Ha minden igaz, akkor február elején már Magyarországon is kapkodják a könyvesboltokból Harry Potter utolsó történetét, sõt, napokkal elõtte a csomagküldõ szolgálatok is kézbesítették már a megrendelt példányokat. Nincs mese, ez lesz az esemény februárban, nem a farsang; a Potter Mûvek az egész világot elvarázsolja.
Mert kétség nem férhet hozzá: ez a valaha írt legsikeresebb mesekönyv. A varázslófiú történetét eleddig 325 millió példányban adták el, s ebben még nincsenek benne a záró kötet forgalmi adatai, érthetően, hiszen a magyarhoz hasonlóan a többi fordítás is sok országban csak mostanra készült el. Az amúgy világrekordként hatvanhat nyelvre lefordított történet sikerének titka azonban feltehetően nem csupán maga a mese, ami egyébként nagyon jól van megírva, hanem a világméretű diadal mögött a mese körüli mese is ott rejtezik. A titokzatos írónővel, aki roppant szegényen kezdte írni a történetet, hogy aztán a végére jutva a világ leggazdagabb írója legyen, a balladai homállyal, hogy vajh tényleg bevégeztetett-e a történetnek a hetedik kötettel, vagy sem, az írónő mindenesetre egy évvel a záró rész befejezése után már jelez, jelezget a világnak, hogy hiányzik neki az ifjú Harry Potter, tehát esetleg folytatná, mert ezt a mesét ugyebár nem lehet abbahagyni.
Megjegyzem, a filmet sem. Miközben a magyar olvasók a hetedik kötet megjelenésére vártak, érkezett a legújabb hír, hogy a hetedik részből már nem is egy, hanem két filmet forgatnak. Pontosabban forgat a rendező, aki nem más, mint Spielberg. Mondván, hogy mindjárt azért kell két filmet is készíteni a regényből, mert az utolsó rész majdnem nyolcszáz oldalát csak minimum négyórás filmbe lehetne belesűríteni, az pedig árulással érne föl.
Más oldalról nézvést: folyik az utolsó bőr lenyúzása a roxforti mesehősről.
Én csak azon csodálkozom, hogy a színház kimaradt eddig a nyúzásból, s nem készült még el legalább egy musical vagy akármi, ami Harry Pottert újabb műfaji törvények szerint mutatja be. Megjegyzem, az írónő a tudomásom szerint eleddig egyetlen társulatnak engedte meg, hogy színpadra vigye a történetet, s ez a társulat pedig egészen hihetetlenül egy Nógrád megyei kis faluban, Zabarban található, ahol Varga László tanár-zeneszerző kapott engedélyt, hogy musicalt írjon és adjon elő a varázslóvilágról az amatőr társulatnak; azt mondják, Joanne K. Rowling nem felejtette el, hogy honnét, miféle nélkülözésekből indult.
Mi több, Rowling néhány évvel ezelőtt azt is engedélyezte, hogy a német hajléktalanújságokban a soron következő kötetből már a megjelenése előtt közöljenek egy-egy részletet, minek következtében jól járnak az otthontalanok, hiszen minden eladott példány után nyolcvan eurocentet kapnak a Fedél nélkül című újság terjesztéséért, amely lapnak, persze, nem ez a neve, hanem Hinz und Kunzt, a párjáé pedig Draussen, ám ez most legyen mindegy. Jól jár a hajléktalanújság kiadója is, hiszen ingyenreklámhoz jut, mi több, a Potter-könyv kiadója is, hiszen a részletek olvastán várhatóan ugrásszerűen megnő az érdeklődés a könyv iránt; jellemző, hogy már az első napon óránként háromszáz hajléktalanújság fogyott el, s az akciót kiterjesztették Svájcra és Ausztriára is.
És akkor most jönne ugyebár Magyarország, mert mintha nálunk is felfelbukkanna az utcákon, aluljárókban egy-két(ezer) hajléktalan, s a kereszteződésekben a piros lámpánál mintha ezek is újságot dugnának az ember orra alá némi készpénz fejében. Olyan társadalmi és politikai környezetben, ahol az összes politikus, állami és társadalmi szervezet menetrendszerűen aggódik ugyebár a hajléktalanokért, s minden megnyilvánulásuk az elesettekért folytatott szakadatlan harc jegyében fogan, úgyhogy joggal gondolt arra az ember, hogy az új esztendő első hónapjában az aluljárókban és a piros lámpáknál Harry Potter-es hajléktalanújsággal bombázzák a dolgára igyekvő lakosságot.
De nem. Magyarországon ugyanis ennek az ötletnek a megvalósítása feltehetően az államháztartás teljes öszszeomlásával járna, mégpedig azért, mert a hajléktalanújság szerkesztősége az adótörvények értelmében nem bocsáthat ki áfás számlát, márpedig anélkül nem lehet árusítani. Sőt, a mű hazai kiadójának sem érné meg, ha előzetest kapna a lakosság; a kiadó igazgatója már évekkel ezelőtt kategorikusan kijelentette, hogy a német ötlet már eleve rossz, tudniillik az újságban közölt előzetes "csökkenti a gyerekek izgalmát" és "a várakozásukból vesz el egy szeletet".
Hogy aztán Nógrád megye lankáin a musical se született meg, már fölösleges is említeni.
Harry Potter kissé elhülyült unokatestvérén egyébiránt ilyenkor szokott mintegy varázsütésre malacfark nőni.
MEGYESI GUSZTÁV