Sorozatunk legújabb részében újra egy kortárs magyar szerzõpáros mûve kerül bemutatásra. A rendszeresen együtt alkotó Mundruczó Kornél - Bíró Yvette szerzõpáros darabjával kivonult a Bárka Színház színpadairól és játszóhelyként a kellékraktárként funkcionáló konténerek egyikét választotta. A POSZT-on sem ragaszkodtak a megszokott színpadokhoz, az elõadást a volt Zálogházban láthatjuk 2 alkalommal.
• MOZGÓKÉPES AJÁNLÓ INTERJÚKKAL
A teremtő gőgje. Az alkotás nagyratörő, de a létrehozott mű nagyobb lehet, mint a teremtő gesztus.
A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a "más ember" ezen a helyen, ahol mi, a "többség" fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan. 
A normalitás vadhajtások nélkül nem nyerheti el értelmét, tehát előállítja a maga démonait, a maga vadait, a maga rémálmait, szörnyeit, deviáns alakjait, hogy legyen mihez képest megfogalmaznia önmagát. Amikor ez a leválasztás megtörténik, a "normalitás" megütközik a saját vadhajtásain, elámul, és meghozza az ítéletet: ez már nem tartozik hozzám. Ezért már nem vállalhatok felelősséget. Ez már a hatáskörömön, értékrendemen kívül esik, nem az én asztalom. Az élet úgy rendezi aztán, hogy ezekkel a rémekkel, értsd bűnözőkkel, nyomorékokkal, deviánsokkal csak a legritkább esetben kell találkozni, hiszen a leválasztáskor az elkülönítés is gondosan megtörténik társadalmi és individuális szinten egyaránt. A társadalom intézetekbe, az individuum a legmélyebb tudatalattijába zárja a maga "persona non gratait".  
| 
 | 
Mundruczó Kornél, az előadás rendezője: "Filozófiai értelemben szerintem a fasizálódás lényege a félelemmel vegyes irigység. Szándékom szerint ezt a folyamatot kell a nézőnek az előadás alatt minél valódibb módon megélnie. A cél az lenne, hogy a kérdés ne az intellektuális csatornán merüljön fel, hiszen azon a csatornán helyes válaszokat tartunk raktáron, hanem olyan módon hasson a darab, hogy a meglepetéssel teli kiváncsiságtól, a szörny elutasításán keresztül szembesüljünk vele, hogy mi inkább vagyunk pultoslányok és konténerkereskedők, mintsem a mássággal, különlegességgel rendelkező egyén, a "más ember" . Amivel pedig végső soron szembe kell nézni, hogy mindennapi gyilkosságainkat és elutasításainkat nem a praktikum szüli, hanem a kínzó irigység és később a még kínzóbb megbánás, hogy nem tudtuk felvenni a harcot a szörnnyel. Hogy ő volt igazabb és erősebb nálunk. Ebben a felismerésben van a katarzis lehetősége. Ehhez az előadásnak olyan ajtókat kell döngetnie, ami túl van az értelem páncélajtóján."
| 
 | 
Bárka Színház
Frankenstein-terv
Mundruczó Kornél ötletéből írta
Mundruczó Kornél és Bíró Yvette
 játsszák
  Monori Lili m.v. 
   Rába Roland m.v. 
   Mezei Kinga /Wéber Kata m.v. 
   Derzsi János m.v. 
   Spolarics Andrea 
   Stork Natasa e.h. 
   Frecska Rudolf
Kiss Ágota
 
 díszlet és jelmez: Ágh Márton 
 dramaturg: Petrányi Viktória 
 produkciós vezető: Kenesei Edina 
 casting: Boros Mari, György János 
 rendezőasszisztens: Tüű Zsófia 
    
 rendező: Mundruczó Kornél
| 
 
 Fotók: Erdély Mátyás | 
-----------
A POSZT versenyprogramjában megtekinthető:
2008. június 11. szerda 18:30
2008. június 11. szerda 22:30
Helyszín:  Király utca 24. - volt Zálogház 
Az előadás időtartama: 180 perc
Szakmai beszélgetés:
2008. június 12. csütörtök 12:00
Pécsi Kulturális Központ (Dominikánus Ház)
Bemutató 2007. október 15




 
                                                                 
                                                                