Los Vampiros

A Los Vampiros - avagy még egy csepp Ecuador (röv. Vampiros) előadásban, a nemzetközi elismertségnek örvendő ecuadori drámaíró, José Martínez Queirolo Vámpírok című drámája kerül bemutatásra. A Vampirosban 5 egymást követő képben, egy ódon legenda leple alatt nyerhetünk betekintést, a napjainkat annyira jellemző konfliktusokkal teli, sosem fekete vagy fehér társadalmi viszonyokba.

José Martínez Queirolo
/1931-2008/

Az aktuális elnyomó réteget, a vélt vagy valós vérszívók, a vámpír család alkotja, mely saját mikroközösségén belül is tradicionális és kulturális konfliktusokkal küzd. Az öreg családfő, a Gróf a hagyományok őrzője, aki napi szinten kerül groteszk színezetű összetűzésbe fiával Vamppal és Vampnéval, a regnáló kegyúrral és nejével. Vampék a magasabb társadalmi helyzetük abszolút tudatában felsőbbséges kegyességgel gyakorolják hatalmukat a birtokukban lévő földeken és gyárukban.
Elnyomásuk teljes, a cenzúrától kezdve, a szakszervezetek létrehozásának megtiltásáig. Önhittségük oly nagy, hogy abba a tévhitbe ringatja őket, hogy a modernizált életmód elég a társadalomba való beilleszkedésükhöz. Amikor ennek ellenére mégis bekövetkezik a lázadás - ablakot betörő, kőhöz kötött fenyegető röpirat által - a kiváltó okot az öreg Gróf viselkedésében vélik fölfedezni. Hiszen míg ők a munkásaik rendszeres véradásaiból feltöltött vérbankból táplálkoznak, addig a Gróf a közvetlen vérvétel híve; ők már nem félnek a Naptól, nem alszanak koporsóban, látszatra mindenben ellentétei az öregnek. A lázongás megszüntetését a vén családfő modernizálásával képzelik megoldani.
A cél érdekében falujuk papjával, a közösség lelki vezetőjének segítségével meg akarják keresztelni a Grófot. A dráma harmadik képében kiteljesedő konfliktus, a megnyugtatónak vélt szakrális eseménnyel zárul, hogy aztán a negyedik képben rögtön a Gróf egy bosszúálló munkás által elkövetett meggyilkolásával folytatódjon tovább a történet. A családi tragédia tovább gyűrűzne, de Vampék könyörgése megértő fülekre talál és fordul a kocka, már a támadó könyörög bocsánatukért, természetesen nem lelve viszonzásra.
A Gróf elhunytával a családi cím viselése és az ősi viselet hordása zsigeri örömöt vált ki az örökösökből, nyilvánvalóvá téve, hogy a korábban nagy hévvel hirdetett modernizáció csak a rejtőzködést szolgálta és a megnövekedett hatalom egyenes arányban áll, az elővigyázatosság csökkenésével. A haláltól megmenekült Vamp házaspár már épp visszatérne megszokott életmódjához - sőt némi „szabadságot" engedélyezve maguknak már a hagyományos vadászat felé is kacsintgatnak -, a feletti teljes nyugalmukban, hogy a lázadás az „őrült munkás" elbocsátásával elcsitult, amikor az utcáról kiabálás szűrődik be:

„Karót a vámpíroknak!"

A dráma vége nem nyújt teljes feloldást; megváltoztatható-e a helyzet az aktuális uralkodó réteg elűzésével, elpusztításával? Vagy egy nap hazatér a külföldön modernizálódó ifj. Vamp és akkor minden visszatér a megszokott kerékvágásba?... Eldöntendő.

Hédi y los Panas Társulat:
Los Vampiros avagy még egy csepp Ecuador
Író: José Martínez Queirolo
Fordító: Flores Hedvig Montserrat

játsszák:
Boros Ádám
Flores Hedvig Montserrat
Lázár Zoltán
Pásztor Máté
Fábián Szabolcs

Zene: Pásztor Ákos, Beszkid József

Rendező: Müller Ádám

Bemutató időpontja: 2009. október 1. 19.00
További előadás időpont: október 2. (péntek) 19:00
Helyszín: Zöld Macska Diákpince

Forrás: Hédi y los Panas Társulat