Sho-bo-gen-zo

A Nagy József Regionális Kreatív Mûhely õsbemutatója látható 2008. szeptember 11-én, Magyarkanizsán Sho-bo-gen-zo /Az igazlátás ösvényei címmel, Dogen, a XIII. századi zen mester fõmûve alapján. Az összes teremtmény idejének összehangolásáról, az Igaz Harmónia utáni vágyról. Az idõket sûrítõ pillanat igazságának próbatételérõl a rögtönzés analóg eszköztárával.

A Zuimonki Dógen zen-mester lejegyzett beszédeinek klasszikus gyűjteménye. Sorai léthelyzettől függetlenül, közvetlenül szólítják meg az emberben ott szunnyadó időtlen igazságkereső szándékot. Ahhoz, hogy ezt a szándékot kövessük, nem kell csuhát ölteni vagy vallást váltani. Elég csak hűnek lenni igazságkereső vágyunkhoz.

"Néhai mesterem, Nyózsó azt mondta, hogy amikor zazent gyakoroltok, feladjátok a testet és a tudatot. Ez egyedül az ülés révén lehetséges. Nem szükséges szútrákat recitálni, füstölőt gyújtani, leborulni, bűnbánatot tartani. Zazenben ülve közvetlenül a Buddha szívének legmélyébe jutunk. Az utóbbi ötszáz évben kevesen hasonlíthatók mesteremhez, kevesen tanították helyesen, hogy a zazen a dharma tanítása, és hogy a dharma tanítása a zazen. Hogy a zazen az Út, és az Út a zazen." Dógen zendzsi: Sóbógenzó, Zanmai o zanmai fejezet.)


Pécs 2010 -Európa Kulturális Fővárosa, Jugokoncert /Belgrád/, Kanizsai Kör Művészeti Műhely és a Centre Chorégraphique National d,Orléans koprodukciójában:
Sho-bo-gen-zo /Az igazlátás ösvényei

Nagy József - tánc /SRB/
Cecile Loyer - tánc /F/
Joelle Leandre - nagybőgő, ének /F/
Szelevényi Ákos - fúvós- és ütőhangszerek /H/

Video anyag: Iván Attila
Design: Bicskei Zoltán
Jelmez kidolgozás: Aleksandra Pešić
Kellékkészítő: Alexandre de Monte
Kellék: Francia Gyula
fénymester: Dobó László
hang: Daniel Davčik
rendezőasszisztens: Gemza Péter
Zene és hangszerelés: Joelle Leandre & Szelevényi Ákos
Jelmez és díszlet: Nagy József

rendező: Nagy József

Előadás időpont:
2008. IX. 11. csütörtök, 20,00 h
Magyarkanizsa, Művészetek Háza

A Szerbiai Köztársasági Művelődési Minisztérium, Belgrád Város
Vajdasági Tartományi oktatási és kultúrális titkárság, Magyarkanizsa Önkormányzata, Nemzeti Kulturális Alap, Szülőföld Alap, Pécsi Balett, Harmadik színház, Pécs, Maszk Egyesület, Szeged
támogatásával


Bevezetés a Sóbógenzóba    /részlet/
A Sóbógenzót, a japán buddhizmus szent könyvét 1231. és 1253. között állította össze Dógen zendzsi, a szótó zen alapítója. Ez a mű mostanában nagy érdeklődést vált ki, és nemcsak azok körében, akik Japánban tanulmányozzák a buddhizmust, hanem azok között is, akik a mai élet bármilyen tudományágában végeznek kutatásokat: filozófusok, pszichológusok, orvosok, matematikusok, fizikusok, stb.
Mégsem fordították le mostanáig semmilyen nyelvre sem teljes egészében, csak néhány részletet közöltek idézetként különböző művek szerzői.
Ezért határoztam el, hogy franciára fordítva közreadom ennek az alapvető műnek három fontos fejezetét és a többi fejezet összefoglalását. Ragaszkodtam ahhoz, hogy akár az irodalmi érték rovására is a lehető legpontosabb fordítást adjam, nehogy hűtlenné váljak a szerző szelleméhez.
Ha tanulmányozni akarjuk a keleti tudatot, és mély eredetiségében meg akarjuk érteni, el kell olvasnunk a Sóbógenzót.
Ez a könyv nemcsak a zen buddhizmus lényege, hanem a keleti filozófia, kultúra lényegét is képviseli, legyen az akár indiai, kínai, vagy japán. A modern korban még ezekben az országokban is nehéz megtalálni a keleti gondolatot tiszta állapotában. Összesűrítve megtalálhatjuk ezt ebben a könyvben, melynek nemcsak vallásos jelentése van, hanem a Kelet kulturális és különösen filozófiai arcát is megismerteti velünk.
De túl az orientalizmuson, és a túl a valláson, ez a könyv az egész emberiség számára módszert nyújt a belső szabadság, a boldogság, az univerzális béke és az örök igazság megtalálására.
Japánban mindenki egyetért abban, hogy a Sóbógenzó olyan könyv, amelybe nagyon nehéz behatolni, még az igen művelt és intelligens emberek számára is, mégpedig a következő három ok miatt:
E könyv szándéka az, hogy elmagyarázza, hogyan tanulmányozzuk és ismerjük meg határtalan és állandótlan életünket és tudatunkat, amelyet nem lehet semmilyen időben és helyen sem rögzíteni. Senki sem tudja megragadni, és logikus érveléssel vagy klasszikus kategóriák szerint pontosan elmagyarázni.
Dógen mester ezzel szemben teste és tudata tapasztalatait írta le a lehető legnagyobb mélységben. Így lehet, hogy azok számára, akiknek nincs az övéhez hasonló tapasztalatuk, főleg a keletiekénél logikusabb és analitikusabb tudatú nyugatiak számára, ennek megértése nehéz..
A Sóbógenzó nem logikai értekezés. Nem is illogikus. Túl van minden logikán.
Ez a könyv rövid és egyszerű mondatokkal íródott, melyek Dógen gondolkodásának lényegét fejezik ki: "Ha a kezetek nyitva van, mindent megkaphattok." (1. fej.: Bendóva). "Elmagyarázni egy álmot az álomban nem más, mint illúzióteremtés az illúzióban, vagy a szatori megtalálása a szatoriban." "Az álom az egész univerzum." (38. fej.: Musu-szecumu).
Ezeket a mondatokat nem lehet gyorsan, olvasás közben és tisztán logikus szemszögből nézve megérteni. Sokáig kell tanulmányozni őket, és gondolkodni kell rajtuk, hogy megértsük mély jelentésüket.
Ezt a könyvet Dógen mester egy egész élet zazen gyakorlása után írta., vagyis tiszta tudattal, és határtalan intuícióval anélkül, hogy bármilyen koncepció vagy logikus és formális rendszer vezette volna, amilyenekkel a nyugati filozófiai gondolkodásban találkozunk. Így ha csak azokat a diszkurzív, szükségszerűen korlátolt ismereteket használva olvassátok, melyeket meg tudtatok szerezni, félő, hogy összezarvarja a fejeteket, és ugyancsak nehéznek tűnhet.
Ha azonban hosszú zazen gyakorlás után sokszor elolvassátok, könnyen meg fogjátiok érteni, és biztosan csodálatos kincset találtok benne: az igazságot. Dógen mester azért írta ezt a könyvet, hogy arra ösztönözzön, gyakoroljátok a spiritualitást az életben, nem pedig azért, hogy pusztán a szövegeit tanulmányozzátok.
Taisen Deshimaru
1970. január 4., párizsi dódzsó

 
A Sóbógenzó felépítése

A cím jelentése

A só kinaiul és japánul azt jelenti, igaz, helyes, legmagasabb, legnagyobb, abszolút.
A bó jelentése dharma, örök, halhatatlan, unverzális, mozdíthatatlan igazság. A a sóbó tehát azt jelenti, a legmagasabb elv, abszolút igazság, a buddhizmus lényege. Buddha kijelenti: "a dharma abszolút és egyedüli igazsága az, amit megtapasztaltam. Ez az igazi nirvana és a bódhi (szatori), eredendő tudatom, igazi tisztaságom, igazi buddhatermészetem."
Buddha közvetlenül átadta ezt a sóbót első tanítványának, Mahakásjapának. Ő volt az egyetlen, aki ezt egészében és teljes mélységében megértette.
Gen szemet, szemgolyót, legfontosabb pontot, alapelvet jelent. Egyúttal jelenti azt is, felébredni, visszatérni az igazi értelemhez, az eredendő tudat normális állapotához és végül elérni a szatorit.
Zó azt jelenti raktár, tárház, valamint azt, hogy kincstár.
A sóbógenzó tehát azt a kincstárat jelenti, amelyben a legmagasabb, legszélesebb, legmélyebb igazságot, a dharma lényegét, Buddha tudatát őrzik.


Az egész jelentése
A sóbógenzó az egész univerzumot jelenti, vagyis nem csak arra vonatkozik, ami helyes, hanem mindenre, ami az univerzumban létezik. Mindannak, ami létezik, buddhatermészete vagy sóbógenzója van. Minden egyformán fontos, másrészt viszont minden létezőnek megvan a maga karmája, mindegyiket megkülönbözteti a karmája és így mindegyik független. Amikor látunk egy tehenet, az egész állatot látjuk: a fejét, a szarvait, a farkát, amelyek az állatot alkotják, de ezek a különböző részek szintén feloszthatók bőrre, húsra, csontra, stb.
A Sóbógenzó lényegét nem lehet beszéddel vagy mondatokkal elmagyarázni. Azt a csendes megértésnek kell átadnia, "lelkemtől lelkedig", a zen gyakorlásában tapasztalt mestertől a tanítványnak, aki kölcsönös megértésben megtapasztalja azt.
Dógen mester Sóbógenzóját saját vallásos tapasztalásának kikristályosodásaként írta meg. Hogy megérthessük, meg kell tapasztalnunk. Az ő tapasztalása a zazen gyakorlását jelenti. Gyakorlás nélkül, korlátolt ismereteinkkel nem tudjuk mélyen megérteni. Tudatunkon belül kell megtalálnunk, amely tartalmazza ezt a kincset.
Belső forradalmat kell kirobbantanunk és figyelmesnek kell lennünk, hogy felébresszük magunkban a sóbógenzót, amely legmélyünkön található.
Valójában a zen hagyomány szerint mindazoknak, akik ezt a könyvet el akarják olvasni, zazent kell gyakorolniuk.
Csak kevesen vannak, akik talán végül bele tudtak hatolni. Azok, akik hosszú ideig, tíz vagy húsz évig folytatták a zazen gyakorlását igazi mester felügyelete alatt. Csak hosszú idő után, a gyakorlás révén tudjuk megérteni.
Ez azt jelenti, hogy nem csak a szemünkkel olvassuk, hanem egész lényünkkel és a zazenről szerzett tapasztalatunkkal.
Röviden, a Sóbógenzó a zazen gyakorlását jelenti, a zazen pedig behatolást jelent minden jelenségbe, minden létezőbe, az univerzumba, testünk, tudatunk, tapasztalatunk révén.
A könyv megírása
A Sóbógenzó Dógen főműve. Kilencvenöt különböző hosszúságú fejezetből áll.
Dógen mester, hosszú kínai utazása után Japánba visszatérve, kifejtette tanítványainak a Nyózsó mestertől kapott tanítást, amely a szótó zen lényegét alkotja.
Mivel nem volt saját temploma, hét templomban írt és tartott előadásokat egymás után:
az Annjó-in templomban Fukakuza faluban, Kiotó közelében,
a Kósó-dzsi temlomban Udzsi faluban, Kiotó közelében,
a Rokuharamicu-dzsi templomban, Kiotóban,
Hatanó úr házában Kiotóban,
Zendzsi hegyén a mostani Eihei-dzsi templom hegyei között,
a Kippó-dzsi templomban (a mai Eihei-dzsi temlom) és
a Daibucu-dzsi templomban.
Ezek az előadások huszonhárom évet öleltek fel, Góhórikava mikádó korában a Kanki éra harmadik évétől a Kensi éra ötödik évéig Gófukakusza mikádó korában (ami az 1231.-től 1253.-ig terjedő időszaknak felel meg).
Dógen mester halála után tanítványai összegyűjtötték jegyzeteiket, és olyan szövegekkel egészítették ki, melyeket alkalmanként maga Dógen mester írt le. Így állították össze a Sóbógenzót.

A könyv szelleme és koncepciója
A Sóbógenzó kilencvenöt fejezete különböző problémákat tárgyal, melyeket a következőképpen lehet csoportosítani:
• A szótó zen lényege (Bendóva)
• Minden jelenség kóan (Gendzsó-kóan)
• A buddhatermészet (Bussó)
• A tér és idő filozófiája (Udzsi)
• A zen és a természet (Keiszei-szansiki, Szanszuigjó)
• Tanulás testtel és tudattal (Sin-dzsin-gakudó)
• A tanítás átadása (Sisó, Dzsuki, Den-e)
• A kesza (Kesza-kudoku és Den-e)
• A szútrák (Maka-hannja-haramicu, Kannin, Bukkjó, Hokke-ten-hokke)
• A mindennapi élet és a zazen (Gendzsó-kóan, Szendzsó, Gjódzsi, Sisobó, Szenmen, Hacsi-dainingaku)

-------------------------------

2008.
Szeptember: Magyarkanizsa, Ljubljana, Pécs
November: Budapest

2009.
Április/Május /Belgrád, Újvidék, Maribor, Zágráb, Győr, Debrecen / Július, Augusztus, Szeptember -Október /Olaszország, Guelph, Franciaország.../

 

süti beállítások módosítása