Vannak különleges színmûvek, operák, melyek a nemzet emlékezetének mindig megújuló örök darabjai. A klasszikusok, amelyeknek rendre színre kell kerülniük, hol csak kötelességtudatból, hol politikai célzattal, vagy azért, mert néha reprezentálni kell magunkat a világ elõtt. Kik vagyunk, honnan jövünk, hová tartunk?
|
Vidnyánszky Attila rendezéseinek sorában is mindig kivételes helyet foglaltak el a magyar klasszikusok. Legutóbbi Nemzeti színházbéli Bánk bán-rendezése keltett nagy feltűnést a közönség soraiban és szakmai berkekben is. Az új évadban a Csokonai Színházban színre kerülő Erkel-opera felfogható úgy is, mint Katona József drámájának nagyszabású zenés újragondolása egy következetesen építkező rendező kézjegyeivel. Mégis többnek ígérkezik ez a mostani vállalkozás, mint csak egy újabb szellemi kalandnak, hiszen műfajtörténeti jelentőségű lehet az a tény, hogy a darab alkotói visszanyúlnak az eredeti, Egressy-féle librettóhoz, és a többször átdolgozott zenei anyag kezelésében is visszatérnek Erkel partitúrájához. A sokszor kritizált prozódiai buktatók mögött megcsillan az ismét aktuálissá vált mondanivaló és az a drámai többlet, amit - hiszen micsoda nagyságokra emlékszünk - csak korunk Bánk bánja hordozhat. Simándi József alakítására nemzedékek emlékeznek, talán még azok is, akik soha sem láthatták már élőben, de időközben megszületett az a hang - Kiss B. Attiláé - akit ma hitelesnek érzünk ebben a szerepben. A vele készített operafilm is elindult már a kultuszképződés útján. A mostani adaptáció - a színház megújult intendatúrájának köszönhetően - egészen friss, új tehetségeket vonultat fel a többi szerepben is. Feltétlenül meg kell említeni Alexandr Belozubnak, a darab tervezőjének nevét is, akinek munkái már nem ismeretlenek a debreceni közönség előtt, és akinek operai terei nemcsak itthon, de külföldön is nagy meglepetést keltettek a Vidnyánszky-rendezésekben.
|
|
A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatója
BÁNK BÁN
- Opera három felvonásban -
Vezényel: KOCSÁR BALÁZS
Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar
és a Csokonai Színház Énekkara
BÁNK BÁN, Magyarország nagyura: Kiss B. Atilla
MELINDA, a felesége: Rácz Rita
OTTÓ, Berchtold herceg fia, Gertrud öccse: Potyók Dániel
TIBORC, paraszt: Wagner Lajos
PETÚR BÁN, Bihari főispán: Bátki Fazekas Zoltán
GERTRUD, királyné: Bódi Marianna
BIBERACH, kalandor lovag: Cseh Antal
II. ENDRE, magyar király: Geiger Lajos
EGY KIRÁLYI TISZT: Böjte Sándor
SOMA, Bánk és Melinda gyermeke: Tulipán Márton
Táncosok:
Bodó Dániel
Buka Helga
Endi András
Homonna Nóra
Nagy Ágnes
Nagy Viktória
Steuer Tibor
Szotkó Georgina
Trenyisán Ádám
Vámosi Gergely
Díszlet, jelmez: Alexandr Belozub
Karigazgató: Pálinkás Péter
Korrepetitor: Kunsági István, Sörös Cecília, Nagy Máté, Gyülvészi Péter
Koreográfus: Katona Gábor
Dramaturg: Szász Zsolt
Súgó: Gesztelyi Nagy Edit
Ügyelő: Ury Tibor
Rendezőasszisztens: Iványi Csilla
Rendező: Vidnyánszky Attila
Bemutató a Csokonai Színházban: 2008. szeptember 19.
További előadások szeptemberben:
2008. szeptember 25., 18.00 h
2008. szeptember 27., 18.00 h
|
Fotók: Kiss Zoltán
Forrás: Csokonai Színház, Debrecen
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.