Diákzsűri a Mediawaven

Az idei Mediawave ismételten Gyõrben került megrendezésre április 26. és május 3. között. A Nemzetközi Film- és Zenei Fesztiválon most elõször adott ki díjat az Országos Diákzsûri. "Az Országos Diákzsûri legfõbb célja, hogy a filmszakos egyetemi és fõiskolai hallgatók filmrõl alkotott véleményét hitelesen képviselje.

Dér Asia

Az évek során folyamosan bővítette a delegáló intézmények számát, igyekezve megtalálni a helyes arányt főváros és vidék között. Mára a tizenkét tagú zsűribe tizenkét intézmény küld delegáltat"- olvasható a Diákzsűri honlapján. Ezútal hárman képviselték a zsűrit: Dér Asia (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Lang Tamás (Berzsenyi Dániel Főiskola) és Raffay Réka (Kaposvári Egyetem). 

- A diákzsűri tíz , a Mediawave tizennyolc éves, mégis ez az első alkalom, hogy képviseltetitek magatokat. Miért?

Asia: Egész évben szinte minden filmes fesztiválon ott van a diákzsűri is, mint például a Filmszemlén, Titanicon, Bushón, Cinefesten és már régota szó van róla hogy a Mediawaven is lent legyünk. Idén sikerült mindent fixálni, összehangolni és itt is vagyunk. Talán a szép kerek évfordulókra vártunk, hogy stílusos legyen a megjelenésünk.
 
- Hogy folyik a zsűrizés?

Réka: Először is vannak az első vélemények. Ez olyan, amikor kijössz a moziból és látod, hogy ugyannak a filmnek a hatására pl.:Asia mennybement, Tamás arcát meg az unalom gyötörte meg vagy fordítva. Általában filmek után váltunk pár szót, aztán este vagy legkésőbb másnap, egy képzeletbeli kerekasztalnál összeülünk és megbeszéljük az aznapi filmtermést. Azért zsűrizünk napi bontásban, mert rengeteg film van, és így a legáttekinthetőbb is. Persze vannak filmek, amik annyi kérdést vetnek fel, hogy napról napra újból felmerülnek. Egyelőre még elég barátságosan listázgatjuk a díjra esélyes filmek sorát, de a "küzdelem" még csak most következik...

Raffay Réka

 
- Milyen szempontokat vesztek figyelembe?

Tamás: A film nem egymásra hányt képek halmaza. Ha nincs a képek közt koherencia, képtelenek bármit is közvetíteni. Ne kelljen azon gondolkodnom a befogadás közben, hogy ugyanazt a filmet nézem, avagy ez már egy másik. Gyönyörű képeket ma már technikával bárki elő tud állítani, viszont érzelmileg vagy intellektuálisan megindítani már annál kevesebben tudnak. A forma szolgaian vesse alá magát a tartalomnak! A film ne vállalkozzon többre, mint amire képes, ha mégis, akkor vállalkozzon a végtelenre! A filmnek van nyelve, használjuk! Lehet, hogy túl szigorúak a kritériumaim, de győztes csak egy lehet...

- Konzultáltok-e a zsűrivel?

Réka: Ha lehetőség van rá, persze. Érdekel a véleményük. A Mediawaves filmzsűrit sokkal nyitottabbnak érzem velünk kapcsolatban, mint az eddigi fesztiválok nagyzsűrit. Különösen a kanadai tag, Mike Hoolboom felől tapasztaltunk érdeklődést. Valószínű ebben az is közrejátszik, hogy Győr egy kisebb város és a résztvevők is jobban együtt vannak. De a döntésben semmilyen szempontból nem játszik szerepet az álláspontjuk. Mi egy mindentől független zsűri vagyunk, és a saját véleményünkön kívül semmi mást nem képviselünk.

Lang Tamás

- Egészen rendkívüli módon csak egyetlen díjat adhatok ki. Hogyan lehetséges dönteni?

Asia: Valóban nagyon nehéz dolgunk van, hiszen csak egy díj kiosztására van lehetőségünk, kategóriákból pedig hat van. Nehéz és meddő azon vitatkozni a díszvirág vagy a gyógynövény-e a jobb. Különbözőek a vállalások, értékek, az elvárások. Olyan kritérium, ami alapján a különböző kategóriák azonos módon összevethetők csak egy létezik, hogy jó-e a film. De ezt már a saját műfaji keretein belül döntöm el egy filmnél, miért is jó. A fesztiválok végén, amikor már meg vannak a favoritok, mindig nehéz dönteni, még akkor is ha azonos kategóriájú filmekről van szó, hiszen annyi szempont van, szubjektív és objektív egyaránt.
Ebben az esetben teljesen lehetetlen igazságos döntést hozni. Hárman vagyunk a Diákzsűriben ezen a fesztiválon, az izgalmas pedig az, hogy a Réka animációval, Tamás inkább nagyjátékfilmmel én pedig a dokumentumfilmmel foglalkozom mélyebben, úgyhogy meg voltak a különböző nézetek vérre menő összecsapásai.
Szívszaggató volt, az biztos.


- Hogyan választottátok ki a győztes filmet?

Réka: Mielőtt még összevetettük volna a favoritjainkat, önmagunkkal is nehéz küzdelmet kellett vívnunk. Abban egyeztünk meg, hogy mindenki kiválasztja azt a három filmet, amit a legszívesebben látna győztesként. Nekem persze kapásból négyet sikerült. Andreas Geiger: Punk a dzsungelben, Igor és Ivan Buharov: Lassú Tükör, Somogyvári Gergő és Fesztl Judit: Csempelevél, Alexey Fedorchenko: Elsőként a holdon. Végül is, ez utóbbit választottuk győztes filmnek, ami egy roppant szórakoztató pseudo dokumentumfilm, a Szovjetunió titkos űrprogramjáról, aminek keretében, kifejlesztettek és fel is lőttek egy űrhajót, még a II. Világháború előtt. Az egész film, egy korabeli híradó hangulatát idézi, és egy pillanatra sem esik ki a szerepéből. Sokkal könnyebben hoztuk meg ezt a döntést, mint reméltük, mivel ez volt az egyetlen olyan film, aminek mindhárman szívesen adtunk volna díjat.

Írta és szerkesztette: Jackel Barbara
Fotók: Jackel Barbara, Dér Asia (Tamásról készült portré)