni, minden írói műfaj pódiumra került:

Ady Endre Levélféle Móricz Zsigmondhoz című versét Csortos Gyula olvasta fel. Móricz Hét krajcár című novellájának története - "diszkréten eljátszva" - szinte megelevenedett. A szerző erre az alkalomra írott vígjátéka, az Aranyos öregek, a nyilvános szerepléstől visszahúzódott Blaha Lujzával a főszerepben, minden nézőt magával ragadott. Móricz Zsigmond a vígjáték ötletéről, párizsi színházi élményeinek mély és szívbeli hatásáról beszélt. Sasfiók című vallomása szerint "a vígjáték nagybölcsen azzal végződik, hogy a fiatalok győznek s az öregek nem vesztenek", s ebben a kicsi történetben a generációk örök nagybetűs történelme is jelen van. /Cséve Anna/
 

Második rész: Tercett

Móricz Zsigmond elsöprő erejű szerelme Simonyi Mária, a kor ünnepelt színésznője iránt tragikus fordulatot vett: 1925-ben felesége, Janka öngyilkos lett. A gyászév letelte után az író elvette feleségül Simonyi Máriát, 1936-ban azonban kapcsolatuk megszakadt.

Ennek a valóban tragikus fordulatokat, hatalmas szenvedélyeket magába foglaló történetnek szinte valamennyi részlete kivételes pontossággal dokumentálódott az utókor számára, többszörösen és több szemszögből is. Megmaradt Móricz és Janka teljes levelezése és a két Móricz lány, Móricz Virág és Móricz Lili dokumentum regényben  publikálta a történteket. (Anyám regénye, Kedves Mária!) Idén jelenik meg az eddig csak részleteiben ismert Móricz naplónak az első kötete Cséve Anna szerkesztésében, s az ő közléséből tudjuk, hogy az 1924-25-ös évekből számos, eddig ismeretlen részlet, tény és dokumentum is található erről a megrendítő "tercett"-ről.

A kilencvenes évek elején felolvasó színházi sorozat kezdődött a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Petrányi Ilona muzeológus szerkesztésében, s e sorok írójának gyakori dramaturgi közreműködésével. Petrányi Ilona ismerte fel a lehetőséget, hogy a múzeumban őrzött hagyatékokban kincsek  rejtőznek: klasszikus alkotók életdrámái levelekbe, naplókba, dokumentumokba zárva. Így születtek ezek az ún. levéldrámák, amelyek kiváló írók segítségével, felolvasó színházi formában hangzottak el, ismert rendezők és színészek közreműködésével, többek között a 100 éves Nyugat alkotóiról is.

Petrányi Ilona Forgách Andrást kérte fel a Móricz dokumentumok összeállítására, megszerkesztésére. A felolvasás olyan érdeklődést keltett, hogy Forgách színpadi változatot is készített az anyagból, s így, ebben a formában több sikeres színházi előadást is megért.

A Nyugat emlékesten, a Vígszínházban elhangzó szöveg a darab rövidített, televízióra átdolgozott formája.

Radnóti Zsuzsa
 

Forrás: Vígszínház